MEGTALÁLTÁK A VASTAGBÉLRÁK  GENETIKAI OKÁT

VANNAK,AKIK DAGANATMENTSEK LETTEK:....
JÓ HÍR VASTAG- ÉS VÉGBÉLRÁKOSOKNAK

DAGANATELLENES KIEGÉSZÍTŐ KEZELÉSEK

BIOLÓGIAI KEZELÉSEK

TÁMOGATÓ JELLEGŰ IMMUNKEZELÉSEK

ÖNGYÓGYÍTÁS

BELÜLRŐL MÉRGEZ....

onkológiai-diagnosztika, laborvizsgálatok

************

CSONTÁTTÉT GYÓGYÍTÁSA

Gyógyítható lehet az egyik legagresszívebb rák?

Kezelhető lehet a melanóma

************************** 

EGY ELFOJTOTT RÁK GYÓGYMÓD

****************************

Világszenzáció a rákkutatásban

Magyarországon a vastagbélrák a második leghalálosabb daganatos betegség. Egy új, magyar orvosnak is köszönhető genetikai felfedezéssel nem csak sikeresebbé, olcsóbbá is válik a kezelés.

A daganatok keletkezésével nagyjából 3-400 gén hozható összefüggésbe; ez a teljes génállományunk 1 százaléka. A rák genetikai betegség, de a génhibáknak csak körülbelül 20 százaléka öröklődik, míg a többségük életünk során, a környezeti hatásokkal szerzett mutáció. Annak viszont, aki eleve génhibával született, nagyobb az esélye, hogy a gének további mutációja induljon el, ami a rák kialakulásához vezet.

A genetikának azonban van egy másik, nagyon komoly szerepe a rák gyógyításában: segítségével egyes terápiák hatékonysága előre jelezhető. Az Amerikai Onkológusok Társasága (ASCO) a napokban sürgősséggel hozott nyilvánosságra egy fontos kutatási eredményt, amelyet eredetileg csak a május végi kongresszusuk során terveztek bemutatni. A rendkívüli bejelentést az indokolta, hogy a kutatási eredmények közvetlenül, azonnal érinthetik a vastagbéldaganatos betegek ellátását. A nemzetközi összefogással végzett kutatásban és a bejelentett világszenzációban ráadásul egy magyar onkológusnak is szerepe van. Dr. Bodoky György, a Szent László Kórház onkológiai osztályának vezetője ugyanis tagja annak a kutatócsoportnak, amelyik most mutatott ki szoros összefüggést egy gén hibája és a célzott terápia hatékonysága között. Ezzel pontosítható a személyre szabott terápia. „Azt tudtuk, hogy amikor a daganatban kimutatható a KRAS gén, fölösleges és eredménytelen a leghatékonyabb terápia is. Most az NRAS gén jelenlétéről is igazolódott ugyanez. A KRAS gén hibája a vastagbéldaganatos betegek mintegy negyven százalékát érinti, az NRAS-é tíz százalékát. Így összesen már a betegek felénél előre tudható, hogy a költségét tekintve milliós nagyságrendű, célzott kezelés hatástalan lesz” – nyilatkozta lapunknak Bodoky György. A rendkívüli bejelentés egy új korszak kezdetét is jelenti: tudományosan bizonyítottá vált, hogy a vastagbélrák esetében nem elegendő egyetlen gén vizsgálata a kezelés megválasztásához; azoknál a betegeknél vált indokolttá az NRAS vizsgálata, akiknél a KRAS génben nem mutattak ki hibát. Magyarországon a vastagbéldaganat a tüdőrák után a második vezető daganatos halálok; évente körülbelül 5000 áttétes vastagbéldaganatot kezelnek. Ha az első, az NRAS-t nem vizsgáló kezelés nem volt sikeres, akkor a következő terápia hatékonysága jelentősen romlik – ezért is óriási jelentőségű a bejelentés.

F:.vasarnapihirek.hu.2013. május 26

******************

Elpusztítja a bélrákos sejteket a szőlőmag-kivonat

A titok nyitja a programozott sejthalál

Minél előrehaladottabb stádiumban vannak a bél rákos sejtjei, a szőlőmagból készült kivonat annál inkább képes korlátozni a további növekedésüket, illetve elpusztítani őket. Ráadásul a hatóanyag nem károsítja az egészséges szöveteket.
"Jó ideje tudjuk, hogy a szőlőmag-kivonat bioaktív összetevői többféle ráktípus ellen is bevethetők. Ez a tanulmány bizonyítja, hogy ugyanaz a mutáció, ami a kezelésekkel szemben ellenállóvá és áttétre hajlamossá tesz a bélrákot, sérülékennyé változtatja a szőlőmag-kivonattal szemben" - mondta Molly Derry doktorandusz hallgató, aki Rajesh Agarwal professzor laboratóriumában dolgozik a Coloradói Egyetem Rákkutató Központjában. A szakember hozzátette, hogy az alattomos kór egyre gyakoribbá válása miatt kiemelten fontos a hatékony kezelési módszer megtalálása. A zsírban gazdag étrend, az ülő életmód és a szűrővizsgálatok elmulasztása révén a betegek 60 százalékánál előrehaladott stádiumban kerül diagnosztizálásra a bélrák. "A szelektíven célzott terápia áttörést hozhat a klinikai gyakorlatban" - hangsúlyozta Derry.

A kutatócsoport olyan sejtvariánsokkal kísérletezett, amelyek a betegség különböző fázisainak feleltek meg. Míg lényegesen több kemoterápiás kezelés kellett egy IV. stádiumban lévő rákos sejt elpusztításához, mint egy II. stádiumú esetén, szőlőmag-kivonattal éppen ennek fordítottját lehetett tapasztalni. "Fele olyan erős koncentrációjú szőlőmag-kivonat kellett sejtnövekedés visszaszorításához, illetve 50 százalékuk elpusztításához IV. fázisban, mint a másodikban" - ismertette az adatokat a doktori iskola növendéke.

Fény derült arra is, hogy a szőlőmag-kivonat valószínűleg képes célzottan fellépni az előrehaladott ráksejtek ellen: amikor azokat antioxidánsokkal kezelték, a szőlőmag-kivonat miatti sejthalál aránya megfordult, így Derry és kollégái arra következtetnek, hogy a bioaktív anyag oxidatív stresszen keresztül célozza meg a tumort, programozott sejthalált, azaz apoptózist előidézve.
"A bélráknak akár 11 000-féle genetikai mutációja lehet, ami megkülönbözteti az egészséges sejtek DNS-étől. A hagyományos kemoterápia csak egy bizonyos változatot képes célozni, ám ugyanannál a betegnél több is megjelenhet. A rákos sejtek alkalmazkodnak a körülményekhez, így ellenállóvá válnak a kemoterápiával szemben. A szőlőmag-kivonat azonban képes egyszerre többféle mutációt támadni. Minél több mutáció van jelen, a bioaktív összetevő annál hatékonyabb" - magyarázta Derry.

A Coloradói Egyetem laboratóriumában folytatódnak a kísérletek arra vonatkozóan, hogy lehetséges-e olyan szőlőmag-kivonat tartalmú étrend-kiegészítőt kifejleszteni, mely segíthet a rák gyógyításában.

F: .hazipatika.com

Két évvel előre jelzi a rákot egy fehérje.

Egy kulcsfehérje felhívhatja a figyelmet a daganatos áttétképzésre.

Egy speciális fehérje tumorsejteken való tömeges jelenléte 90 százalékos pontossággal előrejelzi az áttétek kialakulását - olvasható a Journal of Clinical Investigation aktuális számában.

Y. Peng Loh (Amerikai Gyermek-egészségügyi és Humán Fejlődési Intézet) és munkatársai a CPE-delta N nevű fehérjét vizsgálták, mely 90 százalékos pontossággal előrejelzi a daganat áttétképző készségét májrák, és egy speciális mellékvese-daganat esetén.

A daganatok terjedése, áttétképzése fatális következményekkel jár, ezért a folyamat régóta áll a daganatkutatás és a célzott gyógyszerfejlesztés fókuszában. A munkacsoport eredményei felvetik, hogy arra alapozva érdemes lenne egy olyan tesztet is kifejleszteni, melynek segítségével megjósolható a daganat biológiai viselkedése. Jelenleg erre a célra az orvosok a daganat szövettani jellegzetességeit, illetve a tumor szervezetben való kiterjedését alkalmazzák.

Amerikai, kínai és kanadai kutatók 99 májrákos és 14 feokromocitómás és paragangliómás (speciális mellékvese-tumorban szenvedő) betegből gyűjtöttek szövetmintákat, és megállapították, hogy amennyiben a daganatban a CPE-delta N szintje meghaladja a környező szövet tartalmának kétszeresét, igen nagy volt annak a valószínűsége, hogy két éven belül terjed a szervezetben a daganatos folyamat. Ennél alacsonyabb érték esetén jóval kisebb volt a kockázat. A fehérje mintegy 76 százalékos pontossággal mutatta meg, mely daganatok nem fognak kiújulni két éven belül. A módszer előnye, hogy a diagnózishoz csekély mennyiségű minta szükséges - szemben a ma használatos vizsgálatokkal.

A CPE-delta N a karboxipeptidáz E (CPE) egyik variánsa, mely a hormonok aktiválásában tölt be szerepet. A fehérje szintje szintén emelkedett agresszív emlőrákban, a fej-nyak régió daganataiban, és vastagbélrákban, ami arra utal, hogy a tesztet a jövőben igen széles körben alkalmazni lehetne.

A CPE-delta N termelődését gátolva egérkísérletekben sikerült megállítani a daganatok növekedését. Azonban ez csak egy korai eredmény, a humán gyógyászatban való felhasználás még sokat várat magára.

Forrás:    Medipress   
            2011. március 16.
----------------------------------

A gyógyításban próbálják ki a varázsgombát és az LSD-t


Néhány évtizede már kísérleteztek velük, de aztán évekre leálltak azok a kutatások, amelyek a hallucinogén szerek gyógyászati lehetőségeit vizsgálták. A 2000-es években viszont újraéledt a terület. A pszichiátriai tünetek kezelése mellett arra is alkalmasak lehetnek ezek a drogok, hogy jelentősen enyhítsék a végstádiumú rákos betegek szorongásait.

"Azóta minden nap felidéztem ezt a tapasztalatot, ami életem eddigi legszemélyesebb és leginkább spirituális eseménye volt. Gyakrabban vagyok jó hangulatban, mint korábban, és általában véve is sokkal elégedettebb vagyok az életemmel, mint azelőtt. Mintha felgyorsult lelki érésen estem volna át, több szeretettel fordulok az emberek felé, és egyre inkább meg tudom látni bennük az isteni fény jelenlétét."

A fenti idézet Sandy Lundahltól, egy kétgyerekes családanyától származik, aki Facebook-adatlapja és saját honlapja alapján valóban rendkívül pozitívan viszonyul az élethez és a többi emberhez. Lundahl még ötvenéves korában próbálta ki a varázsgombaként ismert Psilocybe fajok aktív hatóanyagát, a pszilocibint. Erre kontrollált körülmények között, egy amerikai vizsgálatsorozat részeként került sor.

A korábbi eredmények főként anekdotikus beszámolók voltak

Az Egyesült Államokban - és néhány másik országban, például Svájcban - néhány éve indultak újra azok a vizsgálatok, amelyekben a hallucinogéneknek nevezett kábítószerek előnyös oldalait szeretnék feltárni a kutatók. Amerikában az 1970-es évek elején függesztették fel a hasonló kutatásokat, részben Timothy Leary aktivitása miatt, akit már korábban, 1963-ban elbocsátottak a Harvard Egyetemről.

Leary és Richard Alpert itt kezdett bele a hallucinogén szerek kutatásába, ahogyan azonban Albert Hoffmann, az LSD felfedezője mondta, "Leary túlságosan szerette magára vonni a figyelmet, és élvezte, ha provokatív lehet." Alpert pedig - akit Learyvel együtt szintén elbocsátottak - az egyetemen kívül is kísérletezett a pszilocibinnel. Az akkori módszertannak megfeleltek ugyan ezek a vizsgálatok, de mai szemmel nézve már nem tekinthetők elég precíznek.
 
Ahhoz azonban, hogy ezeket a szereket a gyógyászatban is alkalmazni lehessen, valódi bizonyítékokat kell róla gyűjteni, hogy hatékony és biztonságos a velük való terápiás munka. A hallucinogének - az újabb, előzetes vizsgálati eredmények alapján - az alkoholizmus és más drogfüggőségek, a rákkal összefüggő erős szorongás, a poszttraumatikus stresszbetegség, a kényszerbetegség vagy a súlyos személyiségzavarok kezelésében jelenthetnének segítséget - írja a Scientific American legutóbbi számában Roland R. Griffiths és Charles R. Grob.

A misztikus élmények hatékonyabbá teszik a kezelést

A két pszichiáter nem tétlenkedett az utóbbi időben: Griffiths a Johns Hopkins Egyetemen vezeti a pszilocibinnel végzett legújabb kutatásokat, Grob pedig a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem egyik intézetében végzi klinikai vizsgálatait. Grob munkacsoportja tavaly szeptemberben közölte legújabb eredményeit, amelyek szerint a pszilocibin alkalmasnak tűnik arra, hogy enyhítse a végstádiumú rákos betegek szorongásait. 

A vizsgálatot 2004 és 2008 között végezték 12 daganatos betegen. Ez túl alacsony betegszám ahhoz, hogy máris egyértelmű eredményekről lehessen beszélni, az azonban kiderült, hogy a pszilocibin már néhány hónapon belül is érzékelhető javulást hoz a betegek állapotában. A résztvevők halálfélelme csökkent, sőt a depressziós tünetek is mérhetően enyhültek a kezelés hatására.

Svájcban LSD-vel végeznek egy hasonló klinikai próbát, az USA-ban pedig már nem közepes, hanem magasabb dózisú pszilocibinnel próbálkoznak. Ha ugyanis nagyobb mennyiségben adják a szert, a betegek nagyobb eséllyel élnek át misztikus élményeket. Erre azért lenne szükség, mert a spirituális élmények a kezelési hatékonyság egyik kulcselemének tekinthetők az eddigi kutatások alapján.

Szorongás, paranoia, pánik

A misztikus élmények terápiás hatékonyságát Griffiths és kollégái próbálják felmérni. A jelenlegi és jövőbeli kutatások célja annak tisztázása, hogy a megváltozott tudatállapot - és különösen a spirituális tapasztalatok - segítenek-e a már említett pszichiátriai kórképek kezelésében. A pszilocibin által kiváltott lelki élményeket ezenkívül egészséges önkénteseknél is vizsgálják.

A Psychopharmacology című folyóiratban már 2006-ban megjelent az első ilyen tanulmány, 2008-ban pedig a résztvevők utánkövetéséből származó eredményeket is leközölték (ebben szerepelt a már idézett Sandy Lundahl is, 35 társával együtt.) Egy újabb vizsgálat azt próbálja kideríteni, hogy alkalmazható-e a pszilocibin az erős dohányosok leszoktatására, a kognitív és a viselkedésterápia kiegészítéseként. Ezenkívül kényszerbetegekkel végeznek még előzetes klinikai vizsgálatokat.

Ahhoz azonban, hogy a hallucinogének elfogadott kezelési módszerré válhassanak, a szerekkel kapcsolatos félelmeket is el kell oszlatniuk a kutatóknak. Szorongás, paranoid gondolatok vagy pánikérzés ugyanis egyaránt előfordulhat, ha valaki LSD-t vagy pszilocibint vesz be. A Johns Hopkins Egyetemen nagyon odafigyeltek erre: a vizsgálatokat előzetes szűrés, majd egy klinikai pszichológussal végzett, összesen 8 órás előkészítő foglalkozás előzte meg. A pszilocibint fogyasztó alanyok harmada számolt be jelentősebb félelemérzetről, ötödük pedig paranoid gondolatokról. Ezek azonban csak a terápiás ülés egy-egy rövidebb időszakában jelentek meg, és senkinél sem jelentkeztek azt követően, hogy elmúlt a szer hatása.

A drogok önmagukban nem jelentenek segítséget

Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy a hallucinogén szerek alkalmazása önmagában még egyetlen pszichiátriai zavart sem fog meggyógyítani. "A hallucinogének pszichoterápiában történő alkalmazása egyfajta katalizátornak tekinthető, ami felgyorsíthatja a terápiás folyamatot. Ezeket tehát nem varázsszerként kell elképzelnünk, hanem olyan anyagoknak, amelyek segítséget nyújthatnak az egyébként nehezen hozzáférhető tudattalan tartalmak felszínre hozatalában. Az elfojtások egy teljesen egészséges énvédő mechanizmus részei, amelyek segítenek a személyiség épségének megóvásában. Ha szakember segítsége nélkül vennénk be ezeket a szereket - abban a reményben, hogy majd elmúlnak a problémáink - akkor éppen saját szellemi épségünket veszélyeztetnénk, hiszen az elfojtott élmények hirtelen elboríthatnak minket. Az önismeret nem azt jelenti, hogy magunkra szabadítjuk a tudattalan tartalmakat, hanem hogy integráljuk is őket" - mondta az [origo]-nak dr. Demetrovics Zsolt pszichológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem docense.

Ennek ellenére a szakember szerint is érdemes ezeket a szereket kutatni, bár a drogok stigmatizációja mindezt eléggé megnehezíti. Hazánkban például senki nem tervez hasonló vizsgálatokat. A hallucinogének legfőbb előnye - ahogyan azt az eddigi vizsgálatok is alátámasztják - hogy elősegítik a befelé figyelést. "A terminális rákbetegeknél is a transzcendenciát előidéző hatás emelhető ki a leginkább mint jelentős segítség. Ezeknél a pácienseknél már nem az életproblémák megoldása az elsődleges cél, hanem az addigi élettel való szembenézés és a megbékélés. A transzcendens élmények előmozdíthatják, hogy az élet végső lezárása a megfelelő módon sikerülhessen" - mondta Demetrovics.

Forrás:origo.hu/tudomámy
          2011. 01. 06.
-------------------------

Saját vérereket is növesztenek a daganatok


Már több éve elérhetőek azok a célzott daganatellenes szerek, amelyek az érképződés gátlásával próbálják meg elzárni a tumorok vér- és oxigénellátását. A készítmények részben ugyan hatékonyak, ez azonban elmarad attól, amit korábban vártak ezektől a szerektől. Két új eredmény most magyarázatot adhat rá, hogy mindez miért van így: az agydaganatok egy fajtáját vizsgálva kiderült, hogy ezek a tumorok saját érhálózatot is növesztenek, erre azonban a jelenlegi érképződésgátlók nem hatnak.

Napjainkban az érképződés gátlása jelenti az egyik olyan terápiás lehetőséget, amelynek során már célzottan próbálják meg elérni, hogy ne növekedjen tovább a daganat. Elégtelen vérellátás hiányában ugyanis éhezni kezd a daganat, növekedése lassul vagy megáll, sőt kedvező esetben a folyamat meg is fordulhat. Az első ilyen gyógyszert 2004-ben hozták forgalomba, és jelenleg többek között a tüdő- és a vastagbélrákok, a limfóma vagy a hasnyálmirigyrák ellen alkalmazzák.

Bár a betegek élethossza némileg javítható az érképződésgátlással, a gyógyszerek némi csalódást is okoztak, ugyanis kevésbé bizonyultak hatékonynak, mint azt korábban remélték. Az azonban nem volt ismert a kutatók előtt, hogy mi is a pontos oka a várt hatékonyság elmaradásának. A Nature-ben megjelent tanulmányok talán választ adhatnak erre a kérdésre: az agydaganatok egy igen agresszív típusáról sikerült bebizonyítani, hogy a tumorok saját, önálló érhálózat létrehozására is képesek, erre pedig nem hatnak a jelenlegi érképződésgátló gyógyszerek.

Daganatos erek a tumorsejtekből

Az első vizsgálatot egy New York-i rákkutató központ (Memorial Sloan-Kettering Cancer Center) munkatársai végezték agydaganatos betegek tumormintáiból kiindulva. A glioblasztóma az agydaganatok egy igen agresszív formája, amely gyakran csak nehezen vagy egyáltalán nem kezelhető. A mintákat vizsgálva sikerült megállapítani, hogy a daganat érsejtjei között több olyan is akad, amely a rákos sejtekre jellemző genetikai jellegeket mutat. Ennek alapján feltételezhető, hogy a tumor tápanyagellátását biztosító erek egy része nem a szervezet egészséges sejtjeiből, hanem magából a daganatból származik.

A kutatók ezt követően olyan tumorsejteket vizsgáltak, amelyek az őssejtekhez hasonló tulajdonságokkal rendelkeznek. Ezek a daganatsejtek képesek rá, hogy fejlődésük során eltérő funkciójú sejttípusokat hozzanak létre. A sejteket Petri-csészében vizsgálva kiderült, hogy vérerek létrehozására is képesek. Amikor pedig egerek agyába fecskendezték őket, olyan tumorok alakultak ki az állatokban, amelyek érhálózata részben az emberi tumorsejtekből fejlődött ki - olvasható a Nature News oldalán.

Ezekből a sejtekből vagy tumorsejtek, vagy érsejtek alakulnak ki, a daganat tehát a saját ereit is kifejlesztheti. Az utóbbi esetben elsőként az érsejtek előalakjai alakulnak ki. A kutatók azt is kipróbálták, hogy mi történik, ha a jelenleg általánosan alkalmazott érképződésgátlóval kezelik az őssejtszerű sejteket. A gyógyszer gátolta ugyan az előalakok érsejtekké történő átalakulását, az érsejt-előalakok létrejöttére azonban nem volt hatással - írja a Nature.

Talán ezért nem elég hatékonyak az érképződésgátlók

A második tanulmányban szintén agydaganatos betegekből származó tumormintákat vizsgáltak. Ruggero De Maria (Italian National Institute of Health, Róma) és kollégái kifejezetten azokat az érsejteket kezdték el pusztítani, amelyek daganatos eredettel rendelkeztek. A daganatok ezt követően zsugorodni kezdtek, ami igazolta, hogy tápanyagellátásuk részben a saját maguk által létrehozott erektől függ.

Az is kiderült, hogy az egyes tumormintákban igen eltérő arányban vannak jelen a tumoreredetű érsejtek. Volt, hogy ez a 90%-ot is elérte, de olyan minta is akadt, ahol a daganat saját erei csak 20%-ban jelentek meg. A daganatsejtek ez alapján különbözhetnek abban, hogy mennyire fontos nekik a saját erek által biztosított vérellátás - írják a szerzők.

Az egyelőre még nem ismert, hogy mindez csak az agydaganatokra, vagy más tumortípusokra is igaz-e. "Vannak erre utaló jelek, és ha bebizonyosodna, hogy általános jelenségről van szó, az alapvető fontosságú lenne az érképződésgátlás jövője szempontjából" - mondta a Memorial Sloan-Kettering Rákközpont munkatársa, Viviane Tabar.

Beigazolódhat a régebbi elmélet

Nem a mostani az első olyan alkalom, amikor felvetődik, hogy a tumorok saját maguk is képesek lehetnek az ereik létrehozására. 1999-ben Mary Hendrix és kollégái mindezt már feltételezték, eredményeik azonban ellentmondásosak voltak. A két új tanulmány viszont igazolhatja, hogy a korábbi ötlet helyes volt. Ha beigazolódik, hogy a többi tumortípusnál is hasonlóan megy végbe az érképződés, akkor a jövőben olyan terápiát kell majd kidolgozni, amely nemcsak a szervezet saját ereit, hanem a tumoreredetű vérereket is célba tudja venni.

"Több módja is van annak, hogy meggátoljuk a daganatos erek képződését. A fenti eredmények alapján elképzelhető, hogy a kombinált gyógyszeres terápia fogja meghozni a régebben várt hatékonyságot. Ennek során a kétféle értípus kialakulását egyidőben gátolnánk, ami remélhetőleg már tényleg teljesen elzárná a daganat vér- és oxigénellátását" - mondta a Nature-nek David Cheresh, a San Diegó-i Kalifornia Egyetem rákkutatója.

Forrás:origo.hu
          2010.11.25.
**********************************

Rákellenes csodaszer az esőerdőből?

Egy minden eddiginél nagyobb reményeket keltő rákellenes szert fejlesztettek ki ausztrál kutatók. A készítmény hatóanyagát az ausztrál esőerdő egyik növényéből nyerik.

A bejelentés szerint az állatkísérletek során a szer olyan esetekben is jó eredményeket mutatott, amikor a tumort már nem lehetett műtéttel eltávolítani. A kutatók bejelentették: eljött az idő, hogy megkezdjék a szer kipróbálását embereken is. Az ausztrál egészségügyi hatóságok óvatosságra intenek, mondván, a kutatási eredményeket még nem publikálták a kutatók.

A készítményt egy esőerdei cserje magjából állították elő. Az állatkísérletek során 150 kutyán, macskán és lovon tesztelték a szert, ami kitűnőre vizsgázott.

"Különböző daganatokat kezeltünk a szerrel az állatoknál, és az eredmények alapján bátran kezdhetjük a teszteket az embereken is"- mondta a kutatás végző cég vezetője.

Victoria Gordon szerint a szer bőrrák, agy - és nyakdaganat, mell - és prosztatarák esetében reménnyel kecsegtet.

"Detonátor a tumoron belül"

Victoria Gordon közlése szerint a szer úgy működik, mint egy detonátor a tumoron belül. Aktiválja a fehérvérsejteket, amelyek aztán felveszik a harcot a ráksejtekkel, és elpusztítják azokat.

A cég hat éve foglalkozik a szer kifejlesztésével a különleges, és állítólag csak az ausztrál esőerdőben termő növény magjából. "A világ esőerdői lenyűgöző biológiai források, amelyeket védeni és folyamatosan gondozni kell a jövő érdekében, mivel rengeteg olyan növény élőhelyei ezek az erdők, amelyek új gyógyszerek alapanyagai lehetnek. De abból a szempontból fontos a védelem, hogy bolygónk élővilágának több mint a fele ott él."- közölte Victoria

*****************************

A tüdőrák-terápia új lehetőségei

A tüdőrák a leggyakoribb daganatos betegség világszerte. Évente mintegy másfél millió ember betegszik meg és 1,3 millió ember hal meg világszerte ebben a betegségben. Magyarország sajnálatos módon világelső a tüdőrák-halálozás terén. Nálunk évente mintegy tízezren betegszenek meg és nyolcezren halnak meg tüdőrákban.

A kutatók ismeretei a tüdőrákról egyre szélesebbek és összetettebbek. Egyre többet tudunk a betegségről, de ezek az ismeretek egyre bonyolultabbak is egyben. Egyre több a félreértés a szakemberek és a páciensek között. Pedig éppen az lenne a fontos, hogy a betegségben szenvedő laikusok is tisztában legyenek a legfontosabb dolgokkal a tüdőrákot illetően.

Amennyire megoldatlan ma még a tüdőrák gyógykezelése, annyira megoldható lenne a hatékony megelőzése. Kétséget kizáróan bizonyítást nyert ugyanis a dohányzás kóroki szerepe a tüdőrák kialakulásában és patogenezisében. Kimutatták, hogy a rendszeresen dohányzók körében tizenötször gyakoribb a tüdőrák megjelenése a nem dohányzókhoz képest. Másképpen fogalmazva a tüdőrákos betegek 90 százaléka dohányzik vagy dohányzott élete során rendszeresen.

A fejlettebb országokban, ahol idejekorán megtették a szükséges lépéseket a dohányzás viszszaszorításának az érdekében, ott egy-másfél évtized elteltével csökkenni kezdett a tüdőrákesetek megjelenése is. Nálunk a legfontosabb lépés most az lenne, ha végre elfogadná az Országgyűlés a nem dohányzók védelméről megalkotott jogszabály szigorítását, amelynek alapján megtiltanák a dohányzást az éttermekben és más zárt területeken más országokhoz hasonlóan.

A tüdőráknak nincsenek jellemző és kizárólagos tünetei. A daganat elhelyezkedésétől függően okozhat különböző tüneteket. Leggyakrabban száraz, elhúzódó köhögést, köhécselést, mellkasi, háti vagy éppen vállakba sugárzó fájdalmat, nehézlégzést észlelhet a beteg. Ezeknek a panaszoknak többhetes, egy-két hónapos jelentkezése, rosszabbodása esetén tanácsos kikérni a háziorvos véleményét. Ritkábban észlelhető vérköpés vagy vércsíkos köpet megjelenése, ez azonnali kivizsgálást indokolhat. A daganat előrehaladott stádiumában előfordulhat csillapíthatatlan csuklás, rekedtség, távoli áttétek esetében pedig csontfájdalmak, zavartság, szédülés, hányinger, sárgaság.

Jelenlegi ismereteink szerint hatásos és költséghatékony, lakossági szinten alkalmazható szűrővizsgálat a tüdőrák esetében nem áll rendelkezésre. Mégis biztosítani lehet azt, hogy minél több tüdőrákos betegséget korai, még hatásosan kezelhető, operálható stádiumban fedezzünk fel. Fontos lenne, ennek érdekében, hogy a rendszeresen, legalább húsz éven keresztül dohányzók évente részt vegyenek mellkasröntgen-vizsgálaton. Jelenleg erre a célra megfelel a hagyományos tüdőszűrés is.

A tüdőrák, összehasonlítva az emlő-, a vastag- és végbél- vagy a hererákkal, a nehezebben kezelhető betegségek közé tartozik. A diagnózis és a betegség kiterjedésének, stádiumának az ismeretében ún. multidiszciplináris team, vagyis több orvos (tüdőgyógyász, onkológus, mellkassebész, sugárterápiás, patológus és a képalkotó diagnosztikában járatos szakember) együttesen dönt a megfelelő kezelési módról. A legmegfelelőbb kezelés megválasztásában döntő jelentősége van a tüdőrák típusának, méretének és stádiumának.

A gyógyulás valódi esélyét az időben elvégzett radikális operáció jelentheti.

A tüdőrákos betegek 20-22 százalékát tudjuk idejében megoperálni. Bizonyos esetekben az operációt megelőzően vagy követően is indokolt lehet sugár- vagy gyógyszeres terápia. Akit valamilyen ok miatt nem lehet megoperálni, azoknál sugárterápia, a gyógyszeres kezelés vagy a kettő kombinációja segíthet.

A gyógyszeres kezelés – vagy ahogy többen ismerik, a kemoterápia – ma a leggyakrabban alkalmazott gyógymód a tüdőrák esetében. Általában több gyógyszer kombinációjával, több kezelési ciklust alkalmazva, több hónapon keresztül történik ez a terápia.

A sugár- és a gyógyszeres kezeléseknél, ha nem is várhatjuk a teljes gyógyulást, de rövidebb-hosszabb ideig nyugalmi állapotba kerülnek a daganatsejtek, nem növekszik a tumor, vagy éppen kisebbé válik. A gyógyszeres kezelése jelentősége, hogy a véráram segítségével a szervezet valamennyi sejtjéhez eljut a szer. Így nemcsak a tüdőben lévő daganat sejtjeit pusztíthatja el, hanem a már korábban a vérerekbe, nyirokerekbe került vagy éppen már más szervekben megtelepedett áttétet okozó ráksejteket is.

A daganatellenes kezelések legújabb lehetőségeinél a gyógyszer „megtalálja” a daganatsejtet, azokat pusztítja, az egészséges sejtek működését pedig alig károsítja. Az egészséges sejtekkel szemben a daganatsejteket szabályozatlan növekedés és szaporodás jellemzi. A kórosan felfokozott sejtműködés esetében olyan molekuláris eltéréseket fedeztek fel, amelyek terápiás célpontként is felhasználhatók. A daganatellenes és különösen a tüdőrákellenes kezelések egyik leghatékonyabban támadható molekuláris célpontja a daganatsejtek felszínén elhelyezkedő érzékelő molekula, az ún. epidermális növekedésifaktor-receptor, röviden az angol megfelelő kezdőbetűivel EGFR, melynek kóros működése daganatok kialakulásához vezethet. A receptor gátlásával elérhető, hogy a rákos sejtek szaporodása, a daganat növekedése lassuljon vagy megálljon. Mivel az EGFR jóval nagyobb mennyiségben található a kóros, mint az egészséges sejtek felszínén, a kezelés révén az egészséges sejtek alig károsodnak.

A célzott biológiai terápia mellékhatásai ezért eltérnek a hagyományos kemoterápiák szövődményeitől. Hányinger, hányás alig, vérképzőszervi mellékhatás, hajhullás egyáltalán nem észlelhető. A leggyakoribb kellemetlenséget hasmenés, illetve bőrkiütések okozhatják. Kényelmes a betegek számára, hogy a gyógyszer otthon, tabletta formájában is szedhető.

A szerző tüdőgyógyász, az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet főigazgató-helyettese

A növekvő daganat sejtjei egy bizonyos méret, 1-2 mm felett a szervezet vérerei révén már nem képesek megfelelő mennyiségű oxigénhez, illetve táplálékhoz jutni. A daganatok további növekedésének a feltétele ezért az, hogy az oxigénhiány következtében a daganatsejtek ún. érképző anyagot termeljenek, s saját érhálózatot alakítsanak ki. A tüdőráknál, ahogy más daganatok érhálózatánál, szintén célzott, azt gátló terápia közül jelenleg az ún. vaszkuláris endoteliális növekedési faktor (VEGF) ellenes kezelést tartjuk a leghatékonyabbnak. Ezek gátolják egyrészt a daganat újonnan képződő ereinek a kialakulását, ezzel lassítják vagy akár le is állíthatják a daganat növekedését. Másrészt javítják az egyidejűleg alkalmazandó egyéb daganatellenes (pl. hagyományos kemoterápiás) kezelések hatásfokát.

Felmerül a kérdés minden betegben: ha ilyen jó tulajdonságai vannak a célzott biológiai terápiának, s várhatóan hatásos is, akkor mely betegek alkalmasak erre a gyógymódra? Mivel itt célzott kezelésről van szó, a terápia hatásossága nagymértékben attól is függ, hogy milyen pontosan határozták meg a céldaganatot. Speciális szövettani vizsgálattal ugyanis nagy valószínűséggel megállapítható, hogy az adott tüdőrák megfelelő célpontot jelent-e a kezelés számára.

Magyarországon ma a nem kissejtes tüdőrák meghatározott típusánál, előrehaladt stádiumban, a megelőző kemoterápia sikertelenségét követően alkalmazható a célzott biológiai terápia. Jól megválasztott daganat esetében a korábban alkalmazott kezeléseknél hosszabb és jobb életminőséggel élhető élet reményét jelenthetik ezek a kezelések. A betegek életkilátásának javításához a biológiai terápiák végleges finanszírozása meghatározó volna, a kezelés hozzáférhetősége reményeink szerint hamarosan megoldódik, és egyenlő esélyt kapnak a tüdőrákos betegek.

Alkalmazzunk bármilyen kezelést a tüdőrák bármilyen stádiumában, a legfontosabb az, hogy a beteg teljes körű felvilágosítását követően vele őszinte együttműködésben dönthessünk. Legyen partner a beteg, a családja és az orvos a betegség teljes időtartama alatt. A gyógykezelések eredményeképpen a gyógyulás vagy ha együtt kell élni a tüdőrákkal, akkor az értelmes, élvezhető élet lehetősége legyen a célunk.

Szerző: Dr. Kovács Gábor

Forrás.vg.hu

A tüdőrák nem betegség, csak tünet

A tüdőrák nem betegség, csak tünet, hiszen többtucatnyi – a dohányosok és a nem dohányzók szervezetében sokszor teljesen eltérő – rendellenesség vezethet a kialakulásához.

A cigizők és a nem dohányzók tüdődaganatának legfeljebb csak a tünetei egyeznek meg. Amint a rendellenes sejtburjánzás okait kezdjük boncolgatni, gyökeresen eltérő betegségekre bukkanunk – állította a múlt héten az Amerikai Rákkutatók philadelphiai konferenciáján Kelsie Thu, a kanadai British Columbia Rákkutató Intézet doktorandusza. A kutató 83 beteg tumorsejtjeit hasonlította össze, akik közül harmincan soha nem dohányoztak. Azt találta, hogy a füstmentesen élők tüdődaganatát a dohányosokétól teljesen eltérő molekuláris folyamatok károsodása okozza. A tudomány mai állása szerint egyébként többtucatnyi sejtbéli folyamat meghibásodása is kiválthatja ugyanazt a tünetet, a tüdőt alkotó sejtek kóros elburjánzását.

Az orosz ruletthez hasonlította minden egyes doboz cigaretta elfüstölését tavaly decemberben a Nature című tudományos magazinban publikáló Peter Campbell brit onkogenetikus. Kimutatta, hogy egy átlagos dohányos örökítőanyagában minden 15. szál cigaretta elszívása mutációhoz vezet. Egy 55 éves tüdőrákos férfi daganatsejtjének géntérképéből kiderült, hogy az az egészséges sejt DNS-éhez képest 23 ezer elváltozást tartalmaz. Ezek nagy részét bizonyíthatóan a dohányfüstben található mintegy hetven rákkeltő anyag valamelyike okozta. Bár korántsem mindegyik jelent azonnali kóros sejtburjánzást, a mutációk számával egyenes arányban nő a tumor kialakulásának az esélye.

A teljes cikket elolvashatja a HVG e heti számában.

Forrás:medizona.hu

A fokhagyma felére csökkentheti a tüdőrákkockázatot.

 Hetente kétszer nyers fokhagymát fogyasztva csaknem megfeleződik a tüdőrák kialakulásának kockázata, ráadásul a fokhagymaevő dohányosoknál is jelentősen csökken a tüdőrák veszélye. Az erről szóló kínai tanulmány online jelent meg a Cancer Prevention Research folyóiratban.

A csiangszui betegségellenőrzési és -megelőzési tartományi központ tudósai 1424 tüdőrákos és 4500 egészséges felnőttet vontak be a hosszú távú kutatásba. A résztvevők mindegyikét részletesen kikérdezték táplálkozásáról, életmódjáról, szokásairól, köztük arról, hogy milyen gyakran fogyaszt nyers fokhagymát és dohányzik-e - ismertette a tanulmányt a The Daily Telegraph online kiadása.

    Az eredmények szerint a legalább hetente kétszer nyers fokhagymát fogyasztók jóval kisebb arányban estek áldozatul a tüdőráknak akkor is, ha dohányosok voltak vagy ki voltak téve a felhevített főzőolaj füstjének, ami szintén komolyan növeli a rákkockázatot.

A rendszeresen fokhagymát evőknél 44 százalékkal kisebb volt a tüdőrák kialakulásának veszélye, a dohányosok estében pedig 30 százalékkal alacsonyabb kockázatot találtak.

Megfázás, kórházi szuperbaktériumok és malária ellen is hatásos.

Az nem derült ki a tanulmányból, hogy a hőkezelt fokhagymának is van-e ilyen hatása.

Korábbi kutatások azt mutatták, hogy ha a gerezdet összetörik vagy feldarabolják, az allicinnek nevezett fontos kémiai összetevő szabadul fel. Ez csökkenti a szervezetben kialakult gyulladást, és antioxidánsként működik.

Más vizsgálatok szerint a fokhagyma megfázásra is jó, illetve a kórházi szuperbaktériumok és malária ellen is bevethető.

A tanulmányt jegyző kínai tudósok szerint a fokhagyma potenciálisan alkalmas a tüdőrák kialakulásának megelőzésére. (http://www.telegraph.co.uk/health/healthnews/10226883/Raw-garlic-can-halve-the-risk-of-lung-cancer.html)

webbeteg/(MTI)

A TÜDŐRÁK KEZELÉSE

Sorsdöntő felfedezés: megtalálták a rák genetikai okát!

Azok a genetikai rendellenességek - például a hiányzó vagy megkettőződött DNS -, amelyek egy bizonyos típusú rák növekedését elősegítik valószínűleg ugyanúgy megtalálhatók más daganatos betegségek mögött is, jelentették be amerikai kutatók.

Az amerikai eredmények egy olyan kiterjedt vizsgálat alapján születtek, amelyek 26-féle különböző ráktípus genetikai felépítését vetették össze.

A kutatást vezető Dr. Matthew Meyerson - a Harvard Broad Kutatóintézet és a Dana-Farber Rákkutató Intézet munkatársa - a Nature tudományos folyóiratban megjelent tanulmánnyal kapcsolatban elmondta, hogy meglepő, de számos genetikai tényező, amelyek rákot okoznak megegyezik a különböző szöveteket érintő ráktípusok esetén. A mellrák, a tüdőrák vagy a veserák esetén a szakember szerint a legtöbb kiváltó tényező megegyezik. Ez pedig azt jelenti, hogy a kezelésüket tekintve a hatásos terápiák használhatóak lehetnek különböző rákos megbetegedések kezelésében is.

A Meyerson vezetésével végzett munka 2004-ben vette kezdetét, ekkor kezdték el a különböző ráktípusokban fellelhető genetikai különbségeket feltérképezni. A kutatócsoport munkatársai a genetikai kód azon elváltozásaira koncentráltak, amelyek az osztódás során jelentkeznek - például amikor a tumoros sejt genomja több DNS-darabot tartalmaz, vagy teljesen nélkülözi azokat. A vizsgálatokhoz több mint 2500 rákos szövetmintát használtak fel, 24-féle rákos daganattípusból - köztük tüdő-, mell-, nyelőcső-, méhnyak-, vastagbél-, máj-, és agytumorokból.

Majd a saját eredményeiket összevetették 600, nyilvánosan elérhető rákos szövetminta vizsgálati eredményével.

Meyerson elmondta, a kópiaszám-variációk, amelyek egy bizonyos ráktípus eseteiben megfigyelhetők voltak, hasonlóan jelentkeztek más ráktípusok esetében is, egész pontosan 17 különböző ráktípusra vonatkoztatva, az egyes típusok kópiaszám-variációi - akár plusz, akár hiányzó DNS-ről volt szó - más vizsgált típusoknál is hasonlóan jelentkeztek. Az amerikai kutatók szerint ez annyit jelent, hogy az egyedi rákfajtákra használatos gyógyszerek helyett inkább olyan hatóanyagok fejlesztése tűnik eredményesebbnek, amelyek a rákosodást előidéző genetikai változásokat vezérlik. Azaz, a jövő inkább az általános rákgyógyszereké lehet, amelyek többféle rákos megbetegedés kezelésében hatásosak.


F:50plusz.hu

-------------------------

Májustól szűkül azon tüdőrákosok köre, akik célzott biológiai terápiában részesülhetnek. Míg jelenleg nagyjából nyolcvan betegnél alkalmazták ezt az eljárást, tavasztól, egy törvényi módosítás hatályba lépését követően ötvenben maximalizálja az Országos Egészségbiztosítási Pénztár azoknak a számát, akik ezzel a terápiás módszerrel élhetnek.

A célzott biológiai terápia lényege, hogy, a hagyományos kemoterápiával ellentétben, nem minden sejtre, hanem csak a daganatos sejtekre hatnak; az egészséges sejteket alig károsítják, kevés mellékhatásuk van, a beteg életminőségét azonban jelentősen javítják, és akár évekkel is meghosszabbíthatják a várható élettartamot.

A terápia hazánkban 2007 óta elérhető, ám igen drága, és a hozzáférés előfeltétele az OEP által "befogadott" Egyedi Méltányossági Kérelem. Önköltségi áron csak nagyon kevesen tudják vállalni ezt a hatékony módszert, ám a kérelem befogadása időigényes folyamat. A most elfogadott változtatás értelmében azonban ötven főben maximalizálták a terápiában részesülhetők számát, és új beteg csak akkor kaphat célzott biológiai terápiás gyógyszert, ha azt egy másik tüdőrákosnál már abbahagyták.

Magyarországon a tüdőrák a leggyakrabban diagnosztizált rosszindulatú daganat, és a halálozási listán is első helyen áll, évente nagyjából tízezer új esetet regisztrálnak.

F:50plusz.hu (,2010. március 8., hétfő,)

********************************

Amire nem gondoltunk volna: „új” fegyver a rák ellen?

Ismert antidepresszáns lehet az új fegyver a rákellenes küzdelemben.

Brit kutatók szerint a fluoxetin hatóanyagú antidepresszáns jelentősen lassítja a daganatnövekedést – akár 90 százalékkal is – és javítja egyéb rákellenes terápiák hatékonyságát is.

Mivel már régóta ismert szerről van szó, már nincs szükség tesztidőszakra – az új rákellenes hatóanyagokkal szemben. A birminghami egyetem tudósai a gyógyszer egyik aktív összetevőjét, a fluoxetint vizsgálták és úgy találták, hogy az laboratóriumi körülmények között befolyásolta a ráksejtek önmegsemmisítő mechanizmusát. Élőszövet-vizsgálatokban – leukémiás vérben – a tumorsejtek  drámai, 90 százalékos pusztulását mutatták ki.

Sokat ígérő eredmények...

A kutatási eredmények a Leukaemia Research című tudományos szakfolyóiratban olvashatók. Itt tették közzé, hogy mind a fluoxetin hatóanyagú gyógyszer, mind pedig egy másik antidepresszáns, a chlomipramin hatásosnak bizonyult leukémiás és limfómás betegek kezelésénél.

A kutatás vezetője, Nick Barnes professzor reméli, hogy az említett antidepresszánsok a tradícionális kemoterápiás szerekkel együtt adva nagymértékben növelik majd a rákbetegek túlélési esélyeit.

A kemoterápiánál jelentkező egyik legnagyobb probléma az, hogy az legalább olyan mértékben káros a ráksejtekre, mint az egészségesekre. Pontosan ezért ciklusokban adható. A kezelések közti időben azonban  a ráksejtek újraegyesülhetnek. A fluoxetin hatóanyagú gyógyszer éppen az újra-csoportosulás folyamatát akadályozza meg az egyes ciklusok között.

*******************************

Sikerült: hosszabb élet egereknek, antioxidánsokkal

A hírverés ellenére az óriási dózisban adott antioxidánsok sem képesek hosszú és egészséges életet adni. Sőt, a túl sok E-vitamin növeli az agyvérzés kialakulásának esélyeit, a túl sok béta-karotin pedig dohányosok esetében még tüdőrákra is hajlamosít.

Az antioxidáns teóriát sokan így képzelik el: vannak a gonosz szabadgyökök, amik tönkreteszik a DNS-t, mutációkat okoznak és öregítenek, és a jó antioxidánsok, amik meggyógyítják a beteg szervezetet, és mindent rendbe hoznak.

Persze ennek egy része igaz, de azt már kevesen tudják, hogy a szabadgyökök elengedhetetlenül szükségesek a szervezet egészséges működéséhez. A legjobb ebben az esetben is az egyensúly: ha azonban állandóan vitaminokat szedünk, ez az egyensúly könnyen megbomolhat.

Megfelelő antioxidáns mennyiséggel sikerrel jártak

Kanadai kutatók ezért most egy egészséges és kiegyensúlyozott diétában szereplő antioxidáns-mennyiséggel próbálták meghosszabbítani az életet, és sikerült is nekik: egerek esetében. A McMaster Egyetem kutatói olyan antioxidáns koktélt hoztak létre, ami késlelteti az öregedési folyamatokat (memóriavesztés, motoros képességek, szenzoros érzékelés) egereknél.

A koktélban lévő tápanyagok serkentik a mitokondriumok (az élelmiszert energiává alakító sejtrészek) működését, ami csökkenti a szabadgyökök termelődését.

"Természetesen további kutatásokra van szükség, elsősorban a koktél emberre gyakorolt hatását kell megvizsgálnunk, de az első eredmények nagyon bíztatóak. Persze nem a fiatalság és az örök élet forrását találtuk meg, de a szabadgyökök termelődését, a sejtmembránok és a mitokondriumok sérülését, valamint a gyulladásos folyamatokat gátló koktél akár évekkel is meghosszabbíthatja majd az emberek életét" - nyilatkozta Dr. David Rollo, a kutatás vezetője.

/Dr.Info/

***********************************

Antioxidánsok: új lehetőség a COPD terápiájában?

A napjainkban is gyakran jelentkező krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) világszerte sokak haláláért felelős. A dohányzás által sejtszinten kiváltott gyulladásos folyamatok és az oxidatív stressz közvetlen összefüggésbe hozható a COPD-ban szenvedő betegek állapotának romlásával. Azonban az étrendi antioxidánsok felvételének fokozásával, illetve a szervezet belső antioxidáns folyamatainak támogatásával, hatékonyságának növelésével nagyon jó terápiás eredmények érhetők el.

Az antioxidánsok a gyulladásos folyamatokat gátolnak...

Az idők során számos antioxidáns hatású anyagról [ilyen például a halakban (is) megtalálható acetilcisztein, illetve a kurkumában, a vörös szőlő héjában vagy éppen a zöld teában megtalálható polifenolok] bizonyosodott be, hogy képesek a szervezet antioxidáns kapacitásának javítására a GSH (glutathion) bioszintézisének növelésén keresztül.

Az antioxidáns kapacitás javulása a sejteket károsító szabad gyökök semlegesítéséhez és a degeneratív betegségek alapját képező gyulladásos folyamatok gátlásához vezet.

A cigarettafüst által keltett gyulladásos folyamatokat is gátolja.

Mindemellett számos egyéb antioxidáns hatású anyag bevetése is eredményesnek bizonyult a cigarettafüst által keltett gyulladásos folyamatok gátlásában, legalábbis a tüdőn végzett in vivo vizsgálatok következtetései szerint. Mindeközben egyre bővülnek ismereteink az oxidánsok, a szabadgyökök és az aldehidek a COPD (krónikus obstruktív tüdôbetegség) kialakulásában betöltött szerepéről.

Ez a tény pedig új terápiás lehetőségeket vet fel, többek között az antioxidánsok és a nyákoldó szerek kombinált alkalmazását. Mielőtt azonban ezek a hatóanyagok bekerülhetnének a modern orvoslás eszköztárába, a betegség kórélettanának alaposabb megismerésére van szükség, csak ennek birtokában sorolható ugyanis a megfelelő antioxidáns a megfelelő fenotípussal rendelkező krónikus obstruktív tüdőbetegséghez - tudatta a Táplálkozási Akadémia hírlevelében.

**************************

Elkészült az első tüdőchip

Ha mérnöki szemmel nézzük, az emberi tüdő a hatékony "szerkezetek" egyik legjobb példája: a felnőttek tüdejének összesen 140 négyzetméteres felülete a lehető legjobb hatásfokkal képes elvégezni a gázcserét. A Science legújabb számában megjelent tanulmányok szerzői ezt próbálták meg utánozni, jelentős sikerrel. Az egyik esetben élő patkányokba ültettek egy előzőleg lecsupaszított, majd sejtekkel újra feltöltött tüdőt, a másik alkalommal pedig egy mesterséges tüdőchip létrehozásáról számoltak be a kutatók.

Tüdő a chipen: a mikroeszköz - amely gyógyszerek és méreganyagok tesztelésére is alkalmas lehet - képes utánozni azokat a folyamatokat, amelyek az emberi tüdőben is zajlanak

Bár a transzplantálandó szervek közül hazánkban épp a tüdőátültetés az, amely nem jelent különösebb problémát, a világ más részein általában hiány van az átültetésre alkalmas szervekből. A tüdőátültetést igénylő magyar betegeknek nem kell várakozniuk, mindenkit azonnal el tudnak látni, ha a kezelőorvos indokoltnak tartja a beavatkozást: a hazai betegeket egy bécsi centrumban operálják, a páciensek utógondozását viszont már nem Bécsben, hanem Magyarországon végzik.

A tüdőtranszplantációk egyik legfőbb nehézségét az jelenti, hogy a beültetésre egyébként alkalmas szervek körülbelül 80 százaléka a különféle sérülések miatt mégsem használható. Ennek oka, hogy a donor agyhalálát vagy az intenzív osztályon történő hosszabb kezelést követően a tüdőt romboló gyulladásos folyamatok indulnak be. A halott donoroktól származó tüdők átültetésének további fő veszélyei, hogy a befogadó szervezetében felerősödhetnek a gyulladások, illetve beindulhat a szerv kilökődési reakciója.

Ezeken a problémákon többféle módon is megpróbáltak már segíteni a kutatók. A módszerek egyike a génterápia, amellyel a használhatatlannak ítélt szervek körülbelül egynegyedét lehetne regenerálni. (Erről korábbi cikkünkben írtunk részletesen: Testen kívül javítottak fel tüdőket). A Science legújabb száma most egy újabb, szintén ígéretes próbálkozásról is beszámolt, sikerült továbbá egy olyan tüdőchipet is létrehozni, amellyel a gyógyszervizsgálatokhoz szükséges állatkísérleteket lehetne kiváltani.

A tüdőszövet nem regenerálódik

A tüdőszövettel kapcsolatos egyik legfőbb probléma, hogy más szövetekkel ellentétben ezek a sejtek nem képesek a szervezeten belüli regenerációra. Ha tehát a tüdőszövet elpusztul, vagy súlyosan károsodik, akkor egy idő után nincs más lehetőség, mint új szervet beültetni, ami viszont a szervtranszplantációk ismert veszélyeivel jár. A betegeknek a kilökődés veszélye miatt az immunrendszert gyengítő szereket kell szedniük, méghozzá életük végéig. Mivel az átültetendő tüdőkből a legtöbbször hiány van, komoly előrelépést jelentene, ha mesterséges tüdőkkel lehetne kiváltani a donorszerveket.

Hogyan hozható létre a laborban mesterséges tüdőszövet? A Yale Egyetem kutatói nemrég komoly lépést tettek ebbe az irányba: a szakemberek egy patkány tüdejét használták fel a szövetek teljes újjáépítésére (részletesen lásd keretes anyagunkat). Az új tüdő egy élő patkány szervezetébe ültetve hatékony gázcserét tudott végezni, legalábbis egy rövidebb ideig. Az eredmények alapján feltételezhető, hogy akár az emberek esetében is alkalmazni lehetne majd ezt az eljárást - írja a Science legújabb száma.

Még nem elérhetőek az emberi alkalmazáshoz szükséges sejttípusok

Thomas Petersen és munkatársai elsőként kivágták a patkányok tüdejét, majd óvatosan eltávolították a szivacsos szerkezetű epiteliális sejteket (az epitélsejtek a tüdő belső felszínét bélelő hámsejtek). A hámszövethez hasonlóan a vérerek is eltávolításra kerültek. A tüdőből mindössze a szerv vázát alkotó kötőszövet maradt meg, amely megtartotta eredeti rugalmasságát és az eredeti tüdő minden mechanikai tulajdonságát.

A tüdő kötőszövetes vázát ezt követően egy különféle sejtekből álló keverékben oldották fel: ebben egyaránt jelent voltak a hámszövet külső rétegét alkotó epiteliális, valamint a vérerek falát bélelő endoteliális sejtek. Néhány nap elteltével az így létrehozott új tüdőszövetben megjelentek a léghólyagocskák, a hajszálerek, valamint az apró légcsövecskék is: mindenhol a megfelelő sejttípusok kezdtek el osztódni.

Amikor az új tüdőket élő patkányokba ültették át egy vagy két órára, szabályosan lezajlott a gázcsere, vagyis az oxigén és a szén-dioxid cseréje - akárcsak egy igazi tüdőben. Ahhoz, hogy ez az eljárás a klinikai gyakorlatban is használhatóvá váljon, a következő szükséges: a kötőszöveti vázat újra benépesítő sejteknek attól a betegtől kell származniuk, aki az új tüdőt fogja kapni (recipiens). Mindez azért szükséges, hogy elkerülhető legyen a szerv kilökődése. Ezek a sejtek a legnagyobb valószínűséggel a tüdő őssejtjei lehetnének, vagy olyan sejtek, amelyeknél mesterséges úton hozták létre a többféle sejttípus kialakítására való képességet (indukált pluripotens őssejtek, másnéven IPS-sejtek) - írja a Science összefoglalója.

Tüdő a chipen

Már évek óta ismertek azok a szerkezetek, amelyeket chipre épített laboroknak - lab on a chip - neveznek: ezek olyan mikroszkopikus méretű eszközrendszerek, amelyek pillanatok alatt eredményt adnak, emellett a számítógépes adatfeldolgozás lehetőségét is felkínálják. A chiplaborok mintájára alkotta meg egy másik kutatócsoport a mikrochip felszínére felvitt tüdőt (lung on a chip). Az apró méretű eszköz képes rá, hogy utánozza a tüdő léghólyagocskái és a hólyagocskák felszínén futó erek közötti "határvonalat" (a gázcsere itt, vagyis a léghólyagocskák és a kapillárisok között megy végbe).

 Tüdő a chipen: az új eszköz csökkentheti a gyógyszeripar igényét a különféle állatkísérletekre

Az eszköz annak alaposabb megértésében segíthet, hogy ezen a szinten pontosan miként is működik a tüdőszövet - ez az információ igen nehezen szerezhető meg olyan vizsgálatokból, amelyeket sejtkultúrákkal vagy állatokkal végeznek. A tüdőchipnek komoly gyakorlati haszna is lehetne a szerzők szerint: a gyógyszerek tesztelésekor és a különféle toxikológiai vizsgálatok során kiválthatóak lennének vele az állatkísérletek, egyes esetekben pedig talán még a klinikai vizsgálatok egy részét is helyettesíthetné.

Maga az eszköz egy lyukacsos, hajlítható szilikonhártyából áll, amelyet a tüdőhólyagocskák belső felszínét borító hámsejtekkel vontak be az egyik oldalán, a másik oldalára pedig a vérereket bélelő sejteket vittek fel. A levegő számára a szilikon határolóhártyán átívelő mikrocsatornák tették lehetővé, hogy átjusson a hártya egyik oldaláról a másikra (a kísérlet típusától függően néha nem levegőt, hanem folyadékot alkalmaztak). A levegő vagy folyadék áramlását az eszközben létrehozott vákuum segítségével váltották ki, amelynek hatására a határolóhártya az élő tüdő sejthártyáihoz hasonló módon tudott megnyúlni - írja a Science.

Helyettesíthető állatkísérletek

A tüdőchippel sikeresen meg lehetett ismételni azokat a folyamatokat, amelyek egy valódi, élő tüdőben zajlanak: ilyenek voltak többek között a kórokozókra adott gyulladásos reakciók, vagy azok az élettani folyamatok, amelyeket a citokineknek nevezett hírvivő molekulák képesek kiváltani a tüdőben. (A citokinek például az influenzás fertőzés során a tüdőben keletkező citokin-viharról lehetnek ismerősek, ami rossz esetben akár halálhoz is vezethet; ezek olyan jelzőmolekulák, amelyeket az immunrendszer sejtjei termelnek, és segítségükkel más sejtek működését befolyásolják.)

A tüdőchipben mechanikai erőkifejtés hatására - a tüdőben ilyen alakul ki a légzés során - az előzőleg bevitt nanorészecskék felvételét is növelni lehetett a légzsákok membránjának belső oldalára (a nanorészecskék a nanométeres, vagyis a méter egymilliárdod részének megfelelő mérettartományba esnek). Elő lehetett továbbá segíteni, hogy a részecskék a mesterséges léghólyagocskákból a vért egyébként szállító kapillárisokba kerüljenek át.

"A tüdőchip azon képességei, hogy megjósolható vele a levegőből a tüdőnkbe kerülő, igen kisméretű részecskék felszívódási módja, vagy az, hogy leutánozhatóak a mikrobiális kórokozók által kiváltott gyulladásos folyamatok, értékes eszközzé teszik ezt a szerkezetet. A chipekre felvitt szervek idővel kiválthatnák például a gyógyszerek teszteléséhez vagy a mérgező anyagok vizsgálatához szükséges állatkísérletek egy részét" - mondta Donald Ingber, a tanulmány egyik szerzője.

"Az eddigi mikroeszközök esetében mindig volt valamilyen korlát, vagy biológiai, vagy mechanikai értelemben. Nem érthetjük azonban pontosan meg, hogy miként működnek a biológiai folyamataink, egészen addig, amíg nem hozunk létre a mostanihoz hasonló szerkezeteket. A tüdőchip képes rá, hogy fizikailag is pontosan modellezze a valódi, élő sejtekben, szövetekben és szervekben zajló folyamatokat" - mondta Ingber.

Forrás: Science/AAAS

/origo.hu/
2010. 06. 25

********************************

Rákmegelőző hatása van a rebarbarának

A HealthDay egyik cikkében olvashatunk arról, miszerint a sült rebarbara segíthet a rák elleni küzdelemben. A britek kedvelt eledelét így ezentúl érdemes gyakrabban fogyasztani.

A kutatók kísérletek sora után arra az eredményre jutottak, hogy a 20 percig sütött brit kerti rebarbara drámaian megnöveli a szervezetben a polifenol-szintet. Ez a vegyület fontos szerepet játszik a rák megelőzésében, valamint a rákos sejtek elpusztításában.

Dr. Nikki Jordan-Mahy, a kutatás vezetője elmondta: az eredmények fontos segítséget nyújthatnak új, rákellenes gyógyszerek kifejlesztésében. Fontos szempont ugyanis az készítmények elkészítésekor, hogy minél kevesebb legyen a mellékhatásuk, és minél kisebb mennyiségben tartalmazzanak káros anyagokat.

A rebarbarával a későbbiekben újabb teszteket szeretnének elvégezni. A kutatók arra kíváncsiak, hogy a leukémia kezelésében milyen eredménnyel alkalmazható a Britanniában oly népszerű kerti növény.

/OrientPress Hírügynökség /

********************************

A rákbetegek országos magazinjának legújabb száma a bizonyítatlan hatékonyságú termékek veszélyeit járja körbe, emellett beszámol a betegek részvételével zajló legújabb onkológiai kutatásokról, a daganatsebészet eredményeiről és dilemmáiról, valamint foglalkozik a depresszió leküzdésének fontosságával.

Vágó István mint a Szkeptikus Társaság elnöke a Rákgyógyítás magazinnak adott interjúban azt mondja: sokan kihasználják a súlyos beteg emberek és családjuk sebezhetőségét, bizonyítatlan hatékonyságú módszereket és termékeket kínálnak számukra, ezzel pedig az élethez való ragaszkodással élnek vissza. Vágó a lapnak adott interjúban részletesen beszél arról, miként beszélte le egyik rákbeteg ismerősét egy "csodateáról", s elmondja azt is, az étrendkiegészítők ellenőrizetlen piacának megnyitása miatt félti a tudományos kutatások jövőjét.

A lap tehát kiemelten foglalkozik a csodaszerek piacával, amellyel összefüggésben Lugasi Andrea, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) főigazgató-helyettese arra hívja fel a figyelmet: az uniós szabályozással összhangban Magyarországon egyetlen étrendkiegészítőt sem kell engedélyeztetnie a gyártónak, a termékek ritkán jutnak el hazai laboratóriumokba. Tavaly 1300 új étrendkiegészítőt regisztráltattak, az OÉTI utólag minden negyedik termék esetén kifogást emelt a forgalmazás ellen.

A lap országos körképben beszámol arról, kik és hogyan vehetnek részt a fővárosi és vidéki onkológiákon azokban a klinikai kutatásokban, amelyek révén a legkorszerűbb vizsgálati készítményekhez és gyógyszerekhez juthatnak hozzá. A magazinban vezető sebészek beszélnek a daganatsebészet fejlődéséről, valamint arról, miként kell(ene) minden sebésznek egyben pszichológusnak is lennie. Ezzel összefüggésben a lap kiemelt témái között szerepel, hogy milyen orvosi és pszichológiai módszerekkel győzhető le vagy mérsékelhető a rák diagnózisa utáni depresszió.


A Tűzmadár Alapítvány által negyedévenként kiadott ingyenes, hirdetések nélküli magazin célja az ismeretterjesztéssel küzdeni a tévhitek ellen, hozzájárulni a betegség elleni harc sikeréhez, s cikkeivel a rákbetegeknek és hozzátartozóiknak mankót nyújtani a kórházon belüli és az azon kívüli élethez. A Rákgyógyítás 10 ezer példányban jut el az ország onkológiai centrumaiba, s betegszervezetekhez.


A magazin megjelenésének előzménye, hogy a Tűzmadár Alapítvány 2006 novemberében elindította a www.rakgyogyitas.hu betegtájékoztató portált, amely a reklámoktól ugyancsak mentes fóruma a rákbetegségeknek. A lap és a honlap tudományos partnere a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság (MKOT) és a Magyar Pszichoonkológiai Társaság (MPOT).