Stephen Hawking professzor szerint nincs helye Istennek az univerzum keletkezésének elméleteiben. A brit fizikus eddig nem tartotta teljesen összeegyeztethetetlennek a tudománnyal egy teremtő létezését, de a héten, szeptember 9-én megjelenő Grand Design című könyvében azonban kimondja, hogy az ősrobbanás a fizika törvényeinek elkerülhetetlen következménye.

A Timesban közölt előzetesek szerint nincs szükség Isten bevonására a világegyetem működéséhez. Ezzel vitába száll Sir Isaac Newton meggyőződésével, mely szerint az univerzumot Istennek kellett megalkotnia, mivel kizárólag a természet törvényei nem emelhették volna ki a káoszból. Hawking munkáját számításokkal és az elmúlt évtizedek asztrofizikai felfedezéseivel igyekszik alátámasztani, kiemelve az első Naprendszeren kívüli bolygó 1992-es felfedezését. "Ezek fényében sokkal kevésbé tűnnek egyedinek, kényszerítő erejűnek azok az egybeesések, amik azt bizonyítanák, hogy a Föld egy gondosan megtervezett bolygó" - összegzett. "A gravitáció törvénye miatt az univerzum képes megteremteni, és meg is teremette önmagát a semmiből. Ez a spontán teremtés az oka, hogy a semmi helyett van itt valami, amiért az univerzum létezik, amiért mi létezünk. Nem szükséges Istent belekeverni a világegyetem működésébe."

1988-as bestsellerében Az idő rövid történetében Hawking professzor látszólag még elfogadta az isteni szerepet az univerzum születésében. A Leonard Mlodinow amerikai fizikussal közösen írt új könyv már kizárja a természetfeletti erőt és pusztán a fizikai törvényekkel, valamint a húrelméletre és a 11. dimenzió létére épülő M-elmélettel magyarázza a világegyetem létét.

"A fizika önmagában nem oldhat meg egy olyan kérdést, hogy a semmi helyett miért van valami. Az Istenbe vetett hitnek nem az a lényege, hogy betömjük az univerzum dolgainak egymáshoz való viszonyában tátongó réseket" - reagált Hawking következtetéseire ugyancsak a Times hasábjain dr. Rowan Williams, Canterbury érsek, az anglikán egyház feje. Véleményéhez csatlakozott Jonathan Sacks főrabbi is. "A tudomány a magyarázatokról szól. A vallás az értelmezésről. A Bibliát nem érinti hogyan jött létre a világegyetem" - olvasható a brit napilapban.

"A tudomány soha nem lesz képes Isten nemlétét bizonyítani, mint ahogy a létét sem" - nyilatkozott a BBC-nek dr. Lee Rayfield swindoni püspök. "Ez hit kérdése, ami kívül esik a tudományon. De ahogy én sok más, a kozmológiában nálam jóval járatosabb emberrel együtt az univerzumot szemlélem, egy olyan világegyetemet látunk, ami még mindig nagyon összecseng azzal, amit mi Istenről és az Ő természetéről hiszünk."

A muszlimok is rosszallásukat fejezték ki Hawking elmélete kapcsán. "Az iszlám tanítása szerint Isten a legfőbb teremtő" - nyilatkozott a brit muszlimok egyik szóvivője, Inayat Bunglawala. "Nevetséges az ateisták azon bizonygatása, hogy a világegyetem önmagát hozta létre. Hawkingot nagy tudósként ismerjük, az utóbbi években azonban zsákutcába jutott, elmélete legfeljebb szórakoztatónak nevezhető."

------------------------------------------

Nem mindennap találkozik a Biblia és a tudomány, a modern kormeghatározó módszerek azonban megállapították, hogy a Jordániában található hatalmas bányák, melyeket a bibliai Edom bányáinak vélnek 3000 évesek, némi megerősítést adva annak a sokat vitatott elméletnek, hogy ezek a Dávid, majd fia, Salamon király által birtokolt bányák.

"Az eredmények rendkívül szilárdak és nem hagynak kétséget a bányák működésének idejéről" - nyilatkozott az Oxford Egyetem kutatója, Tom Higham, aki munkatársaival a rézérc megolvasztásához használt faszén mintákon végzett kormeghatározást. A dél-jordániai Faynan területen található Khirbat en-Nahas bányák felett évtizedek óta folynak a viták. Egy 1930-as évekbeli ásatás során egy amerikai régész, bizonyos Nelson Glueck egyenesen azt állította, hogy ezek Salamon bányái. Egy fél évszázad alatt azonban ez az elmélet nagy részben semmissé vált, csupán egy konszenzus látott napvilágot, miszerint a Bibliát az i.e. 5. században, jóval a feltételezett események után jelentősen átírták, ezért nem mérvadók a bibliai utalások.

Ezt alátámasztandó a területen zajló brit ásatások kimondták, a vaskor nem is érte el Edomot egészen az i.e. 7. századig, Dávid és Salamon pedig - ha valóban léteztek -, akkor feltehetően később éltek, a bibliai méreteknél sokkal kisebb közösség élén álltak, és kisebb területet foglaltak el. Az új bizonyítékok szerint a bányák - melyek a világ legnagyobb, legősibb és legjobb állapotban fennmaradt bányái - mégis jó eséllyel lehetnek a Bibliában szereplő bányák.

"Nem hihetünk el mindent, ami az ősi írásokban szerepel, de kutatási eredményeink egybeesést mutatnak a régészeti és tudományos adatok, valamint a Biblia között" - mondta Thomas Levy, a San Diegoi Kalifornia Egyetem munkatársa, aki Highammel és egy régész csapattal 2002. óta folytat ásatásokat a területen. Legutóbbi tanulmányukban egy 6 méter mély kürtőben talált olvasztási salakhalom egybefüggő rétegeiből vettek faszénmintákat, melyeket rendkívül precíz radiokarbon kormeghatározási eljárásnak vetettek alá.

A legalul, az olvasztási salak és a szűz föld találkozásánál fellelt szén 3000 éves. "A bányászat első aktív fázisa nem sokkal i.e. 950 után vette kezdetét" - mondta Highham. "Ez az időszak feltehetőleg 40-50 évig tartott, majd egy hatalmas épületet emeltek és a rézgyártás egészen i.e. 840-ig, vagy egy kicsit tovább folytatódott." Az építmény alsó szintjén a régészek két ősi egyiptomi kő és kerámia tárgyat találtak, egy szkarabeuszt és egy amulettet. Egyiket sem helyi anyagokból készítették. A régészek feltevése szerint I. Sheshonk fáraó hadjárata során juthattak el a bányához, akit az Ószövetség Shishak néven említ.

Az egyiptomi tárgyak egyidősek a termelés erőteljes visszaesésével, ami megfelel annak a tézisnek, mely szerint a fáraó Salamon halála után a terület gazdasági életének összeomlásán munkálkodott. "Ez I. Sheshonk szerepét bizonyítja, akinek feltehetően része volt a Földközi-tengeri térség legnagyobb ismert vaskori rézgyárának lerombolásában" - magyarázta Levy, aki szeretné megállapítani ki irányította valójában a bányákat - Dávid, Salamon, vagy a helyi edomita vezetők, akik nem szerepelnek a bibliai szövegekben.

--------------------------------

XVI. Benedek pápa egy szeminárium keretében szeretné megszilárdítani a katolikus egyház álláspontját a darwini evolúcióról.

A hírek szerint a pápa nyári rezidenciájában, a Castel Gandolfóban a mai nap kezdődő csúcstalálkozó célja, hogy egységesítse az egyház üzeneteit, mivel több meghatározó katolikus egyházfő támogatja a darwinizmust, míg mások erősen kritizálják azt.

A meghívottak között ott lesz a bécsi Christoph Schönborn bíboros, a darwinizmussal szöges ellentétben álló intelligens tervezettség támogatója. Az intelligens tervezettség elve szerint az életet egy azonosítatlan tervező kreálta, akit általában Istenként értelmeznek. Dominique Tassot, a római katolikus tudós, az evolúció egyik fő támadója szerint a találkozón szeretnének átfogóbb képet adni elméleteikről a Darwin munkásságát "szentírásnak" vevő egyházfőknek.

Ezzel megfordulni látszik a II. János Pál pápa által elindított folyamat, mely elfogadni látszott az evolúciót. A néhai pápa 1996-ban "több mint egy hipotézisként" értékelte Darwin tanait, akárcsak George Coyne atya, a Vatikáni Obszervatórium nemrég leváltott igazgatója, aki egyenesen kigúnyolta az intelligens tervezettség elvét, azzal vádolva támogatóit, hogy alábecsülik Isten azon akaratát, mellyel szabadságot biztosított a természetnek.

Coyne a másik irányzatot, a kreacionizmust is nevetségesnek tartja, mondván, az nem több mint egy minden tudományos alapot nélkülöző vallási mozgalom. Coyne nézetei szerint Isten nem egy tervező, az élet pedig több milliárd próbálkozás eredménye. Ezzel a gondolkozással II. János Pálnál még nem is volt gond, a jóval radikálisabb Benedeknél azonban már nem lett túl népszerű, Schönborn pedig nyílt támadást intézett ellene egy Riminiben tartott gyűlésen.

Az osztrák bíboros szerint kizárt, hogy a világegyetem kialakulása pusztán a véletlenek műve legyen, mint azt a darwini evolúció feltételezi. Coyne-t augusztus 19-én mentették fel tisztségéből, egyesek szerint a tudományos nézetei, mások szerint betegsége miatt, a 73 éves egyházi tudós ugyanis rákkal küzd.

--------------------------------

Forrás: SG.hu