GYÓGYÍTÓ ÉTELEKDR. HENRY BIELER, ÉTELBEN AZ ORVOSSÁG"Amikor a század
elején az
orvosi egyetemre jártam, a
táplálkozástudomány
még
gyerekcipőben járt. Tulajdonképpen az
orvosok nagy
része még ma is elkeserítően tudatlan
a
táplálkozástudomány
valódi
előnyeit illetően. Akkor kezdtem gyanakodni, hogy a helyes
táplálkozás és az
egészség
között szoros
összefüggés van, amikor
karrierem kezdetén a túlhajszolt
munkától
egészségem lerobbant. Mindig
kíváncsi ember
voltam, így belemerültem az
élelmiszerek
kémiájának
tanulmányozásába.
Világossá vált előttem, hogy
le kell mondanom
a gyógyszerekről, és ehelyett a helyes
táplálkozásra kell
támaszkodnom, mert ez az
egyetlen megfelelő gyógyszer. A kezdeti kedvező
eredmények után hamarosan kezdtem elhagyni a
gyógyszereket a betegeim kezelésekor is.
Ebben az időben
kollégáim
úgy vélték, hogy elment az eszem. De
az idő
múlásával egyre csak
erősödött a
meggyőződésem.
A jelenkort méltán nevezhetjük nemcsak az atomkornak, hanem az antibiotikumok korának is. Szerencsétlenségünkre ez a kor egyben az orvoslás sötét középkora is. Ez az a kor, amikor az orvosok többsége a manhattani telefonkönyvnél vaskosabb kötetet forgat, mielőtt dönt a betegnél alkalmazandó terápiáról. Ez a könyv gyógyszerek ezreinek a nevét tartalmazza, amelyek mind a beteg test kellemetlen tüneteinek megszüntetésére szolgálnak. Ezután az orvos eldönti, hogy rózsaszín, vagy esetleg világoskék orvosságot írjon-e fel a betegnek. Véleményem
szerint az orvostudományt nem ezen a módon kell
gyakorolni.
Túl sokszor derült már ki nagy csinnadrattával beharangozott új gyógyszerekről, hogy halálosak, hogy ezután csöndben félredobják, és jöjjön egy újabb és még hatásosabb szer, amely most már bizonyosan meggyógyítja az összes betegséget, ami az emberi testet érheti. Lemondtam a gyógyszerekről, többek közt azért, mert újra felfedeztem azt a réges-régi orvosi bölcsességet, hogy az igazi gyógyítást a természet végzi, a test természetes védekező képességének felhasználásával. A megfelelő feltételek mellett, és ha adott rá a lehetőség, a természet a leghatásosabb gyógyító. Az orvos szerepe az, hogy elősegítse és támogassa a természetes gyógyulási folyamatot, és összeműködjék a természet erőivel, nem pedig az, hogy ö játssza a főszerepet. A természet nem követi a Madison Avenue „Érezd magad jól, de azonnal" elvét, hanem lassan, napról napra dolgozik, mint ahogy a fa nő. A természet soha nem siet a beteg embert vagy állatot talpra állítani, és hosszú, kiegyensúlyozott lábadozást követel meg. A beteg állatok pihennek és alszanak, és visszautasítanak minden táplálékot, amíg a természet meg nem gyógyítja őket. Ha a természet
meggyógyítja a beteg állatot, nem
feltételezhetjük-e joggal, hogy ugyanezt
megteszi az
emberrel is, ha megvan rá a lehetősége?
Én mélyen hiszek ebben. Nem értek egyet azokkal az orvosokkal, akik a beteg, kimerült embert teletömik erős, mérgező szerekkel, hogy azután újabb gyógyszerekkel kezeljék a korábbi gyógyszerek negatív hatásait. Ehelyett én a betegeket egyszerű zöldségleveseken és gyümölcsleveken „éheztetem", hogy lehetőséget adjak a test kimerült szerveinek a salakanyagok kiürítésére, és saját maguk gyógyítására. „Ellenzéki", így hívnak, mert megpróbálom elmozdítani Louis Pasteurt a piedesztálról. Laboratóriumban eltöltött évek megfigyelései és kísérletei bebizonyították számomra, hogy nem a baktériumok okozzák a betegségeket. A baktériumok csupán a betegségek velejárói, amelyek minden betegnél jelen vannak, és a megzavart funkció miatt szaporodni kezdenek. Az orvostudomány minden új területe újabb felfedezésekre vár. Azzal, hogy szakítottam a gyógyszerekkel és a baktériumelmélettel, megnyílt számomra az út, és vizsgálni kezdtem a szervezetben felhalmozódott salakanyag eltávolításának a lehetőségét. Röviden összefoglalva az álláspontom a következő: a helytelen táplálkozás betegséghez vezet, a helyes táplálkozás viszont meggyógyítja a betegségeket. Ezzel az elméletemmel sokszor kerültem szembe a szervezett ortodox orvoslástannal, néha igen élesen. Új
módszereket kerestem,
amelyekkel elősegíthető a szervezet
méreganyag-tartalmának a
kiválasztása. Az
Egyesült Államokban és
Európában
azt tanulmányoztam, miképpen
használhatnám fel a belső
elválasztása
mirigyeket, legfőképpen a májat, a
mellékvesét, a pajzsmirigyet és az
agyalapi
mirigyet ebben a folyamatban. Innen egyenes út vezetett egy
másik terület
tanulmányozásához,
mégpedig hogy milyen károkat okoz a szervezetnek
a
különböző serkentő
hatású
élelmiszerek és egyéb anyagok, mint
például a só fogyasztása.
Az átlagos amerikai étkezési szokásai, áfánk és a kávé, a hot dog mustárral, fagylalt, sült hús, sült hasábburgonya, pástétomok, az étkezések közötti édes cola, a csokoládék, a szintetikus vitaminok és az aszpirin, mind az egészség és a megfelelő koleszterinszint ellenségei. Már jóval azelőtt foglalkozni kezdtem a koleszterin szerepével a szervezetben, mielőtt jól ismert fogalommá vált a háztartásokban. Ez a könyv tartalmazza a véleményem a koleszterinproblémáról, és arról is, hogy hogyan lehet olyan tiszta koleszterint felépíteni a szervezetben, amelyik nem károsítja az ereket. A könyv tartalmazza
azt is, hogy mely
élelmiszerek hasznosak és melyek
károsak,
és hogy a szervezet hogyan reagál ezekre
egészségesen és betegen. Azt is
észreveszik
majd, hogy bár találnak javaslatokat
arra, hogy mit
egyenek és mit ne (amikor sokkal fontosabb, hogy mit ne
együnk, mint az, hogy mit együnk), de nem
találnak
mindent meggyógyító
diétát.
Gyermekkoromban Cincinnatiban, Ohióban éltünk, négyen voltunk testvérek. Egy nap azzal leptem meg a szüleimet, hogy kijelentettem, orvos akarok lenni. Több mint ötven éve vagyok orvos, nem egy adott terület specialistája, hanem gyakorló általános orvos. Kezeltem mozisztárokat és szénbányászokat, politikusokat és üzletembereket, gazdálkodókat és méltóságos asszonyokat. Sok ezer egészséges babát segítettem a világra, többek között a saját gyermekeimet és unokáimat is. Egy évtizede még úgy gondoltam, visszavonulok, és a hobbijaimnak szentelem magam, zenét hallgatok és olvasok, szobrászkodok és hegyet mászok, és tanulmányozom a vadállatok életét. Így bezártam a rendelőt Pasadenában, és egy magas, a Csendes-óceánra néző sziklacsúcson felépítettem egy üvegfalú házat. De a betegek itt is megkerestek, közelről és távolról (még külföldről is), hogy megtanulják a helyes táplálkozást, azt a táplálkozást, ami az ő egyéni bajukat, betegségüket meggyógyítja. Bőséges elégtétel a számomra, hogy segíthettem nekik meggyógyulni, hiszen ezalatt nemcsak orvosuk voltam, de barátjukká is váltam." DR. HENRY G. BIELER Capistrano
Beach, 1965
"Az emberek nem
rákban halnak meg,de nem is a
kórokozóktól,vírusoktól,baktériumoktól,....hanem
a félelemtől és a
kimerültségtől"
|