| 
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
       
      
       
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
************
       
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      Gyógyítható lehet az egyik legagresszívebb rák? 
      
      
      
      
      
      Kezelhető lehet a melanóma 
**************************  
      
  EGY ELFOJTOTT RÁK GYÓGYMÓD
      
****************************
      
      
       
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      Világszenzáció a rákkutatásban
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
							
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      Magyarországon a vastagbélrák a második leghalálosabb 
daganatos betegség. Egy új, magyar orvosnak is köszönhető genetikai 
felfedezéssel nem csak sikeresebbé, olcsóbbá is válik a kezelés. 
						 
                        
						            
						
						
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      A daganatok
keletkezésével nagyjából 3-400 gén
hozható összefüggésbe; ez a teljes
génállományunk 1 százaléka. A
rák genetikai betegség, de a génhibáknak
csak körülbelül 20 százaléka
öröklődik, míg a többségük
életünk során, a környezeti hatásokkal
szerzett mutáció. Annak viszont, aki eleve
génhibával született, nagyobb az esélye, hogy
a gének további mutációja induljon el, ami
a rák kialakulásához vezet. 
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      A genetikának azonban van
egy másik, nagyon komoly szerepe a rák
gyógyításában:
segítségével egyes terápiák
hatékonysága előre jelezhető. Az Amerikai
Onkológusok Társasága (ASCO) a napokban
sürgősséggel hozott nyilvánosságra egy fontos
kutatási eredményt, amelyet eredetileg csak a
május végi kongresszusuk során terveztek
bemutatni. A rendkívüli bejelentést az indokolta,
hogy a kutatási eredmények közvetlenül, azonnal
érinthetik a vastagbéldaganatos betegek
ellátását. A nemzetközi
összefogással végzett kutatásban és a
bejelentett világszenzációban
ráadásul egy magyar onkológusnak is szerepe van.
Dr. Bodoky György, a Szent László
Kórház onkológiai osztályának
vezetője ugyanis tagja annak a kutatócsoportnak, amelyik most
mutatott ki szoros összefüggést egy gén
hibája és a célzott terápia
hatékonysága között. Ezzel
pontosítható a személyre szabott terápia.
„Azt tudtuk, hogy amikor a daganatban kimutatható a KRAS
gén, fölösleges és eredménytelen a
leghatékonyabb terápia is. Most az NRAS gén
jelenlétéről is igazolódott ugyanez. A KRAS
gén hibája a vastagbéldaganatos betegek mintegy
negyven százalékát érinti, az NRAS-é
tíz százalékát. Így összesen
már a betegek felénél előre tudható, hogy a
költségét tekintve milliós
nagyságrendű, célzott kezelés hatástalan
lesz” – nyilatkozta lapunknak Bodoky György. A
rendkívüli bejelentés egy új korszak
kezdetét is jelenti: tudományosan
bizonyítottá vált, hogy a
vastagbélrák esetében nem elegendő egyetlen
gén vizsgálata a kezelés
megválasztásához; azoknál a
betegeknél vált indokolttá az NRAS
vizsgálata, akiknél a KRAS génben nem mutattak ki
hibát. Magyarországon a vastagbéldaganat a
tüdőrák után a második vezető daganatos
halálok; évente körülbelül 5000
áttétes vastagbéldaganatot kezelnek. Ha az első,
az NRAS-t nem vizsgáló kezelés nem volt sikeres,
akkor a következő terápia hatékonysága
jelentősen romlik – ezért is óriási
jelentőségű a bejelentés. 
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      F:.vasarnapihirek.hu.2013. május 26 
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      ****************** 
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      Elpusztítja a bélrákos sejteket a szőlőmag-kivonat
A titok nyitja a programozott sejthalál
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
       Minél előrehaladottabb stádiumban vannak a bél rákos sejtjei, a 
szőlőmagból készült kivonat annál inkább képes korlátozni a további 
növekedésüket, illetve elpusztítani őket. Ráadásul a hatóanyag nem 
károsítja az egészséges szöveteket. 
       
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      "Jó
ideje tudjuk, hogy a szőlőmag-kivonat bioaktív összetevői
többféle ráktípus ellen is bevethetők. Ez a
tanulmány bizonyítja, hogy ugyanaz a
mutáció, ami a kezelésekkel szemben
ellenállóvá és áttétre
hajlamossá tesz a bélrákot,
sérülékennyé változtatja a  szőlőmag-kivonattal
 szemben" - mondta Molly Derry doktorandusz hallgató, aki Rajesh Agarwal
 professzor laboratóriumában dolgozik a Coloradói Egyetem Rákkutató 
Központjában. A szakember hozzátette, hogy az alattomos kór egyre 
gyakoribbá válása miatt kiemelten fontos a hatékony kezelési módszer 
megtalálása. A zsírban gazdag étrend, az  ülő életmód
és a szűrővizsgálatok elmulasztása
révén a betegek 60
százalékánál előrehaladott
stádiumban kerül diagnosztizálásra a
bélrák. "A szelektíven célzott
terápia áttörést hozhat a klinikai
gyakorlatban" - hangsúlyozta Derry.  
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
A 
kutatócsoport olyan sejtvariánsokkal kísérletezett, amelyek a betegség 
különböző fázisainak feleltek meg. Míg lényegesen több kemoterápiás 
kezelés kellett egy IV. stádiumban lévő rákos sejt elpusztításához, mint
 egy II. stádiumú esetén, szőlőmag-kivonattal éppen ennek fordítottját 
lehetett tapasztalni. "Fele olyan erős koncentrációjú szőlőmag-kivonat 
kellett sejtnövekedés visszaszorításához, illetve 50 százalékuk 
elpusztításához IV. fázisban, mint a másodikban" - ismertette az 
adatokat a doktori iskola növendéke.
				
       
				    Fény derült arra is, hogy a szőlőmag-kivonat valószínűleg képes 
célzottan fellépni az előrehaladott ráksejtek ellen: amikor azokat 
antioxidánsokkal kezelték, a szőlőmag-kivonat miatti sejthalál aránya 
megfordult, így Derry és kollégái arra következtetnek, hogy a bioaktív 
anyag oxidatív stresszen keresztül célozza meg a tumort, programozott 
sejthalált, azaz apoptózist előidézve.
				 
"A bélráknak akár 11 000-féle genetikai mutációja lehet, ami 
megkülönbözteti az egészséges sejtek DNS-étől. A hagyományos kemoterápia
 csak egy bizonyos változatot képes célozni, ám ugyanannál a betegnél 
több is megjelenhet. A rákos sejtek alkalmazkodnak a körülményekhez, így
 ellenállóvá válnak a kemoterápiával szemben. A  szőlőmag-kivonat
azonban képes egyszerre többféle
mutációt támadni. Minél több
mutáció van jelen, a bioaktív összetevő
annál hatékonyabb" - magyarázta Derry. 
       
A Coloradói Egyetem laboratóriumában
folytatódnak a kísérletek arra vonatkozóan,
hogy lehetséges-e olyan szőlőmag-kivonat tartalmú
étrend-kiegészítőt kifejleszteni, mely
segíthet a rák gyógyításában.
       
F: .hazipatika.com
 
      
      
      
        
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      Két évvel előre jelzi a
rákot egy fehérje.
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      Egy kulcsfehérje
felhívhatja a figyelmet a daganatos
áttétképzésre. 
       
Egy speciális fehérje tumorsejteken
való
tömeges jelenléte 90
százalékos
pontossággal előrejelzi az áttétek
kialakulását - olvasható a Journal of
Clinical
Investigation aktuális számában. 
       
Y. Peng Loh (Amerikai
Gyermek-egészségügyi és
Humán Fejlődési Intézet) és
munkatársai a CPE-delta N nevű
fehérjét
vizsgálták, mely 90
százalékos
pontossággal előrejelzi a daganat
áttétképző
készségét
májrák, és egy speciális
mellékvese-daganat esetén. 
       
A daganatok terjedése,
áttétképzése
fatális következményekkel
jár, ezért a
folyamat régóta áll a
daganatkutatás
és a célzott
gyógyszerfejlesztés
fókuszában. A munkacsoport eredményei
felvetik,
hogy arra alapozva érdemes lenne egy olyan tesztet is
kifejleszteni, melynek segítségével
megjósolható a daganat biológiai
viselkedése. Jelenleg erre a célra az orvosok a
daganat
szövettani jellegzetességeit, illetve a tumor
szervezetben
való kiterjedését
alkalmazzák. 
       
Amerikai, kínai és kanadai kutatók 99
májrákos és 14
feokromocitómás
és paragangliómás
(speciális
mellékvese-tumorban szenvedő) betegből gyűjtöttek
szövetmintákat, és
megállapították, hogy amennyiben a
daganatban a
CPE-delta N szintje meghaladja a környező szövet
tartalmának kétszeresét, igen nagy
volt annak a
valószínűsége, hogy két
éven
belül terjed a szervezetben a daganatos folyamat.
Ennél
alacsonyabb érték esetén
jóval kisebb volt
a kockázat. A fehérje mintegy 76
százalékos
pontossággal mutatta meg, mely daganatok nem fognak
kiújulni két éven belül. A
módszer
előnye, hogy a diagnózishoz csekély
mennyiségű
minta szükséges - szemben a ma
használatos
vizsgálatokkal. 
       
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      A CPE-delta N a
karboxipeptidáz E
(CPE) egyik variánsa, mely a hormonok
aktiválásában tölt be
szerepet. A
fehérje szintje szintén emelkedett
agresszív
emlőrákban, a fej-nyak régió
daganataiban,
és vastagbélrákban, ami arra utal,
hogy a tesztet
a jövőben igen széles körben alkalmazni
lehetne. 
       
A CPE-delta N termelődését gátolva
egérkísérletekben sikerült
megállítani a daganatok
növekedését.
Azonban ez csak egy korai eredmény, a humán
gyógyászatban való
felhasználás
még sokat várat magára. 
       
Forrás:   
Medipress     
           
2011. március 16. 
---------------------------------- 
       
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      A gyógyításban
próbálják ki a
varázsgombát és az LSD-t
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      Néhány
évtizede
már kísérleteztek velük, de
aztán
évekre leálltak azok a kutatások,
amelyek a
hallucinogén szerek gyógyászati
lehetőségeit vizsgálták. A 2000-es
években
viszont újraéledt a terület. A
pszichiátriai
tünetek kezelése mellett arra is alkalmasak
lehetnek ezek a
drogok, hogy jelentősen enyhítsék a
végstádiumú rákos betegek
szorongásait. 
       
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      "Azóta minden nap
felidéztem
ezt a tapasztalatot, ami életem eddigi
legszemélyesebb
és leginkább spirituális
eseménye volt.
Gyakrabban vagyok jó hangulatban, mint korábban,
és általában véve is sokkal
elégedettebb vagyok az életemmel, mint azelőtt.
Mintha
felgyorsult lelki érésen estem volna
át, több
szeretettel fordulok az emberek felé, és egyre
inkább meg tudom látni bennük az isteni
fény
jelenlétét." 
       
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      A fenti idézet Sandy
Lundahltól, egy kétgyerekes
családanyától származik,
aki
Facebook-adatlapja és saját honlapja
alapján
valóban rendkívül pozitívan
viszonyul az
élethez és a többi emberhez. Lundahl
még
ötvenéves korában
próbálta ki a
varázsgombaként ismert Psilocybe fajok
aktív
hatóanyagát, a pszilocibint. Erre
kontrollált
körülmények között, egy
amerikai
vizsgálatsorozat részeként
került sor. 
       
      
A korábbi eredmények főként
anekdotikus beszámolók voltak
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
       Az Egyesült
Államokban -
és néhány másik
országban,
például Svájcban -
néhány éve
indultak újra azok a vizsgálatok, amelyekben a
hallucinogéneknek nevezett
kábítószerek
előnyös oldalait szeretnék feltárni a
kutatók. Amerikában az 1970-es évek
elején
függesztették fel a hasonló
kutatásokat,
részben Timothy Leary aktivitása miatt, akit
már
korábban, 1963-ban elbocsátottak a Harvard
Egyetemről. 
       
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      Leary és Richard
Alpert itt kezdett
bele a hallucinogén szerek kutatásába,
ahogyan
azonban Albert Hoffmann, az LSD felfedezője mondta, "Leary
túlságosan szerette magára vonni a
figyelmet,
és élvezte, ha provokatív lehet."
Alpert pedig -
akit Learyvel együtt szintén
elbocsátottak - az
egyetemen kívül is
kísérletezett a
pszilocibinnel. Az akkori módszertannak megfeleltek ugyan
ezek a
vizsgálatok, de mai szemmel nézve már
nem
tekinthetők elég precíznek. 
       
 
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      Ahhoz azonban, hogy ezeket a
szereket a
gyógyászatban is alkalmazni lehessen,
valódi
bizonyítékokat kell róla gyűjteni,
hogy
hatékony és biztonságos a
velük való
terápiás munka. A hallucinogének - az
újabb, előzetes vizsgálati eredmények
alapján - az alkoholizmus és más
drogfüggőségek, a rákkal
összefüggő erős
szorongás, a poszttraumatikus stresszbetegség, a
kényszerbetegség vagy a súlyos
személyiségzavarok
kezelésében
jelenthetnének segítséget -
írja a
Scientific American legutóbbi számában
Roland R.
Griffiths és Charles R. Grob. 
       
      
A misztikus élmények
hatékonyabbá teszik a kezelést
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
       A két
pszichiáter nem
tétlenkedett az utóbbi időben: Griffiths a Johns
Hopkins
Egyetemen vezeti a pszilocibinnel végzett
legújabb
kutatásokat, Grob pedig a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem
egyik intézetében végzi klinikai
vizsgálatait. Grob munkacsoportja tavaly szeptemberben
közölte legújabb eredményeit,
amelyek szerint a
pszilocibin alkalmasnak tűnik arra, hogy enyhítse a
végstádiumú rákos betegek
szorongásait.   
       
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      A vizsgálatot 2004
és 2008
között végezték 12 daganatos
betegen. Ez
túl alacsony betegszám ahhoz, hogy
máris
egyértelmű eredményekről lehessen
beszélni, az
azonban kiderült, hogy a pszilocibin már
néhány hónapon belül is
érzékelhető javulást hoz a betegek
állapotában. A résztvevők
halálfélelme csökkent, sőt a
depressziós
tünetek is mérhetően enyhültek a
kezelés
hatására. 
       
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      Svájcban LSD-vel
végeznek egy
hasonló klinikai próbát, az USA-ban
pedig
már nem közepes, hanem magasabb
dózisú
pszilocibinnel próbálkoznak. Ha ugyanis nagyobb
mennyiségben adják a szert, a betegek nagyobb
eséllyel élnek át misztikus
élményeket. Erre azért lenne
szükség,
mert a spirituális élmények a
kezelési
hatékonyság egyik kulcselemének
tekinthetők az
eddigi kutatások alapján. 
       
      
Szorongás, paranoia, pánik
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
       A misztikus
élmények
terápiás
hatékonyságát Griffiths
és kollégái
próbálják
felmérni. A jelenlegi és jövőbeli
kutatások
célja annak tisztázása, hogy a
megváltozott
tudatállapot - és
különösen a
spirituális tapasztalatok - segítenek-e a
már
említett pszichiátriai
kórképek
kezelésében. A pszilocibin által
kiváltott
lelki élményeket ezenkívül
egészséges
önkénteseknél is
vizsgálják. 
       
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      A Psychopharmacology
című
folyóiratban már 2006-ban megjelent az első ilyen
tanulmány, 2008-ban pedig a résztvevők
utánkövetéséből
származó
eredményeket is leközölték
(ebben szerepelt a
már idézett Sandy Lundahl is, 35
társával
együtt.) Egy újabb vizsgálat azt
próbálja kideríteni, hogy
alkalmazható-e a
pszilocibin az erős dohányosok
leszoktatására, a
kognitív és a
viselkedésterápia
kiegészítéseként.
Ezenkívül
kényszerbetegekkel végeznek még
előzetes klinikai
vizsgálatokat. 
       
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      Ahhoz azonban, hogy a
hallucinogének
elfogadott kezelési módszerré
válhassanak,
a szerekkel kapcsolatos félelmeket is el kell oszlatniuk a
kutatóknak. Szorongás, paranoid gondolatok vagy
pánikérzés ugyanis egyaránt
előfordulhat,
ha valaki LSD-t vagy pszilocibint vesz be. A Johns Hopkins Egyetemen
nagyon odafigyeltek erre: a vizsgálatokat előzetes
szűrés, majd egy klinikai pszichológussal
végzett,
összesen 8 órás
előkészítő
foglalkozás előzte meg. A pszilocibint fogyasztó
alanyok
harmada számolt be jelentősebb
félelemérzetről,
ötödük pedig paranoid
gondolatokról. Ezek azonban
csak a terápiás ülés egy-egy
rövidebb
időszakában jelentek meg, és senkinél
sem
jelentkeztek azt követően, hogy elmúlt a szer
hatása. 
       
      
A drogok önmagukban nem jelentenek
segítséget
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
       Nagyon fontos
hangsúlyozni, hogy a
hallucinogén szerek alkalmazása
önmagában
még egyetlen pszichiátriai zavart sem fog
meggyógyítani. "A hallucinogének
pszichoterápiában történő
alkalmazása
egyfajta katalizátornak tekinthető, ami
felgyorsíthatja a
terápiás folyamatot. Ezeket tehát nem
varázsszerként kell
elképzelnünk, hanem olyan
anyagoknak, amelyek segítséget
nyújthatnak az
egyébként nehezen
hozzáférhető tudattalan
tartalmak felszínre hozatalában. Az
elfojtások egy
teljesen egészséges énvédő
mechanizmus
részei, amelyek segítenek a
személyiség
épségének
megóvásában. Ha
szakember segítsége nélkül
vennénk be
ezeket a szereket - abban a reményben, hogy majd
elmúlnak
a problémáink - akkor éppen
saját szellemi
épségünket
veszélyeztetnénk, hiszen az
elfojtott élmények hirtelen
elboríthatnak minket.
Az önismeret nem azt jelenti, hogy magunkra
szabadítjuk a
tudattalan tartalmakat, hanem hogy integráljuk is őket" -
mondta
az [origo]-nak dr. Demetrovics Zsolt pszichológus, az
Eötvös Loránd Tudományegyetem
docense. 
       
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      Ennek ellenére a
szakember szerint is
érdemes ezeket a szereket kutatni, bár a drogok
stigmatizációja mindezt
eléggé
megnehezíti. Hazánkban
például senki nem
tervez hasonló vizsgálatokat. A
hallucinogének
legfőbb előnye - ahogyan azt az eddigi vizsgálatok is
alátámasztják - hogy
elősegítik a
befelé figyelést. "A terminális
rákbetegeknél is a transzcendenciát
előidéző hatás emelhető ki a leginkább
mint
jelentős segítség. Ezeknél a
pácienseknél már nem az
életproblémák megoldása az
elsődleges
cél, hanem az addigi élettel való
szembenézés és a
megbékélés.
A transzcendens élmények
előmozdíthatják,
hogy az élet végső lezárása
a megfelelő
módon sikerülhessen" - mondta Demetrovics. 
       
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      Forrás:origo.hu/tudomámy 
          2011. 01. 06. 
------------------------- 
       
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      Saját vérereket is
növesztenek a daganatok
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      Már több
éve
elérhetőek azok a célzott daganatellenes szerek,
amelyek
az érképződés
gátlásával
próbálják meg elzárni a
tumorok vér-
és
oxigénellátását. A
készítmények részben ugyan
hatékonyak, ez azonban elmarad attól, amit
korábban vártak ezektől a szerektől.
Két új
eredmény most magyarázatot adhat rá,
hogy mindez
miért van így: az agydaganatok egy
fajtáját
vizsgálva kiderült, hogy ezek a tumorok
saját
érhálózatot is növesztenek,
erre azonban a
jelenlegi
érképződésgátlók
nem
hatnak. 
       
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      Napjainkban az
érképződés
gátlása jelenti az egyik
olyan terápiás lehetőséget, amelynek
során
már célzottan
próbálják meg
elérni, hogy ne növekedjen tovább a
daganat.
Elégtelen vérellátás
hiányában ugyanis éhezni kezd a
daganat,
növekedése lassul vagy megáll, sőt
kedvező esetben a
folyamat meg is fordulhat. Az első ilyen gyógyszert 2004-ben
hozták forgalomba, és jelenleg többek
között a tüdő- és a
vastagbélrákok,
a limfóma vagy a hasnyálmirigyrák
ellen
alkalmazzák. 
       
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      Bár a betegek
élethossza
némileg javítható az
érképződésgátlással,
a
gyógyszerek némi csalódást
is okoztak,
ugyanis kevésbé bizonyultak
hatékonynak, mint azt
korábban remélték. Az azonban nem volt
ismert a
kutatók előtt, hogy mi is a pontos oka a várt
hatékonyság elmaradásának.
A Nature-ben
megjelent tanulmányok talán választ
adhatnak erre
a kérdésre: az agydaganatok egy igen
agresszív
típusáról sikerült
bebizonyítani, hogy
a tumorok saját, önálló
érhálózat
létrehozására is
képesek, erre pedig nem hatnak a jelenlegi
érképződésgátló
gyógyszerek. 
       
      
Daganatos erek a tumorsejtekből
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
       Az első vizsgálatot
egy New York-i
rákkutató központ (Memorial
Sloan-Kettering Cancer
Center) munkatársai végezték
agydaganatos betegek
tumormintáiból kiindulva. A
glioblasztóma az
agydaganatok egy igen agresszív formája, amely
gyakran
csak nehezen vagy egyáltalán nem kezelhető. A
mintákat vizsgálva sikerült
megállapítani, hogy a daganat
érsejtjei
között több olyan is akad, amely a
rákos sejtekre
jellemző genetikai jellegeket mutat. Ennek alapján
feltételezhető, hogy a tumor
tápanyagellátását
biztosító
erek egy része nem a szervezet
egészséges
sejtjeiből, hanem magából a daganatból
származik. 
       
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      A kutatók ezt
követően olyan
tumorsejteket vizsgáltak, amelyek az őssejtekhez
hasonló
tulajdonságokkal rendelkeznek. Ezek a daganatsejtek
képesek rá, hogy fejlődésük
során
eltérő funkciójú
sejttípusokat hozzanak
létre. A sejteket Petri-csészében
vizsgálva
kiderült, hogy vérerek
létrehozására
is képesek. Amikor pedig egerek agyába
fecskendezték őket, olyan tumorok alakultak ki az
állatokban, amelyek
érhálózata
részben az emberi tumorsejtekből fejlődött ki -
olvasható a Nature News oldalán. 
       
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      Ezekből a sejtekből vagy
tumorsejtek, vagy
érsejtek alakulnak ki, a daganat tehát a
saját
ereit is kifejlesztheti. Az utóbbi esetben
elsőként az
érsejtek előalakjai alakulnak ki. A kutatók azt
is
kipróbálták, hogy mi
történik, ha a
jelenleg általánosan alkalmazott
érképződésgátlóval
kezelik az
őssejtszerű sejteket. A gyógyszer gátolta ugyan
az
előalakok érsejtekké történő
átalakulását, az
érsejt-előalakok
létrejöttére azonban nem volt
hatással -
írja a Nature. 
       
      
Talán ezért nem elég
hatékonyak az
érképződésgátlók
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
       A második
tanulmányban
szintén agydaganatos betegekből
származó
tumormintákat vizsgáltak. Ruggero De Maria
(Italian
National Institute of Health, Róma) és
kollégái kifejezetten azokat az
érsejteket
kezdték el pusztítani, amelyek daganatos
eredettel
rendelkeztek. A daganatok ezt követően zsugorodni kezdtek, ami
igazolta, hogy tápanyagellátásuk
részben a
saját maguk által létrehozott erektől
függ. 
       
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      Az is kiderült, hogy
az egyes
tumormintákban igen eltérő arányban
vannak jelen a
tumoreredetű érsejtek. Volt, hogy ez a 90%-ot is
elérte,
de olyan minta is akadt, ahol a daganat saját erei csak
20%-ban
jelentek meg. A daganatsejtek ez alapján
különbözhetnek abban, hogy mennyire fontos
nekik a
saját erek által biztosított
vérellátás -
írják a szerzők. 
       
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      Az egyelőre még nem
ismert, hogy
mindez csak az agydaganatokra, vagy más
tumortípusokra is
igaz-e. "Vannak erre utaló jelek, és ha
bebizonyosodna,
hogy általános jelenségről van
szó, az
alapvető fontosságú lenne az
érképződésgátlás
jövője
szempontjából" - mondta a Memorial
Sloan-Kettering
Rákközpont munkatársa, Viviane Tabar. 
       
      
Beigazolódhat a régebbi elmélet
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
       Nem a mostani az első olyan
alkalom, amikor
felvetődik, hogy a tumorok saját maguk is képesek
lehetnek az ereik létrehozására.
1999-ben Mary
Hendrix és kollégái mindezt
már
feltételezték, eredményeik azonban
ellentmondásosak voltak. A két új
tanulmány
viszont igazolhatja, hogy a korábbi ötlet helyes
volt. Ha
beigazolódik, hogy a többi
tumortípusnál is
hasonlóan megy végbe az
érképződés,
akkor a jövőben olyan terápiát kell majd
kidolgozni,
amely nemcsak a szervezet saját ereit, hanem a tumoreredetű
vérereket is célba tudja venni. 
       
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      "Több módja
is van annak, hogy
meggátoljuk a daganatos erek
képződését. A
fenti eredmények alapján elképzelhető,
hogy a
kombinált gyógyszeres terápia fogja
meghozni a
régebben várt
hatékonyságot. Ennek
során a kétféle
értípus
kialakulását egyidőben
gátolnánk, ami
remélhetőleg már tényleg teljesen
elzárná a daganat vér- és
oxigénellátását" - mondta a
Nature-nek
David Cheresh, a San Diegó-i Kalifornia Egyetem
rákkutatója. 
       
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      Forrás:origo.hu 
         
2010.11.25.
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
       ********************************** 
       
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      Rákellenes csodaszer az esőerdőből?
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      Egy minden eddiginél nagyobb
reményeket keltő
rákellenes szert fejlesztettek ki ausztrál
kutatók. A készítmény
hatóanyagát az ausztrál esőerdő egyik
növényéből nyerik.
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      A bejelentés szerint az
állatkísérletek során a
szer olyan
esetekben is jó eredményeket mutatott, amikor a
tumort
már nem lehetett műtéttel
eltávolítani. A
kutatók bejelentették: eljött az idő,
hogy
megkezdjék a szer
kipróbálását
embereken is. Az ausztrál
egészségügyi
hatóságok óvatosságra
intenek,
mondván, a kutatási eredményeket
még nem
publikálták a kutatók.
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      A készítményt egy
esőerdei cserje
magjából
állították elő. Az
állatkísérletek során 150
kutyán,
macskán és lovon tesztelték a szert,
ami kitűnőre
vizsgázott.
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      "Különböző daganatokat
kezeltünk a
szerrel az állatoknál, és az
eredmények
alapján bátran kezdhetjük a teszteket az
embereken
is"- mondta a kutatás végző cég
vezetője.
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      Victoria Gordon szerint a szer bőrrák, agy -
és
nyakdaganat, mell - és prosztatarák
esetében
reménnyel kecsegtet.
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      "Detonátor a tumoron belül"
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      Victoria Gordon közlése szerint a
szer úgy
működik, mint egy detonátor a tumoron
belül.
Aktiválja a fehérvérsejteket, amelyek
aztán
felveszik a harcot a ráksejtekkel, és
elpusztítják azokat.
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      A cég hat éve foglalkozik a szer
kifejlesztésével a különleges,
és
állítólag csak az ausztrál
esőerdőben termő
növény magjából. "A
világ esőerdői
lenyűgöző biológiai források, amelyeket
védeni és folyamatosan gondozni kell a
jövő
érdekében, mivel rengeteg olyan
növény
élőhelyei ezek az erdők, amelyek új
gyógyszerek
alapanyagai lehetnek. De abból a szempontból
fontos a
védelem, hogy bolygónk
élővilágának
több mint a fele ott él."-
közölte Victoria
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      ***************************** 
       
       
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      A
tüdőrák-terápia új
lehetőségei
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
       A tüdőrák a leggyakoribb daganatos
betegség világszerte. Évente mintegy
másfél millió ember betegszik meg
és 1,3
millió ember hal meg világszerte ebben a
betegségben. Magyarország sajnálatos
módon
világelső a
tüdőrák-halálozás
terén. Nálunk évente mintegy
tízezren
betegszenek meg és nyolcezren halnak meg
tüdőrákban.
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      A kutatók ismeretei a
tüdőrákról egyre szélesebbek
és
összetettebbek. Egyre többet tudunk a
betegségről, de
ezek az ismeretek egyre bonyolultabbak is egyben. Egyre több a
félreértés a szakemberek és
a
páciensek között. Pedig éppen
az lenne a
fontos, hogy a betegségben szenvedő laikusok is
tisztában
legyenek a legfontosabb dolgokkal a tüdőrákot
illetően.
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      Amennyire megoldatlan ma
még a
tüdőrák gyógykezelése,
annyira
megoldható lenne a hatékony
megelőzése.
Kétséget kizáróan
bizonyítást
nyert ugyanis a dohányzás kóroki
szerepe a
tüdőrák kialakulásában
és
patogenezisében. Kimutatták, hogy a rendszeresen
dohányzók körében
tizenötször
gyakoribb a tüdőrák megjelenése a nem
dohányzókhoz képest.
Másképpen
fogalmazva a tüdőrákos betegek 90
százaléka
dohányzik vagy dohányzott élete
során
rendszeresen.
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      A fejlettebb
országokban, ahol
idejekorán megtették a
szükséges
lépéseket a dohányzás
viszszaszorításának az
érdekében,
ott egy-másfél évtized
elteltével
csökkenni kezdett a tüdőrákesetek
megjelenése
is. Nálunk a legfontosabb lépés most
az lenne, ha
végre elfogadná az
Országgyűlés a nem
dohányzók védelméről
megalkotott
jogszabály szigorítását,
amelynek
alapján megtiltanák a
dohányzást az
éttermekben és más zárt
területeken
más országokhoz hasonlóan.
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      A tüdőráknak
nincsenek jellemző
és kizárólagos tünetei. A
daganat
elhelyezkedésétől függően okozhat
különböző tüneteket. Leggyakrabban
száraz,
elhúzódó
köhögést,
köhécselést, mellkasi, háti
vagy éppen
vállakba sugárzó fájdalmat,
nehézlégzést észlelhet a
beteg. Ezeknek a
panaszoknak többhetes, egy-két hónapos
jelentkezése, rosszabbodása esetén
tanácsos
kikérni a háziorvos
véleményét.
Ritkábban észlelhető
vérköpés vagy
vércsíkos köpet megjelenése,
ez azonnali
kivizsgálást indokolhat. A daganat előrehaladott
stádiumában előfordulhat
csillapíthatatlan
csuklás, rekedtség, távoli
áttétek
esetében pedig csontfájdalmak,
zavartság,
szédülés, hányinger,
sárgaság.
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      Jelenlegi ismereteink szerint
hatásos
és költséghatékony,
lakossági szinten
alkalmazható szűrővizsgálat a
tüdőrák
esetében nem áll rendelkezésre.
Mégis
biztosítani lehet azt, hogy minél több
tüdőrákos betegséget korai,
még
hatásosan kezelhető, operálható
stádiumban
fedezzünk fel. Fontos lenne, ennek
érdekében, hogy a
rendszeresen, legalább húsz éven
keresztül
dohányzók évente részt
vegyenek
mellkasröntgen-vizsgálaton. Jelenleg erre a
célra
megfelel a hagyományos tüdőszűrés is.
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      A tüdőrák,
összehasonlítva az emlő-, a vastag- és
végbél- vagy a hererákkal, a
nehezebben kezelhető
betegségek közé tartozik. A
diagnózis
és a betegség
kiterjedésének,
stádiumának az ismeretében
ún.
multidiszciplináris team, vagyis több orvos
(tüdőgyógyász, onkológus,
mellkassebész,
sugárterápiás,
patológus és a képalkotó
diagnosztikában járatos szakember)
együttesen
dönt a megfelelő kezelési
módról. A
legmegfelelőbb kezelés
megválasztásában
döntő jelentősége van a tüdőrák
típusának, méretének
és
stádiumának.
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      A
gyógyulás valódi
esélyét az időben elvégzett
radikális
operáció jelentheti.
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      A tüdőrákos
betegek 20-22
százalékát tudjuk idejében
megoperálni. Bizonyos esetekben az
operációt
megelőzően vagy követően is indokolt lehet sugár-
vagy
gyógyszeres terápia. Akit valamilyen ok miatt nem
lehet
megoperálni, azoknál
sugárterápia, a
gyógyszeres kezelés vagy a kettő
kombinációja segíthet.
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      A gyógyszeres
kezelés –
vagy ahogy többen ismerik, a kemoterápia
– ma a
leggyakrabban alkalmazott gyógymód a
tüdőrák
esetében. Általában több
gyógyszer
kombinációjával, több
kezelési ciklust
alkalmazva, több hónapon keresztül
történik ez a terápia.
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      A sugár-
és a
gyógyszeres kezeléseknél, ha nem is
várhatjuk a teljes gyógyulást, de
rövidebb-hosszabb ideig nyugalmi állapotba
kerülnek a
daganatsejtek, nem növekszik a tumor, vagy éppen
kisebbé válik. A gyógyszeres
kezelése
jelentősége, hogy a véráram
segítségével a szervezet valamennyi
sejtjéhez eljut a szer. Így nemcsak a
tüdőben
lévő daganat sejtjeit pusztíthatja el, hanem a
már
korábban a vérerekbe, nyirokerekbe
került vagy
éppen már más szervekben megtelepedett
áttétet okozó ráksejteket
is.
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      A daganatellenes
kezelések
legújabb lehetőségeinél a
gyógyszer
„megtalálja” a daganatsejtet, azokat
pusztítja, az egészséges sejtek
működését pedig alig
károsítja. Az
egészséges sejtekkel szemben a daganatsejteket
szabályozatlan növekedés és
szaporodás
jellemzi. A kórosan felfokozott
sejtműködés
esetében olyan molekuláris
eltéréseket
fedeztek fel, amelyek terápiás
célpontként
is felhasználhatók. A daganatellenes
és
különösen a
tüdőrákellenes kezelések
egyik leghatékonyabban támadható
molekuláris célpontja a daganatsejtek
felszínén elhelyezkedő
érzékelő molekula,
az ún. epidermális
növekedésifaktor-receptor,
röviden az angol megfelelő kezdőbetűivel EGFR, melynek
kóros működése daganatok
kialakulásához vezethet. A receptor
gátlásával elérhető, hogy a
rákos
sejtek szaporodása, a daganat növekedése
lassuljon
vagy megálljon. Mivel az EGFR jóval nagyobb
mennyiségben található a
kóros, mint az
egészséges sejtek
felszínén, a
kezelés révén az
egészséges sejtek
alig károsodnak.
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      A célzott
biológiai
terápia mellékhatásai ezért
eltérnek
a hagyományos kemoterápiák
szövődményeitől. Hányinger,
hányás
alig, vérképzőszervi
mellékhatás,
hajhullás egyáltalán nem
észlelhető. A
leggyakoribb kellemetlenséget hasmenés, illetve
bőrkiütések okozhatják.
Kényelmes a betegek
számára, hogy a gyógyszer otthon,
tabletta
formájában is szedhető.
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      A szerző
tüdőgyógyász, az
Országos Korányi TBC és
Pulmonológiai
Intézet főigazgató-helyettese
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
       A növekvő daganat sejtjei egy bizonyos
méret, 1-2
mm felett a szervezet vérerei révén
már nem
képesek megfelelő mennyiségű
oxigénhez, illetve
táplálékhoz jutni. A daganatok
további
növekedésének a feltétele
ezért az,
hogy az oxigénhiány
következtében a
daganatsejtek ún. érképző anyagot
termeljenek, s
saját érhálózatot
alakítsanak ki. A
tüdőráknál, ahogy más
daganatok
érhálózatánál,
szintén
célzott, azt gátló terápia
közül
jelenleg az ún. vaszkuláris
endoteliális
növekedési faktor (VEGF) ellenes
kezelést tartjuk a
leghatékonyabbnak. Ezek gátolják
egyrészt a
daganat újonnan képződő ereinek a
kialakulását, ezzel
lassítják vagy
akár le is állíthatják a
daganat
növekedését.
Másrészt
javítják az egyidejűleg alkalmazandó
egyéb
daganatellenes (pl. hagyományos
kemoterápiás)
kezelések hatásfokát.
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      Felmerül a
kérdés minden
betegben: ha ilyen jó tulajdonságai vannak a
célzott biológiai
terápiának, s
várhatóan hatásos is, akkor mely
betegek
alkalmasak erre a gyógymódra? Mivel itt
célzott
kezelésről van szó, a terápia
hatásossága nagymértékben
attól is
függ, hogy milyen pontosan határozták
meg a
céldaganatot. Speciális szövettani
vizsgálattal ugyanis nagy
valószínűséggel
megállapítható, hogy az adott
tüdőrák
megfelelő célpontot jelent-e a kezelés
számára.
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      Magyarországon ma a
nem kissejtes
tüdőrák meghatározott
típusánál, előrehaladt
stádiumban, a
megelőző kemoterápia sikertelenségét
követően
alkalmazható a célzott biológiai
terápia.
Jól megválasztott daganat esetében a
korábban alkalmazott kezeléseknél
hosszabb
és jobb életminőséggel
élhető élet
reményét jelenthetik ezek a kezelések.
A betegek
életkilátásának
javításához a biológiai
terápiák végleges
finanszírozása
meghatározó volna, a kezelés
hozzáférhetősége reményeink
szerint
hamarosan megoldódik, és egyenlő
esélyt kapnak a
tüdőrákos betegek.
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      Alkalmazzunk
bármilyen kezelést
a tüdőrák bármilyen
stádiumában, a
legfontosabb az, hogy a beteg teljes körű
felvilágosítását
követően vele őszinte
együttműködésben
dönthessünk. Legyen partner
a beteg, a családja és az orvos a
betegség teljes
időtartama alatt. A gyógykezelések
eredményeképpen a gyógyulás
vagy ha
együtt kell élni a tüdőrákkal,
akkor az
értelmes, élvezhető élet
lehetősége legyen
a célunk.
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      Szerző: Dr. Kovács
Gábor
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      Forrás.vg.hu
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      A tüdőrák nem betegség,
csak tünet 
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
       A tüdőrák nem betegség,
csak tünet,
hiszen többtucatnyi – a dohányosok
és a nem
dohányzók szervezetében sokszor
teljesen
eltérő – rendellenesség vezethet a
kialakulásához. 
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
       A cigizők és a nem
dohányzók
tüdődaganatának legfeljebb csak a tünetei
egyeznek
meg. Amint a rendellenes sejtburjánzás okait
kezdjük
boncolgatni, gyökeresen eltérő
betegségekre
bukkanunk – állította a múlt
héten az
Amerikai Rákkutatók philadelphiai
konferenciáján Kelsie Thu, a kanadai British
Columbia
Rákkutató Intézet doktorandusza. A
kutató
83 beteg tumorsejtjeit hasonlította össze, akik
közül harmincan soha nem dohányoztak. Azt
találta, hogy a füstmentesen élők
tüdődaganatát a
dohányosokétól
teljesen eltérő molekuláris folyamatok
károsodása okozza. A tudomány mai
állása szerint egyébként
többtucatnyi
sejtbéli folyamat meghibásodása is
kiválthatja ugyanazt a tünetet, a tüdőt
alkotó
sejtek kóros elburjánzását.
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      Az orosz ruletthez
hasonlította minden
egyes doboz cigaretta
elfüstölését tavaly
decemberben a Nature című tudományos magazinban
publikáló Peter Campbell brit onkogenetikus.
Kimutatta,
hogy egy átlagos dohányos
örökítőanyagában minden 15.
szál
cigaretta elszívása
mutációhoz vezet. Egy
55 éves tüdőrákos férfi
daganatsejtjének
géntérképéből
kiderült, hogy az az egészséges sejt
DNS-éhez
képest 23 ezer elváltozást tartalmaz.
Ezek nagy
részét bizonyíthatóan a
dohányfüstben található
mintegy hetven
rákkeltő anyag valamelyike okozta. Bár
korántsem
mindegyik jelent azonnali kóros
sejtburjánzást, a
mutációk számával egyenes
arányban
nő a tumor kialakulásának az esélye.
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      A teljes cikket elolvashatja a
HVG e heti számában. 
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      Forrás:medizona.hu  
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      A fokhagyma felére csökkentheti a tüdőrákkockázatot. 
       
      
 Hetente kétszer nyers
fokhagymát fogyasztva csaknem megfeleződik a tüdőrák
kialakulásának kockázata, ráadásul a
fokhagymaevő dohányosoknál is jelentősen csökken a
tüdőrák veszélye. Az erről szóló
kínai tanulmány online jelent meg a Cancer Prevention
Research folyóiratban.
      
      A csiangszui
betegségellenőrzési és -megelőzési
tartományi központ tudósai 1424
tüdőrákos és 4500 egészséges felnőttet
vontak be a hosszú távú kutatásba. A
résztvevők mindegyikét részletesen
kikérdezték
táplálkozásáról,
életmódjáról, szokásairól,
köztük arról, hogy milyen gyakran fogyaszt nyers
fokhagymát és dohányzik-e - ismertette a
tanulmányt a The Daily Telegraph online kiadása.
      
          Az
eredmények szerint a legalább hetente kétszer
nyers fokhagymát fogyasztók jóval kisebb
arányban estek áldozatul a tüdőráknak akkor
is, ha dohányosok voltak vagy ki voltak téve a
felhevített főzőolaj füstjének, ami szintén
komolyan növeli a rákkockázatot.
      
      A rendszeresen fokhagymát
evőknél 44 százalékkal kisebb volt a
tüdőrák kialakulásának veszélye, a
dohányosok estében pedig 30 százalékkal
alacsonyabb kockázatot találtak.
      
      Megfázás, kórházi szuperbaktériumok és malária ellen is hatásos.
      
      Az nem derült ki a tanulmányból, hogy a hőkezelt fokhagymának is van-e ilyen hatása.
      
      Korábbi kutatások
azt mutatták, hogy ha a gerezdet összetörik vagy
feldarabolják, az allicinnek nevezett fontos kémiai
összetevő szabadul fel. Ez csökkenti a szervezetben kialakult
gyulladást, és antioxidánsként működik.
      
      Más vizsgálatok
szerint a fokhagyma megfázásra is jó, illetve a
kórházi szuperbaktériumok és malária
ellen is bevethető.
      
      A tanulmányt jegyző
kínai tudósok szerint a fokhagyma potenciálisan
alkalmas a tüdőrák kialakulásának
megelőzésére.
(http://www.telegraph.co.uk/health/healthnews/10226883/Raw-garlic-can-halve-the-risk-of-lung-cancer.html)
      
      webbeteg/(MTI) 
       
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
       
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      Sorsdöntő
felfedezés: megtalálták a
rák genetikai okát! 
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      Azok a genetikai
rendellenességek -
például a
hiányzó vagy megkettőződött DNS -,
amelyek egy
bizonyos típusú rák
növekedését
elősegítik valószínűleg
ugyanúgy
megtalálhatók más daganatos
betegségek
mögött is, jelentették be amerikai
kutatók.
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      Az amerikai
eredmények egy olyan
kiterjedt vizsgálat alapján születtek,
amelyek
26-féle különböző
ráktípus
genetikai felépítését
vetették
össze.
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      A kutatást vezető Dr.
Matthew Meyerson
- a Harvard Broad Kutatóintézet és a
Dana-Farber
Rákkutató Intézet
munkatársa - a Nature
tudományos folyóiratban megjelent
tanulmánnyal
kapcsolatban elmondta, hogy meglepő, de számos genetikai
tényező, amelyek rákot okoznak megegyezik a
különböző szöveteket
érintő
ráktípusok esetén. A
mellrák, a
tüdőrák vagy a veserák esetén
a szakember
szerint a legtöbb kiváltó
tényező megegyezik.
Ez pedig azt jelenti, hogy a kezelésüket tekintve a
hatásos terápiák
használhatóak
lehetnek különböző rákos
megbetegedések
kezelésében is.
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      A Meyerson
vezetésével
végzett munka 2004-ben vette kezdetét, ekkor
kezdték el a különböző
ráktípusokban fellelhető genetikai
különbségeket
feltérképezni. A
kutatócsoport munkatársai a genetikai
kód azon
elváltozásaira koncentráltak, amelyek
az
osztódás során jelentkeznek -
például amikor a tumoros sejt genomja
több
DNS-darabot tartalmaz, vagy teljesen
nélkülözi azokat.
A vizsgálatokhoz több mint 2500 rákos
szövetmintát használtak fel,
24-féle
rákos daganattípusból -
köztük
tüdő-, mell-, nyelőcső-, méhnyak-,
vastagbél-,
máj-, és agytumorokból.
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      Majd a saját
eredményeiket
összevetették 600, nyilvánosan
elérhető
rákos szövetminta vizsgálati
eredményével.
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      Meyerson elmondta, a
kópiaszám-variációk,
amelyek egy bizonyos
ráktípus eseteiben megfigyelhetők voltak,
hasonlóan jelentkeztek más
ráktípusok
esetében is, egész pontosan 17
különböző
ráktípusra vonatkoztatva, az egyes
típusok
kópiaszám-variációi -
akár plusz,
akár hiányzó DNS-ről volt
szó - más
vizsgált típusoknál is
hasonlóan
jelentkeztek. Az amerikai kutatók szerint ez annyit jelent,
hogy az egyedi
rákfajtákra
használatos gyógyszerek helyett inkább
olyan
hatóanyagok fejlesztése tűnik
eredményesebbnek,
amelyek a rákosodást előidéző
genetikai
változásokat vezérlik. Azaz, a
jövő
inkább az általános
rákgyógyszereké lehet, amelyek
többféle rákos megbetegedés
kezelésében hatásosak.
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
       
F:50plusz.hu
-------------------------
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      Májustól
szűkül azon
tüdőrákosok köre, akik célzott
biológiai
terápiában részesülhetnek.
Míg
jelenleg nagyjából nyolcvan betegnél
alkalmazták ezt az eljárást,
tavasztól, egy
törvényi módosítás
hatályba
lépését követően
ötvenben
maximalizálja az Országos
Egészségbiztosítási
Pénztár
azoknak a számát, akik ezzel a
terápiás
módszerrel élhetnek.
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      A
célzott
biológiai terápia lényege, hogy, a
hagyományos kemoterápiával
ellentétben, nem
minden sejtre, hanem csak a daganatos sejtekre hatnak; az
egészséges sejteket alig
károsítják,
kevés mellékhatásuk van, a beteg
életminőségét azonban jelentősen
javítják, és akár
évekkel is
meghosszabbíthatják a
várható
élettartamot.
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      A terápia
hazánkban 2007
óta elérhető, ám igen
drága, és a
hozzáférés előfeltétele az
OEP által
"befogadott" Egyedi Méltányossági
Kérelem.
Önköltségi áron csak nagyon
kevesen
tudják vállalni ezt a hatékony
módszert,
ám a kérelem befogadása
időigényes
folyamat. A most elfogadott változtatás
értelmében azonban ötven főben
maximalizálták a terápiában
részesülhetők számát,
és új
beteg csak akkor kaphat célzott biológiai
terápiás gyógyszert, ha azt egy
másik
tüdőrákosnál már
abbahagyták.
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      Magyarországon a
tüdőrák a
leggyakrabban diagnosztizált rosszindulatú
daganat,
és a halálozási listán is
első helyen
áll, évente nagyjából
tízezer
új esetet regisztrálnak.
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      F:50plusz.hu
(,2010. március 8., hétfő,)
********************************
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      Amire nem gondoltunk volna:
„új” fegyver a rák ellen?
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      Ismert
antidepresszáns lehet az új fegyver a
rákellenes küzdelemben.
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      Brit kutatók szerint
a fluoxetin
hatóanyagú antidepresszáns jelentősen
lassítja a daganatnövekedést –
akár 90
százalékkal is – és
javítja
egyéb rákellenes terápiák
hatékonyságát is.
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      Mivel már
régóta ismert
szerről van szó, már nincs
szükség
tesztidőszakra – az új rákellenes
hatóanyagokkal szemben. A birminghami egyetem
tudósai a
gyógyszer egyik aktív
összetevőjét, a
fluoxetint vizsgálták és
úgy
találták, hogy az laboratóriumi
körülmények között
befolyásolta a
ráksejtek önmegsemmisítő
mechanizmusát.
Élőszövet-vizsgálatokban –
leukémiás vérben – a
tumorsejtek 
drámai, 90 százalékos
pusztulását
mutatták ki. 
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      Sokat
ígérő eredmények...
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      A kutatási
eredmények a
Leukaemia Research című tudományos
szakfolyóiratban olvashatók. Itt
tették
közzé, hogy mind a fluoxetin
hatóanyagú
gyógyszer, mind pedig egy másik
antidepresszáns, a
chlomipramin hatásosnak bizonyult
leukémiás
és limfómás betegek
kezelésénél.
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      A kutatás vezetője,
Nick Barnes
professzor reméli, hogy az említett
antidepresszánsok a tradícionális
kemoterápiás szerekkel együtt adva
nagymértékben növelik majd a
rákbetegek
túlélési esélyeit.
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      A
kemoterápiánál
jelentkező egyik legnagyobb probléma az, hogy az
legalább
olyan mértékben káros a
ráksejtekre, mint
az egészségesekre. Pontosan ezért
ciklusokban
adható. A kezelések közti időben
azonban  a
ráksejtek újraegyesülhetnek. A fluoxetin
hatóanyagú gyógyszer éppen
az
újra-csoportosulás folyamatát
akadályozza
meg az egyes ciklusok között.
******************************* 
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      Sikerült: hosszabb
élet egereknek, antioxidánsokkal
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      A hírverés
ellenére az
óriási dózisban adott
antioxidánsok sem
képesek hosszú és
egészséges
életet adni. Sőt, a túl sok E-vitamin
növeli az
agyvérzés kialakulásának
esélyeit, a
túl sok béta-karotin pedig dohányosok
esetében még tüdőrákra is
hajlamosít.
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      Az antioxidáns
teóriát
sokan így képzelik el: vannak a gonosz
szabadgyökök, amik tönkreteszik a DNS-t,
mutációkat okoznak és
öregítenek,
és a jó antioxidánsok, amik
meggyógyítják a beteg szervezetet,
és
mindent rendbe hoznak.
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      Persze ennek egy
része igaz, de azt
már kevesen tudják, hogy a
szabadgyökök
elengedhetetlenül szükségesek a szervezet
egészséges
működéséhez. A legjobb
ebben az esetben is az egyensúly: ha azonban
állandóan vitaminokat szedünk, ez az
egyensúly könnyen megbomolhat.
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      Megfelelő antioxidáns
mennyiséggel sikerrel jártak
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      Kanadai kutatók
ezért most egy
egészséges és
kiegyensúlyozott
diétában szereplő
antioxidáns-mennyiséggel
próbálták meghosszabbítani
az
életet, és sikerült is nekik: egerek
esetében. A McMaster Egyetem kutatói olyan
antioxidáns koktélt hoztak létre, ami
késlelteti az öregedési folyamatokat
(memóriavesztés, motoros
képességek,
szenzoros érzékelés)
egereknél.
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      A koktélban
lévő
tápanyagok serkentik a mitokondriumok (az
élelmiszert
energiává alakító
sejtrészek)
működését, ami csökkenti a
szabadgyökök termelődését.
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      "Természetesen
további
kutatásokra van szükség, elsősorban a
koktél
emberre gyakorolt hatását kell
megvizsgálnunk, de
az első eredmények nagyon bíztatóak.
Persze nem a
fiatalság és az örök
élet
forrását találtuk meg, de a
szabadgyökök
termelődését, a sejtmembránok
és a
mitokondriumok sérülését,
valamint a
gyulladásos folyamatokat gátló
koktél
akár évekkel is meghosszabbíthatja
majd az emberek
életét" - nyilatkozta Dr. David Rollo, a
kutatás
vezetője.
/Dr.Info/ 
       
*********************************** 
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      Antioxidánsok:
új lehetőség a COPD
terápiájában?
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      A napjainkban is gyakran
jelentkező
krónikus obstruktív
tüdőbetegség (COPD)
világszerte sokak haláláért
felelős. A
dohányzás által sejtszinten
kiváltott
gyulladásos folyamatok és az oxidatív
stressz
közvetlen összefüggésbe
hozható a COPD-ban
szenvedő betegek állapotának
romlásával.
Azonban az étrendi antioxidánsok
felvételének fokozásával,
illetve a
szervezet belső antioxidáns folyamatainak
támogatásával,
hatékonyságának
növelésével
nagyon jó terápiás
eredmények
érhetők el.
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      Az antioxidánsok a
gyulladásos folyamatokat gátolnak...
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      Az idők során
számos
antioxidáns hatású anyagról
[ilyen
például a halakban (is)
megtalálható
acetilcisztein, illetve a kurkumában, a
vörös szőlő
héjában vagy éppen a zöld
teában
megtalálható polifenolok] bizonyosodott be, hogy
képesek a szervezet antioxidáns
kapacitásának
javítására a GSH
(glutathion) bioszintézisének
növelésén keresztül.
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      Az antioxidáns
kapacitás
javulása a sejteket
károsító szabad
gyökök
semlegesítéséhez és a
degeneratív betegségek alapját
képező
gyulladásos folyamatok
gátlásához vezet.
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      A cigarettafüst
által keltett gyulladásos folyamatokat is
gátolja.
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      Mindemellett számos
egyéb
antioxidáns hatású anyag
bevetése is
eredményesnek bizonyult a cigarettafüst
által
keltett gyulladásos folyamatok
gátlásában,
legalábbis a tüdőn végzett in vivo
vizsgálatok következtetései szerint.
Mindeközben egyre bővülnek ismereteink az
oxidánsok, a
szabadgyökök és az aldehidek a COPD
(krónikus
obstruktív tüdôbetegség)
kialakulásában betöltött
szerepéről.
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      Ez a tény pedig
új
terápiás lehetőségeket vet fel,
többek
között az antioxidánsok és a
nyákoldó szerek kombinált
alkalmazását. Mielőtt azonban ezek a
hatóanyagok
bekerülhetnének a modern orvoslás
eszköztárába, a betegség
kórélettanának alaposabb
megismerésére van szükség,
csak ennek
birtokában sorolható ugyanis a megfelelő
antioxidáns a megfelelő fenotípussal rendelkező
krónikus obstruktív
tüdőbetegséghez - tudatta
a Táplálkozási Akadémia
hírlevelében.
************************** 
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      Elkészült az első tüdőchip
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      Ha mérnöki
szemmel
nézzük, az emberi tüdő a
hatékony "szerkezetek"
egyik legjobb példája: a felnőttek
tüdejének
összesen 140 négyzetméteres
felülete a lehető
legjobb hatásfokkal képes elvégezni a
gázcserét. A Science legújabb
számában megjelent tanulmányok szerzői
ezt
próbálták meg utánozni,
jelentős sikerrel.
Az egyik esetben élő patkányokba
ültettek egy
előzőleg lecsupaszított, majd sejtekkel újra
feltöltött tüdőt, a másik
alkalommal pedig egy
mesterséges tüdőchip
létrehozásáról
számoltak be a
kutatók.
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      Tüdő a chipen: a
mikroeszköz -
amely gyógyszerek és méreganyagok
tesztelésére is alkalmas lehet - képes
utánozni azokat a folyamatokat, amelyek az emberi
tüdőben
is zajlanak
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      Bár a
transzplantálandó
szervek közül hazánkban épp a
tüdőátültetés az, amely nem
jelent
különösebb problémát,
a világ
más részein általában
hiány van az
átültetésre alkalmas szervekből. A
tüdőátültetést
igénylő magyar betegeknek
nem kell várakozniuk, mindenkit azonnal el tudnak
látni,
ha a kezelőorvos indokoltnak tartja a beavatkozást: a hazai
betegeket egy bécsi centrumban
operálják, a
páciensek utógondozását
viszont már
nem Bécsben, hanem Magyarországon
végzik.
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      A
tüdőtranszplantációk
egyik legfőbb nehézségét az jelenti,
hogy a
beültetésre egyébként
alkalmas szervek
körülbelül 80
százaléka a
különféle
sérülések miatt
mégsem használható. Ennek oka, hogy a
donor
agyhalálát vagy az intenzív
osztályon
történő hosszabb kezelést
követően a tüdőt
romboló gyulladásos folyamatok indulnak be. A
halott
donoroktól származó tüdők
átültetésének
további fő
veszélyei, hogy a befogadó
szervezetében
felerősödhetnek a gyulladások, illetve beindulhat a
szerv
kilökődési reakciója.
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      Ezeken a
problémákon
többféle módon is
megpróbáltak
már segíteni a kutatók. A
módszerek egyike
a génterápia, amellyel a
használhatatlannak
ítélt szervek
körülbelül
egynegyedét lehetne regenerálni. (Erről
korábbi
cikkünkben írtunk részletesen: Testen
kívül javítottak fel tüdőket).
A Science
legújabb száma most egy újabb,
szintén
ígéretes
próbálkozásról is
beszámolt, sikerült továbbá
egy olyan
tüdőchipet is létrehozni, amellyel a
gyógyszervizsgálatokhoz
szükséges
állatkísérleteket lehetne
kiváltani.
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      A tüdőszövet nem
regenerálódik
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      A
tüdőszövettel kapcsolatos egyik
legfőbb probléma, hogy más szövetekkel
ellentétben ezek a sejtek nem képesek a
szervezeten
belüli regenerációra. Ha
tehát a
tüdőszövet elpusztul, vagy súlyosan
károsodik,
akkor egy idő után nincs más
lehetőség, mint
új szervet beültetni, ami viszont a
szervtranszplantációk ismert
veszélyeivel
jár. A betegeknek a kilökődés
veszélye miatt
az immunrendszert gyengítő szereket kell szedniük,
méghozzá életük
végéig. Mivel
az átültetendő tüdőkből a
legtöbbször
hiány van, komoly előrelépést
jelentene, ha
mesterséges tüdőkkel lehetne kiváltani a
donorszerveket.
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      Hogyan hozható
létre a laborban
mesterséges tüdőszövet? A Yale Egyetem
kutatói
nemrég komoly lépést tettek ebbe az
irányba: a szakemberek egy patkány
tüdejét
használták fel a szövetek teljes
újjáépítésére
(részletesen lásd keretes anyagunkat). Az
új
tüdő egy élő patkány
szervezetébe
ültetve hatékony gázcserét
tudott
végezni, legalábbis egy rövidebb ideig.
Az
eredmények alapján feltételezhető,
hogy
akár az emberek esetében is alkalmazni lehetne
majd ezt
az eljárást - írja a Science
legújabb
száma.
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      Még nem elérhetőek az emberi
alkalmazáshoz szükséges
sejttípusok
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      Thomas Petersen és
munkatársai
elsőként kivágták a
patkányok
tüdejét, majd óvatosan
eltávolították a szivacsos szerkezetű
epiteliális sejteket (az epitélsejtek a
tüdő belső
felszínét bélelő
hámsejtek). A
hámszövethez hasonlóan a
vérerek is
eltávolításra kerültek. A
tüdőből
mindössze a szerv vázát
alkotó
kötőszövet maradt meg, amely megtartotta eredeti
rugalmasságát és az eredeti
tüdő minden
mechanikai tulajdonságát.
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      A tüdő
kötőszövetes
vázát ezt követően egy
különféle
sejtekből álló keverékben
oldották fel:
ebben egyaránt jelent voltak a hámszövet
külső
rétegét alkotó epiteliális,
valamint a
vérerek falát bélelő
endoteliális sejtek.
Néhány nap elteltével az
így
létrehozott új tüdőszövetben
megjelentek a
léghólyagocskák, a
hajszálerek, valamint az
apró légcsövecskék is:
mindenhol a megfelelő
sejttípusok kezdtek el osztódni.
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      Amikor az új
tüdőket élő
patkányokba ültették át egy
vagy két
órára, szabályosan lezajlott a
gázcsere,
vagyis az oxigén és a szén-dioxid
cseréje -
akárcsak egy igazi tüdőben. Ahhoz, hogy ez az
eljárás a klinikai gyakorlatban is
használhatóvá váljon, a
következő
szükséges: a kötőszöveti
vázat újra
benépesítő sejteknek attól a betegtől
kell
származniuk, aki az új tüdőt fogja kapni
(recipiens). Mindez azért szükséges,
hogy
elkerülhető legyen a szerv kilökődése.
Ezek a sejtek a
legnagyobb valószínűséggel a
tüdő őssejtjei
lehetnének, vagy olyan sejtek, amelyeknél
mesterséges úton hozták
létre a
többféle sejttípus
kialakítására való
képességet
(indukált pluripotens őssejtek,
másnéven
IPS-sejtek) - írja a Science
összefoglalója.
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      Tüdő a chipen
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      Már évek
óta ismertek
azok a szerkezetek, amelyeket chipre épített
laboroknak -
lab on a chip - neveznek: ezek olyan mikroszkopikus méretű
eszközrendszerek, amelyek pillanatok alatt
eredményt adnak,
emellett a számítógépes
adatfeldolgozás lehetőségét is
felkínálják. A chiplaborok
mintájára
alkotta meg egy másik kutatócsoport a mikrochip
felszínére felvitt tüdőt (lung on a
chip). Az
apró méretű eszköz képes
rá, hogy
utánozza a tüdő
léghólyagocskái
és a hólyagocskák
felszínén
futó erek közötti
"határvonalat" (a
gázcsere itt, vagyis a
léghólyagocskák
és a kapillárisok között megy
végbe).
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
       Tüdő a
chipen: az új
eszköz csökkentheti a gyógyszeripar
igényét a különféle
állatkísérletekre
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      Az eszköz annak
alaposabb
megértésében segíthet, hogy
ezen a szinten
pontosan miként is működik a
tüdőszövet - ez az
információ igen nehezen szerezhető meg olyan
vizsgálatokból, amelyeket
sejtkultúrákkal
vagy állatokkal végeznek. A tüdőchipnek
komoly
gyakorlati haszna is lehetne a szerzők szerint: a
gyógyszerek
tesztelésekor és a
különféle
toxikológiai vizsgálatok során
kiválthatóak lennének vele az
állatkísérletek, egyes esetekben pedig
talán még a klinikai vizsgálatok egy
részét is helyettesíthetné.
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      Maga az eszköz egy
lyukacsos,
hajlítható
szilikonhártyából
áll, amelyet a
tüdőhólyagocskák belső
felszínét borító
hámsejtekkel vontak
be az egyik oldalán, a másik oldalára
pedig a
vérereket bélelő sejteket vittek fel. A levegő
számára a szilikon
határolóhártyán
átívelő
mikrocsatornák tették lehetővé, hogy
átjusson a hártya egyik
oldaláról a
másikra (a kísérlet
típusától
függően néha nem levegőt, hanem
folyadékot
alkalmaztak). A levegő vagy folyadék
áramlását az eszközben
létrehozott
vákuum segítségével
váltották
ki, amelynek hatására a
határolóhártya az élő
tüdő
sejthártyáihoz hasonló
módon tudott
megnyúlni - írja a Science.
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      Helyettesíthető
állatkísérletek
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      A tüdőchippel sikeresen
meg lehetett
ismételni azokat a folyamatokat, amelyek egy
valódi,
élő tüdőben zajlanak: ilyenek voltak
többek
között a kórokozókra adott
gyulladásos
reakciók, vagy azok az élettani folyamatok,
amelyeket a
citokineknek nevezett hírvivő molekulák
képesek
kiváltani a tüdőben. (A citokinek
például az
influenzás fertőzés során a
tüdőben keletkező
citokin-viharról lehetnek ismerősek, ami rossz esetben
akár halálhoz is vezethet; ezek olyan
jelzőmolekulák, amelyeket az immunrendszer sejtjei
termelnek,
és segítségükkel
más sejtek
működését
befolyásolják.)
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      A tüdőchipben
mechanikai
erőkifejtés hatására - a
tüdőben ilyen alakul
ki a légzés során - az előzőleg bevitt
nanorészecskék felvételét
is növelni
lehetett a légzsákok
membránjának belső
oldalára (a nanorészecskék a
nanométeres,
vagyis a méter egymilliárdod
részének
megfelelő mérettartományba esnek). Elő lehetett
továbbá segíteni, hogy a
részecskék
a mesterséges
léghólyagocskákból a
vért egyébként
szállító
kapillárisokba kerüljenek át.
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      "A tüdőchip azon
képességei, hogy
megjósolható vele a
levegőből a tüdőnkbe kerülő, igen
kisméretű
részecskék
felszívódási
módja, vagy az, hogy leutánozhatóak a
mikrobiális kórokozók által
kiváltott gyulladásos folyamatok,
értékes
eszközzé teszik ezt a szerkezetet. A chipekre
felvitt
szervek idővel kiválthatnák
például a
gyógyszerek teszteléséhez vagy a
mérgező
anyagok vizsgálatához
szükséges
állatkísérletek egy
részét" - mondta
Donald Ingber, a tanulmány egyik szerzője.
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      "Az eddigi
mikroeszközök
esetében mindig volt valamilyen korlát, vagy
biológiai, vagy mechanikai értelemben. Nem
érthetjük azonban pontosan meg, hogy
miként
működnek a biológiai folyamataink,
egészen addig,
amíg nem hozunk létre a mostanihoz
hasonló
szerkezeteket. A tüdőchip képes rá, hogy
fizikailag
is pontosan modellezze a valódi, élő sejtekben,
szövetekben és szervekben zajló
folyamatokat" -
mondta Ingber.
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      Forrás: Science/AAAS 
       
/origo.hu/ 
      2010. 06. 25 
       
******************************** 
       
       
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      Rákmegelőző
hatása van a rebarbarának
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      A HealthDay egyik
cikkében olvashatunk
arról, miszerint a sült rebarbara
segíthet a
rák elleni küzdelemben. A britek kedvelt
eledelét
így ezentúl érdemes gyakrabban
fogyasztani.
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      A kutatók
kísérletek
sora után arra az eredményre jutottak, hogy a 20
percig
sütött brit kerti rebarbara drámaian
megnöveli a
szervezetben a polifenol-szintet. Ez a vegyület fontos
szerepet
játszik a rák
megelőzésében, valamint a
rákos sejtek
elpusztításában.
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      Dr. Nikki Jordan-Mahy, a
kutatás
vezetője elmondta: az eredmények fontos
segítséget
nyújthatnak új, rákellenes
gyógyszerek
kifejlesztésében. Fontos szempont ugyanis az
készítmények
elkészítésekor,
hogy minél kevesebb legyen a
mellékhatásuk,
és minél kisebb mennyiségben
tartalmazzanak
káros anyagokat.
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      A rebarbarával a
későbbiekben
újabb teszteket szeretnének elvégezni.
A
kutatók arra kíváncsiak, hogy a
leukémia
kezelésében milyen eredménnyel
alkalmazható
a Britanniában oly népszerű kerti
növény.
/OrientPress Hírügynökség /  
       
******************************** 
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      A rákbetegek
országos magazinjának legújabb
száma a bizonyítatlan
hatékonyságú termékek
veszélyeit járja körbe, emellett
beszámol a
betegek részvételével zajló
legújabb onkológiai
kutatásokról, a
daganatsebészet eredményeiről és
dilemmáiról, valamint foglalkozik a
depresszió leküzdésének
fontosságával.
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      Vágó
István mint a
Szkeptikus Társaság elnöke a
Rákgyógyítás magazinnak
adott
interjúban
azt mondja: sokan kihasználják a
súlyos beteg
emberek és családjuk
sebezhetőségét, bizonyítatlan
hatékonyságú módszereket
és
termékeket
kínálnak számukra, ezzel pedig az
élethez
való ragaszkodással élnek
vissza. Vágó a lapnak adott interjúban
részletesen beszél arról,
miként
beszélte le egyik rákbeteg ismerősét
egy
"csodateáról", s elmondja azt
is, az étrendkiegészítők
ellenőrizetlen
piacának megnyitása miatt félti
a tudományos kutatások
jövőjét.
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      A lap tehát kiemelten
foglalkozik a csodaszerek piacával, amellyel
összefüggésben Lugasi
Andrea, az Országos Élelmezés-
és
Táplálkozástudományi
Intézet
(OÉTI)
főigazgató-helyettese arra hívja fel a figyelmet:
az
uniós
szabályozással összhangban
Magyarországon
egyetlen étrendkiegészítőt
sem kell engedélyeztetnie a gyártónak,
a
termékek ritkán jutnak el
hazai laboratóriumokba. Tavaly 1300 új
étrendkiegészítőt
regisztráltattak, az OÉTI utólag
minden negyedik
termék esetén kifogást
emelt a forgalmazás ellen.
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      A lap országos
körképben beszámol
arról, kik és hogyan vehetnek részt a
fővárosi és vidéki
onkológiákon
azokban a klinikai kutatásokban, amelyek
révén a legkorszerűbb
vizsgálati készítményekhez
és gyógyszerekhez juthatnak hozzá. A
magazinban vezető sebészek beszélnek a
daganatsebészet fejlődéséről,
valamint arról, miként kell(ene) minden
sebésznek egyben
pszichológusnak is lennie. Ezzel
összefüggésben a lap kiemelt
témái
között szerepel, hogy milyen orvosi és
pszichológiai módszerekkel
győzhető le vagy mérsékelhető a rák
diagnózisa utáni depresszió.
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
       
       A
Tűzmadár Alapítvány által
negyedévenként kiadott ingyenes,
hirdetések
nélküli magazin célja az
ismeretterjesztéssel
küzdeni a tévhitek ellen,
hozzájárulni a betegség elleni harc
sikeréhez, s cikkeivel a
rákbetegeknek és
hozzátartozóiknak
mankót nyújtani a kórházon
belüli
és
az azon kívüli élethez. A
Rákgyógyítás 10 ezer
példányban jut el az
ország onkológiai centrumaiba, s
betegszervezetekhez.
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
       
A magazin megjelenésének előzménye,
hogy a
Tűzmadár Alapítvány 2006
novemberében
elindította a www.rakgyogyitas.hu betegtájékoztató
portált, amely a reklámoktól ugyancsak
mentes fóruma a
rákbetegségeknek. A lap és a honlap
tudományos partnere a Magyar
Klinikai Onkológiai Társaság (MKOT)
és a Magyar Pszichoonkológiai
Társaság (MPOT). 
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
        
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
      
        
       |