További információk az előrejelzésekkel kapcsolatban 

Néhány jóslat Sethtől Egy kísérlet

   A következő kísérletet azok számára ajánlom, akik nem tudnak időt szakítani a napi vizsgálódások elvégzésére. Vegyünk elő egy papírlapot, és a margó mellé írjuk fel egymás alá a számokat egytől húszig. Ennek segítségével megvizsgáljuk majd, hogy egy hónap alatt hány helyes előrejelzést tudunk adni. A szabály most is ugyanaz: ami eszünkbe jut, azt azonnal vessük papírra. Lehet, hogy nehézkes lesz elkezdeni, nem baj, csak írjunk le valamit, még akkor is, ha nevetségesnek tűnik. Minél ke­vesebb figyelmet szenteljünk arra, hogy mit írtunk le. Semmiképp ne jöjjünk izgalomba, ha valami kedvező esemény jóslatát látjuk kiformálódni, vala­mint kerüljük a szomorúságot rossz hír esetén. Sohase helyezzünk különö­sebb figyelmet a leírtak jelentésére, mivel a tudatalatti okozta keveredés min­denkinél fel fog lépni. Csak várjunk nyugodtan és figyeljünk. Az igazi előre­jelzést úgy sem tudjuk elkerülni.

  A kísérlet elvégzése alatt hasznosnak fogják találni, ha figyelmüket lekö­tik valamivel. Igyanak egy csésze kávét vagy nézzenek televíziót. Az előrejel­zéseknél ne fordítsunk szándékosan figyelmet a hónap egyes napjaira, kivé­ve, ha azok maguktól ötlenek fel elménkben. A jóslatok lejegyzetelésénél kapcsoljuk ki az intellektust, azaz ne analizáljunk semmit. Sohase próbál­junk a meglévő tudásunkra alapozva találgatni. Ezeket a képességeinket elég, ha az eredmények kiértékelésénél használjuk.

Kezdetben az eredmény valóságosságának kiértékelését nehézkesnek fog­ják találni. Később aztán maguk az adatok árulják el kiértékelésük legjobb módszerét. Rájönnek majd például, hogy bizonyos információkat hogyan kezel tudatalattijuk, és milyen szimbólumokkal fejezi ki magát.

  Saját előrejelzéseimben például az egyik házaspárt csak „betoppanók" néven jegyzeteltem le, mivel az esetek nagy többségében váratlanul tűntek fel nálunk. Nagyon sok hónap telt el, mire felfedeztem a házaspár és a kife­jezés közötti kapcsolatot. Mindennap összevetettem a történteket és előre­jelzéseimet, s az egyik alkalommal ráébredtem, hogy a jegyzeteimben sze­replő „betoppanók", illetve a házaspár, valójában egy és ugyanaz.

 Következő alkalommal, amikor újra lejegyzeteltem a kifejezést, azt is melléírtam, hogy ez valószínűleg Mr. és Mrs. X.-re vonatkozik, akik mindig váratlanul tűnnek fel. Sohasem írtam le a „betoppanókat" anélkül, hogy a házaspár fel ne tűnt volna. Sajnos, azóta elköltöztek a városból, így felfede­zésem valódisága kérdéses marad. Ha egy-két évvel tovább maradnak, akkor módomban lett volna alaposabban kivizsgálni ezt a fura jelenséget. Ettől függetlenül észrevételemet valósnak értékeltem. Minél otthonosabban fog­nak mozogni feljegyzéseik között, annál hamarabb fedezik majd fel saját „gyorsírási" kódjukat.

  Természetesen olyankor lehet egy előrejelzés valódiságát a legkönnyebben megállapítani, ha amellett, hogy tiszta és tömör, a jelzett napon az esemény tényleg bekövetkezik. Más alkalmakkor jóslatunk tágabb vagy szűkebb érte­lemben lesz csak igaz, de még ezt sem tudjuk sok esetben leellenőrizni, ha az érintett személyt lehetetlen elérni. Aztán az is előfordulhat, hogy az előrejel­zést érvénytelennek nyilvánítjuk, majd később mégiscsak igaznak bizonyul.

  Amikor naponta teszünk előrejelzéseket, nagyon fontos a pontos dátum feljegyzése. Egyik este 18.35-kor jegyzeteltem le jóslataimat, melyek között az is szerepelt, hogy C. S. 20.30 és 22.00 óra között meglátogat majd ben­nünket. Nem így történt. Viszont másnap reggel pontban 9.30-kor tényleg betoppant. Nevetve mondtam neki, hogy az időzítése jó volt, csak minden­nek tegnap este kellett volna megtörténnie. Ekkor megkérdezte, pontosan mikor jegyzeteltem le jóslatomat. Mint kiderült, ő is abban az időszakban gondolt ránk, illetve arra, hogy este meglátogat bennünket, de sajnos egy sürgős üzleti ügy végül eltérítette szándékától. Visszaemlékezett, hogy ami­kor ez történt, épp az óráját nézte, mivel akkor is várt valakire.

  A jóslatok leírásánál csak ritkán tapasztalnak majd érzelmi kötődést. Ve­lem is csak igen kevésszer történt meg, hogy egy előrejelzésről éreztem annak valódiságát. Amikor pedig tökéletesen hittem az igazságtartalmában, nem jött be. Az esetek többségében nem hagyatkozhatunk érzéseinkre, de mégis akadnak olyan időszakok, amikor jóslatunkkal együtt megérezzük annak igaz­ságtartalmát is. Altalánosságban leírásaink teljesen értelmetlennek hatnak, aztán az esemény bekövetkeztekor ámulva figyeljük, mennyire pontosan tük­rözik a valóságot. Ilyenkor azt kívánom, bárcsak már a leíráskor éreztem volna ezt.

  Tudatosan kutassunk jegyzeteinkben a személyisé­günkből eredő „gyorsírási" és szimbolikus jegyek után. Ez egyfajta kódmegfejtést igényel, amit senki sem te het meg helyettünk. Az én esetemben az ilyen tí­pusú „gyorsírási" jegy csak igen ritkán fordul elő, de tanulmányozása azért fontos, mert információt közölhet a tudatalatti sajátos nyelvéről, illetve arról, hogyan torzítjuk el, fejezzük ki és gátoljuk meg a tiszta megérzéseket.

  Amikor már hozzászoktak a kísérletek sajátos természetéhez, a tudatos erőfeszítés fokozatosan eltűnik. Megtanuljuk könnyedén venni a dolgokat, és ennek hatására jóslataink is pontosabbak lesz­nek. A tisztánlátó álmokhoz és a telepatiukz bevillanásokhoz hasonlóan, előrejelzéseinknek is lesz­nek felszálló és leszálló időszakai. Sajnos nem tudjuk állandóan a legjobb formánkat adni, bár mindannyian erre vágyunk. Ne búslakodjunk, ha a nagyon jó eredmények után silányak következnek.

  Mindannyian különbözőek vagyunk, s ez a jövőbe látási képességeink hatásfokában is megmutatkozik. Az első alkalmakkor például tudat alatt elrémiszthet bennünket a jövő megismerésének gondolata. Ilyenkor igen hosszú időnek kell eltelnie, mire az első pontos előrejelzések megjelennek, mivel belülről folyamatosan megakadályozzuk a sikeres kísérletek létrejöt­tét.

  Mindenkinek, akinek van egy kis ideje, a napi rendszerességgel elvégzett kísérletezést ajánlom. A feljegyzések leírása nem okozhat senkinek nehézsé­get. Naponta csak öt percre lesz szükségünk, hogy jóslatainkat sorban leír­juk, ennyi idővel pedig mindenki rendelkezik. Az esetek többségében nem fogjuk az egész eseményt úgy számba venni, ahogy az majd később tényleg megtörténik, még akkor sem, ha jóslatunk tökéletesen igaznak bizonyult. Ettől függetlenül viszont le fognak jegyzetelni olyan az eseményből származó rész­leteket, amelyek később csak arra az adott történésre lesznek igazak. Nem kétséges, hogy eredményeik kiértékelése időt és energiát fog felemészteni, de meglátják, a kaland érdekében megéri.

   Tegyük fel, hogy tudatalattija azt súgja önnek, hamarosan hallani fog egyik ismerőse felől, akit Miss Y.-nak hívnak. A valós előrejelzése nem úgy néz ki, hogy leírja a következő tömör mondatot: „Miss Y. ma meglátogat". Ehelyett tudatalattija Miss Y-t egy gyorsírási kóddal fogja jelezni. Ha például a hölgy­nek az állán van egy igen ronda anyajegy, akkor lehet, hogy a következőt fogjuk lejegyzetelni: „Miss anyajegy" vagy „anyajegy az állon", aminek kö­vetkeztében lehet, hogy sohasem döbbenünk rá a jóslat valóságtartalmára, mivel nem értjük saját tudatalattink nyelvét.

  Egyik alkalommal például Robert előrejelzése csak a következő szót tar­talmazta: „bűzös lehelet". Számára nem jelentett semmit. Aznap levelet ka­pott háziorvosától, akinek köztudottan nagyon rossz szagú volt a lehelete. Sokszor el is gondolkodtunk, vajon mi okozza nála ezt a kellemetlen problé­mát. Az eset előtt Robert sohasem írta le ezt a szót előrejelzésként, és az orvostól sem kapott még sohasem levelet.

  Ne gondoljuk, hogy az önvaló intuitív oldala valaha is olyan következete­sen fog működni, mint a tudatos elme. Másrészről viszont rendelkezik egy sajátos szimbolikus nyelvvel, mellyel nagyon pontosan és precízen képes ki­fejezni magát. Egyszerűen csak arról van szó, hogy ez a nyelvezet nem ha­sonlít arra, amihez tudatosan hozzászoktunk.

  A napi kísérleteink nagyon jó alkalmakat biztosítanak képességeink to­vábbfejlesztésére, valamint sok mulatsággal szolgálnak. Az előrejelzésekben megjelenő időtényező tanulmányozása, érdekességénél fogva megéri, hogy foglalkozzunk vele egy kicsit. Megeshet például, hogy a hétfőn lejegyzetelt, szerdára vonatkozó jóslatról kiderül, hogy hétfő délutánra vonatkozik. Az esetleges időcsúszásokat megérzésük ellenére is beleszámolhatjuk előrejel­zéseinkbe. Ez mind csak azt szolgálja, hogy egyre jobban megismerjük saját képességünk működését, még akkor is, ha sok esetben hátráltatni fogja ered­ményeink kiértékelését.

Időcsúszás

  Lássuk a következő esetet, melyben tökéletesen megjelenik az időcsú­szás kérdése. November 24-én a következőket jegyzeteltem le: A. F. meglá­togat, egy figyelemre méltó egybeesés. Azon a napon A. F. egyáltalán nem jelentkezett, és nem is láttuk egészen december 10-éig, amikor az előrejel­zést már rég érvénytelennek tituláltam.

A. F. december 10-i látogatása közben megemlítettem neki, hogy az egyik barátom ismer egy szerzetest, aki hallott a Sethtel folytatott üléseinkről és roppantul érdekelni kezdte a dolog. A szerzetes a közeli kolostorban élt.

- Csak nem X. atyára gondolsz? - kérdezte meglepődve A. F.

- Pontosan őrá gondoltam, de te ezt honnan tudtad?

Mint kiderült, A. F. ugyanattól a szerzetestől kapott nemrég egy üzleti levelet. Fogalma sem volt róla, hogy a barátom is ismeri őt, ugyanis A. F. nem a mi városunkban lakott.

  Igen különös egybeesés, nemde? Ennél is érdekesebb az a tény, hogy a pontosan egy hónappal azelőtt lejegyzetelt előrejelzés is ezt tartalmazta.

  Természetesen mindezek ellenére nem módosítottam jóslatom értékelé­sén, az időcsúszás ellenére sem, de mindenképp feljegyeztem, mint további vizsgálatot igénylő tényt. Szerintem az ilyen esetek lényeges információkat rejtenek a tisztánlátás működésére és természetére vonatkozólag, ezért azt ajánlom önöknek, hogy alaposan ellenőrizzék saját feljegyzéseiket, nehogy az ehhez hasonló események elkerüljék figyelmüket. Összegyűjtve ezeket a jegyzeteket, az ismétlődés természetének mintázatát tárhatjuk fel, mely kö­zelebb vihet bennünket a képesség tökéletes megértéséhez.

  Ha előrejelzésünk egy bizonyos személyre vonatkozik, és úgy tűnik, nem volt igazunk, akkor is ajánlatos ellenőrizni az eseményt. Ilyen eset velem is megtörtént, amikor azt jósoltam, hogy ez és ez az illető meglátogat bennün­ket. Amikor később beszéltem vele, kiderült, hogy tényleg felmerült benne a látogatás ötlete abban az időszakban. Az esetek többségében valami oknál fogva még az időpontra is tisztán emlékeztek. Más alkalommal pedig csak azért nem tudjuk megállapítani jóslatunk valódiságát, mert nem áll módunk­ban megkérdezni az illető személyt. Ilyen esetekben sohasem várhatunk 100%-os eredményt.

  A most elhangzottakból még nem következik, hogy minden jóslatunk va­lódi csak azért, mert esetleg még nem történt meg. Viszont jusson eszünkbe mindig, hogy egyes előrejelzésünk attól még lehet tökéletes, mert nem tud­tuk igazolni.

  A Seth-anyagok némelyike jóslatokat is tartalmaz, attól függetlenül, hogy sohasem próbáltuk az üléseket ebbe az irányba terelni. Nem kértük meg Sethet, hogy tegyen előrejelzéseket. Jóslatai eddig még mind teljesültek. Sok közülük többéves időcsúszást is tartalmazott, amit nem tudtunk, egé­szen az esemény bekövetkeztéig. Ez annak köszönhető, hogy Seth elképze­lése az időről teljesen más, mint a mienk. Amikor például azt állítja egy eseményről, hogy hamarosan megtörténik, akkor én már automatikusan hetekben gondolkodom. Seth számára a „hamarosan" akár hat hónapot is jelenthet.

  A tőle származó jóslatok egy része barátokra és ismerősökre vonatko­zott, melyek közül csak néhányat fogok önökkel megosztani. Ezek viszont segítséget nyújthatnak az olvasónak, és segítségükkel betekintést kaphatnak az ilyen típusú előrejelzések általános természetébe.

1964. március 9-én Robert Sethtől érdeklődött az egyik, kórházban fekvő barátunk állapota felől. Seth azt válaszolta, hogy az április 15-i nap kritikus lesz számára. A vele folytatott 44. ülésünk pont április 15-ére esett. Ekkor Robert a következő szavakat intézte Sethhez.

- Mondanál nekünk valamit Mrs.Y. állapotáról ma este?

A válasz a következő volt:

Az április 15-i napon, a ti időtök szerinti haj­nali két órakor komoly rohamon esik majd át, aminek következtében agyszövetei ká­rosodni fognak. Ez lesz a legkritikusabb pont egészségi állapotában.

  Pár nappal később felhívtam a kórházat, s megtudtam, hogy Mrs. Y.-t hazaengedték. Ebből arra következtettem, hogy Seth előrejelzése ellenére a hölgy egészségi állapota jobbra fordult. Azonban április 22-én megláto­gatott bennünket Mrs. Y. néhány rokona, akik elmesélték, hogy április 15-én Mrs. Y. a kórházi osztály egész személyzetét idegileg kiborította, ezért a vezetőség úgy döntött, hogy a hölgyet átküldik egy szanatóriumba. Álla­pota rendkívül leromlott, aminek következtében a következő mentális rendellenességek jelentek meg nála: sikoltozás, tárgyak dobálása, üvöltözés, fel-alá futkosott a kórház folyosóin és a rendőrséget hívogatta segítségül.

  A 68. ülés alkalmával velünk volt Bili Macdonnell barátunk is. Bili azok­ban a napokban tervezte el, hogy elutazik nyaralni Provincetownba, és az alkalmat kihasználva Robert megkérdezte Sethet, tudna-e néhány előrejel­zést mondani a nyaralásával kapcsolatban. Seth a következőket válaszolta:

  Természetesen lemegy majd a tengerpartra.Találkozni fog egy ötven év körüli tüskés hajú emberrel, akivel közeli barátságba kerül. Látok még egy evezős csónakot is,amire valamilyen szimbólumot festettek.

1964. július 24-én, mialatt Bili Provincetownban nyaralt, Seth betekintést adott a nyaralás néhány eseményébe, anélkül hogy kértük volna rá. íme az előrejelzés:

  Barátotok két férfival is összebarátkozott, az egyik öregebb, míg a másik vele egyidős. To­vábbra is víz közelében tartózkodik. Megláto­gatott közben egy italozót, amelyben hatalmas hordó áll. Két ház van közelesen, és egy elő­szoba, mely összeköti őket a tengerpart fe­lől. Látok egy csónakot és egy kikötőt is. Azt hiszem, a napokban együtt volt négy férfival, aminek köze van egy kagylófüzérhez.

  Nyaralása közben senki sem vette fel a kapcsolatot Bill-lel. Augusztus 29-én, amikor hazaérkezett, meglátogatott bennünket. Nem emlékezett pontosan a dátumra, de július 29-e körül elment egy partira két ismerősével, akikkel nyaralása alatt barátkozott össze. Az egyik férfi ötven év körüli volt és haját tüskésre nyíratta, a másik pedig két évvel volt fiatalabb nála. Bili a húszas évei közepén tartott akkor. Rajtuk kívül velük jött még a partira két másik férfi is.

  Így négy férfi társaságát élvezte. A bulit az egyik nyaralóban tartották, mely egy tengerre nyíló előszobán keresztül össze volt kötve egy másikkal. Bili szerint ez igen különös volt, mert Provincetownban a legtöbb nyaralót nem úgy építették, hogy az előszoba a tengerre néz, hanem összevissza el­rendezésben, ahol ez a szoba hátrafelé tekintett. A közeli kikötőben nagyon sok csónak himbálózott.

Közvetlen a fogadás után Bili és barátai meglátogatták a közeli ivót, amely belső dekorációjáról vált nevezetessé - egy félbevágott hatalmas hordó ló­gott a falon. A többi ivóban csak kis hordók díszelegtek, így ez a hatalmas darab igen ritka látványosságnak bizonyult. Az ivó és a nyaraló úgy három­háznyira lehettek egymástól. (Seth a „közelesen" kifejezést használta.)

  Bili nem tudott rájönni, hogy a kagylófüzér mire utalhatott a jóslatban, de megjegyezte, hogy a fogadáson kagyló alakú hamutálcákat használtak. A szimbólummal ellátott csónakra sem tudott visszaemlékezni. Seth később azt mondta, hogy a csónak zöld színű volt, és Bili valóban visszaemlékezett egy csónakra, amelyet a nyaraló előtt kötöttek ki és le is festett. Később az egész környéket megörökítette festmény formájában.

  Seth ennek a könyvnek a megjelenését is megjósolta. Úgy tartotta, hogy 1964. szeptember 28-án jelenik meg, sőt a címre is utalt. Szerinte a könyv eladása november 4-ére esedékes, amit kisebb történetek sikeres eladása fog követni.

  Még nem írtad le őket, de a történetek váza már készen áll. Egy hölgy szerepet játszik majd a könyv eladásában.

  1965. május 5-én aláírtuk a könyv kiadására vonatkozó szerződést, ami az egyik hölgy szerkesztőnek köszönhetően jött létre. Korábban Mr. Fell-lel tartottam a kapcsolatot és nem tudtam, hogy a régi szerkesztő otthagyta őket, és helyébe egy hölgyet vettek fel. Május 25-én, nem sokkal a szerződés aláírá­sa után, sikerült eladnom egy rövid történetet az egyik magazin számára. Má­jusban tehát sikeresen eladtam a könyvemet, amit egy hölgynek köszönhetek, valamint eladtam egyik rövid történetemet is, ahogy azt Seth megjósolta.

  Egyik előrejelzés sem mondható igazán különösnek. Seth napra pontosan megjósolta Mrs. Y. idegösszeomlását, de a könyvem kiadására vonatkozó előrejelzése csak fél év múlva vált valóra. Nemrég Seth az egyik tőzsdei rész­vény esését jósolta meg. Előrejelzése óta öt pontot zuhant az értéke. Emel­lett általános információkkal szolgált arról az Oswegóban a State University College-ban megrendezésre kerülő hipnóziskonferenciáról, amelyet 1965 jú­liusában rendeznek majd meg, és azt jósolta, mi is részt veszünk majd rajta. Az események valóban úgy történtek, ahogy előre jelezte.

  SZÜNET: Saját kísérleteik elvégzésénél a következőkre figyeljenek oda: azok az előrejelzések, melyek pontosan lefednek egy megjósolt eseményt, tudat alatti elnevezések, olyanok, mint például a korábban említett Miss Y. szemölcse, mellyel következetesen jelölünk meg valakit. Ezek valójában a tudatalatti által használt gyorsírási kódok. Az előrejelzések lejegyzetelésénél ne felejtsük el felírni a pontos dátumot, és azt a napot, amelyikre a jóslat vonatkozik. Az eredmények kiértékelése nyugodtan elhúzódhat két-három napig is.

  Megeshet, hogy előrejelzésünk ugyanazon a napon két eseményre is tö­kéletesen ráillik. Saját feljegyzéseinkben többször találkoztunk ilyen esettel. Ennek igazolására lássuk most a következő esetet, mely két szempontból is nagyon érdekes. Először is bemutatja, hogy Robert és én sokszor együttesen jelezzük előre egy esemény bekövetkezését. Másodsorban pedig olyan előre­jelzésre mutat rá, mely később két eseményre is igaznak bizonyult. Ha erről az utolsó lehetőségről bebizonyosodik, hogy igaz, akkor a tudatalatti által használt gyorsírási kódok sok esetben olyan precízek és pontosak, hogy egy­szerre akár két eseményre is igazak, viszont ezeken kívül másra nem érvé­nyesek. Június 30-án a következő előrejelzéseket jegyzeteltem le:

• Különféle kérdések, különféle időben

• Ismételd meg

• Utazás, hosszú út

• Kezdd el a túlsó végéről

Robert jóslata erre a napra így hangzott:

• Ügynök

Nem néztük meg egymás előrejelzését. Az előrejelzés által megjelölt napon egy biztosítási ügynök kopogott ajtónkon. Kérdéseket tett fel a nemrég elköltö­zött szomszédról. Mivel nem indokolta, miért érdeklődik utána, ezért megta­gadtam a válaszadást. Miután elárulta foglalkozását, beengedtem, és megkér­tem, ismételje meg kérdéseit. A szóban forgó szomszéd Kaliforniába költözött. Ez az esemény szinte minden szempontból illett előrejelzésünkre. A Robert által feljegyzett ügynök nem is illeszkedhetett volna pontosabban a képbe.

  Aznap viszont megtörtént egy másik esemény is, amire jóslataink ugyan­úgy igaznak bizonyultak. Aznap megemlítettük a főbérlőnek, hogy van néhány barátunk, akik szeretnék kivenni a földszinti üres lakást. Még nem fizették be az előleget, és közben egy vadidegen nő is bejelentkezett a bérleményre. Mivel felelősséget éreztem irántuk, ezért a sarki telefonfülkéből gyorsan felhívtam őket. Nem voltak otthon. Megpróbáltam egy másik számon elér­ni őket. Fél órán keresztül tettünk fel egymásnak különféle kérdéseket, mire mindent letisztáztunk. Úgy éreztem magam, mint egy nyomozó. Erre az eseményre három előrejelzés is illik: különféle kérdések, különféle idő­ben, ismételd meg, valamint az ügynök vagy nyomozó is beleillett részben a történet menetébe.

  Ráébredtem, hogy valójában ezek nem is olyan különös dolgok. Mivel azt szeretnénk tanulmányozni, hogy tudatalattink hogyan kezeli azokat az információkat, melyeket tudatosan nem érzékelünk, ezért minden olyan jel­lemvonást, mely jóslatainkra vonatkozik, mélyreható vizsgálatnak kell alá­vetni. Mindkét eset, az ügynök megjelenése és a telefonon folytatott zavaros beszélgetés, elkülöníthető volt a több napon történtektől, valamint az előre­jelzések részben mindkettőt megjósolták.

  A naponta begyűjtött információk elegendő mennyiségű adatot fognak szolgáltatni vizsgálódásainkhoz. A néhányszor feljegyzett különös, de spon­tán megérzések nagyon kevés információval láthatnak el bennünket. Viszont a naponta leírt adatok rendszerezésével reménykedhetünk, hogy a jövőbe látás természetét és jellemvonásait előbb vagy utóbb feltárhatjuk.

  Mivel az összes tisztánlátási vizsgálat magában foglalja időképzetünket, ezért erre vonatkozólag szeretnék még néhány Seth-anyagot megosztani önök­kel. Ezekben a szövegekben Seth többek között az elektromos impulzusok­kal párhuzamba állítva mutatja be az idő természetét.

  A következő hasonlat, habár igen elcsépelt, na-gyon jól szemlélteti, amit mondani szeretnék.  Amikor keresztülmegyünk egy erdőn, nagyon     sok fát látunk. Az erdő egésze jelképezze az  időt. A magad előtt látott fát ekkor jövőnek hívod. Úgy gondolod, a fa nem is létezett egészen addig, amíg meg nem láttad. A mögötted  álló fát pedig múltnak nevezed el. Azt feltételezed, hogy csak az az egy, nagyon keskeny ös­vény létezik, amelyen sétálsz, pedig a valóságban nagyon sok van. Az erdő mint egységes egész léte­zik. Mozoghatsz benne előre-hátra, annak ellenére, hogy még csak most tanulod, miként is teheted ezt meg.

  Lépjünk tovább egy kicsit a hasonlattal. Jelölje most az erdő a tágas jelent, a fák pedig a tudatos­ságot, melyek egyszerre léteznek. Habár te ezt ta­pasztalod, mégis a tágas jelen nem fog átalakulni a képzeted szerinti térré. Ezek alapján nem létezik múlt, jelen és jövő, csak az itt és most. Mivel a most végtelen számú lehetőséget hordoz magában, ezért az állandóság minőségét az értékek beteljesedése tartja fent. Ennek következtében az erdő fokozato­san tágul. Ez a tágulás nem térben és időben tör­ténik, hanem a képességek és minőségek különbö­ző szinten és formában történő kiteljesedésében, s így a valóságban, a jelen pillanatbeli létezésed csak egy a sok közül.

KIVONAT A 125. ÜLÉS ANYAGÁBÓL

  Számodra az aktivitás tapasztalata az idő kép­zetével párosul, mivel fizikai valóságod aktivi­tásai látszólag ezt éreztetik veled, ugyanezen okból kifolyólag hozza létre számodra a szék tapasztalat a tér képzetét. Természetesen nem a szék teremti meg a teret, hanem egyszerű­en csak része annak, amit te térnek nevezel. Ugyanígy az aktivitás sem teremt időt, hanem csak része annak, amit időnek érzékelsz...

Nagyon nehéz ezt számodra lefestenem, hisz csak régi elképzeléseket tudok hozzá felhasználni, melye­ket viszont teljesen új formában kell értelmezned. Korábban már megbeszéltük, hogy a gondolatok, az érzelmek, az álmok és minden, látszólag pszichés tapasztalat valójában elektromos természetű, amely a fizikai világegyetemben nem hoz létre valós te­ret.

  Azt is elmeséltem, hogy ezek az elektromos mezők sajátos dimenzióval rendelkeznek, melyet jelenleg még nem vagy képes érzékelni. Ez a rendszer mély­séggel bír, mely nem térszerű, hanem az intenzitás változása hozza azt létre. Az intenzitáshoz időtartam is kapcsolódik, de ez nem azonos a megszokott foly­tonos idővel.

Ebben az elektromos rendszerben az időben való utazás valójában nem jelent mást, mint az intenzitá­sokban való elmozdulást. Ez a rendszer, akárcsak a többi, állandó mozgásban van, és ez teszi lehetővé a saját rendszereden belüli mozgások kialakulását is. Az idő tehát nem más, mint egy elektromos impulzus, amely intenzitásában, és nem a pillanatokban növek­szik.

  Az előre és hátra fogalmak itt teljesen értelmetlenné válnak. Helyettük az elektromos pulzáció változó in­tenzitását kell bevezetnünk. Mivel az erős intenzitást mindig a gyengébb előzi meg, ezért értelmetlenség lenne azt mondani, hogy az egyik a jelen, míg a má­sik a múlt. Ettől függetlenül fizikai valóságodban és a fizikai idővel, valójában ezeknek a pulzációknak a hullámain utazol.

  A pulzáció gyengesége számodra a múlt képzetét hordozza. Amikor a pulzáció erős, jelennek érzékeled, amit pedig nem tudsz még ilyen erősséggel felfogni, azt jövőnek hívod. Ezeket a felosztásokat te magad hozod létre. Valójában saját rendszereden belül is, az időmező felosztásával hoztad létre az összes tapasz-talási keretet, lehetőséget, korlátokat és helyzeteket.