Kurkuma, a gyógyító fűszer

Az újabb kutatási eredmények szerint a curry egyik alkotórésze - a kurkumin - segíthet az Alzheimer-kór, a rák és egy sor más betegség gyógyításában. A kurkumával folytatott klinikai próbák még nem kezdődtek el, a vizsgálatokat végző egyik neves rákkutató intézet ennek ellenére már most kiáll a fűszer használata mellett.

Természetes eredetű gyógyhatású vegyületek

Izgalmas és tanulságos azoknak a gyógyszereknek a története, melyek fejlesztése úgy kezdődött, hogy valaki átnyálazta az ősi népi gyógyszerészeti könyveket, vagy csak egyszerűen letépett egy érdekes levelet az erdőben sétálva. Számtalan, mára bizonyított hatású vegyület eredete nyúlik vissza növényekben, állatokban, vagy akár egy pocsolyában talált rejtélyes összetevőkhöz. Az aszpirin a fűzfa kérgéből, a koleszterinszintet csökkentő sztatin egy penészgombából, a malária-ellenes artemisinin pedig egy, a kínai népi gyógyászatban használatos cserjéből származik. Mindezek ellenére az utóbbi évtizedekben meglehetősen ingoványos tereppé vált a hagyományos szerek felhasználása a gyógyszerfejlesztő cégek számára. A Shaman Pharmaceuticals nevű cég például 90 millió dollárt fordított a népi gyógyászatban alkalmazott szerek felkutatására a kilencvenes években, végül azonban csak táplálék-kiegészítőként tudta azokat értékesíteni, sőt azóta csődbe is jutott.

A trend azonban ismét megfordulni látszik. Újabban több ígéretes természetes vegyület újrafelfedezése történt meg. A vörösborban található resveratrol, vagy a halakból kinyerhető omega-3-zsírsavak is nagy figyelmet kaptak, ugyanis a kezdeti kísérletek alapján olcsó, hatékony és kevés mellékhatással járó megoldást jelenthetnek számos betegség kezelésében és megelőzésében. A kurkuma, ez a narancssárga por is feliratkozott a listára: a kurkumát a hasonló nevű, ázsiából származó növényből (Curcuma longa) vonják ki és a különböző curryk, vindalook és egyéb indiai ételek elengedhetetlen alkotórésze ősidők óta. Nemcsak az ételek ízesítésére és színezésére kiváló, de tartósítószerként is hatásos.

A kurkuma biológiailag aktív összetevője a kurkumin, illetve ezek származékai, a kurkuminoidok számos hatását sikerült dokumentálni: ismert antioxidáns, ezen kívül gyulladásgátló, vírus-, baktérium- és gombaölő hatású, ami segíthet a rák, a cukorbetegség, az ízületi gyulladások, az Alzheimer-kór, és más betegségek kezelésében is. A tudományos publikációk növekvő száma is jelzi az érdeklődés növekedését: míg 2000-ben csak mintegy száz publikáció foglalkozott a kurkuminnal, 2005-ben ez a szám háromszázra emelkedett.

A magukat – viccesen – kurkuminológusoknak nevező kutatókat nem csak a vegyületek széleskörű felhasználhatósága, hanem az alacsony toxicitása is lelkesíti. Az eddigi vizsgálatok alapján a fűszert és annak származékait nem csak rettegett betegségek kezelésére, hanem azok olcsó és egyszerű megelőzésére is fel lehet majd használni. A vegyület számos csábító tulajdonsággal rendelkezik. Mivel több molekuláris reakciót is befolyásol, hatásos lehet a rákellenes terápiában is: a rosszindulatú sejtek csak lassan válnak ellenállóvá vele szemben, és csak több mutáció árán képesek legyőzni a vegyület többirányból érkező támadását.

De vajon alkalmas-e a vegyület a széleskörű alkalmazásra? Némely vizsgálat nagyobb óvatosságra int vele kapcsolatban. A több mint 1800 kurkuminnal foglalkozó publikáció közül, némelyik arra figyelmeztet, hogy a vegyület egyidejű hatásai közül egyesek éppen hogy a betegség kialakulását segíthetik.

A hindi nyelven haldinak, kínaiul dzsiang-huangnak, tamilul mandzsalnak nevezett kurkuma mint gyógynövény, több mint ötezer éves múltra tekint vissza. Akkoriban, az indiai ajurvédikus gyógyászat szerint sebgyógyításra, vértisztításra és gyomorbántalmakra használták.

Az első említés a szakirodalomban 1970-ig nyúlik vissza, amikor is indiai kutatók arról számoltak be, hogy a kurkumin patkányokban csökkentette a vér koleszterin-szintjét. A kurkumával folytatott kísérletek fonalát a kilencvenes években vették fel újra Bharat Aggarwal, a Genentech egykori kutatójának vezetésével. Aggarwal korábban rákkutatással foglalkozott és figyelme több kerülő után fordult a kurkumin felé.

Az 1980-as években Aggarwal volt az a Genentech-nél, aki azonosította a tumor nekrózis faktor (TNF) alfának és bétának nevezett két molekulát, melyek hatásos tumorellenes vegyületeknek bizonyultak. A TNF molekulák - ha megfelelő helyen szabadulnak fel - nevüknek megfelelően képesek a ráksejtek elpusztítására, viszont ha a véráramba kerülve mindenfelé szétoszlanak, akkor akár a rák kialakulását is elindíthatják. A TNF-ek egy fontos fehérjét aktiválnak, ami egy sor olyan gént kapcsol be, vagy ki, melyek a gyulladás- és a sejtosztódás szabályozásában vesznek részt.

A gyulladás és a szabályozatlan sejtosztódás közötti kapcsolat felismerése késztette rá Aggarwalt, hogy visszatérjen kezdeti kutatási témájához: 1989-ben a texasi egyetemen olyan vegyületeket kezdett kutatni, melyek amellett, hogy gyulladáscsökkentők, tumorellenes hatással is bírnak. Felidézve fiatalkori emlékeit, vagyis hogy a kurkuma az ajurvédikus gyógyászat szerint gyulladáscsökkentő hatású, úgy döntött, ad egy esélyt a fűszernövénynek. „Hoztunk a konyhából egy kis kurkumát, és rászórtuk a sejtekre” – emlékszik vissza Aggarwal. „Nem hittünk a szemünknek: teljesen blokkolta a TNF és az általa aktivált fehérje hatását!”

Aggarwal a továbbiakban egy sor adatot publikált, miszerint a kurkumin gátolja a különböző ráksejtek osztódását és szétvándorlását. Munkája alapján a kurkumint mint segédmolekulát kipróbálták korai fázisú klinikai vizsgálatokban, hasnyálmirigyrák és a csontvelőrák egyik fajtája, a mielóma esetén. Mások azóta többek között vastagbélrák és Alzheimer-kór megelőzésére is kipróbálták. Sejt- és állatkísérletek alapján a kurkuma hatásos lehet egy sor gyulladásos megbetegedés, így a hasnyálmirigy-gyulladás, az ízületi gyulladások, a bélhurut, az allergia, vagy a nátha kezelésére, emellett ígéretesnek tűnik a cukorbetegség, egyes autoimmun betegségek, valamint a szív- és érrendszeri megbetegedések kezelésére is. A klinikai vizsgálatok egyelőre még váratnak magukra, ám Aggarwal lelkesen küzd a fűszer sikeréért.

A kurkumin használatának esetleges hátrányai

Az eddigi vizsgálatokat végző vezető rákkutató intézet, az MD Anderson Cancer Center is kiáll a kurkumin használata mellett, ami szokatlan egy olyan szer esetében, melynél a klinikai vizsgálatokat még nem végezték el. Olyannyira, hogy az intézet weboldalán napi nyolc gramm kurkuma bevitelét javasolják, ami az indiai diétának is mintegy negyvenszerese. Aggarwal bízik kedvenc fűszerében és minden nap bevesz egy kurkumin-tablettát. „Az emberek rengeteg táplálék-kiegészítőt fogyasztanak, ám nem hiszem, hogy ezen kívül bármire szükségük lenne” - mondja a kutató.

Az MD Anderson intézet és mások jelentései a kurkumin csodatéteményeiről szólva azonban általában elfelejtik megemlíteni a szer árnyoldalát: a szakirodalom ritkán ugyan, de beszámol arról, hogy bizonyos esetekben a kurkumin elősegítheti a rákos sejtek túlélését is. 2004-ben az izraeli Yosef Shaul egy NQO1 nevű enzimet tanulmányozott, mely a jól ismert p53 nevű fehérje működését szabályozza. A p53 szintje akkor növekszik meg a sejtben, amikor valamilyen védekező manőverre van szükség, például rákos elfajulás, vagy sérülés esetén. Ilyenkor a fehérje leállítja a sejt osztódását, sőt öngyilkosságra is utasíthatja a sejtet.

Shaul és kollégái azt találták, hogy a dikumarol és rokon vegyületei blokkolják az NQO1-et, megakadályozva ezzel a p53 műkűködését. A kutatók megvizsgálták, hogy mi történik a p53-mal, ha antioxidáns vegyületeket – kurkumint vagy a vörösborban található resveratrolt – adnak egészséges, vagy leukémiás sejteknek. Nagy meglepetésre a kurkumin meggátolta a p53-at, így az nem tudta kigyomlálni a károsodott sejteket. Azóta már más kutatók is jutottak hasonló eredményre, igaz Aggarwal is fel tud hozni olyan példát, mely szerint a kurkumin éppen hogy aktiválja a p53 fehérjét. A jövőben mindenesetre tisztázni kell a ma még bizonytalan kérdéseket. Könnyen lehet, hogy a szer eltérő hatásaiért az eltérő – és bizonytalan – koncentráció a felelős. Nem biztos ugyanis egyelőre, hogy az elfogyasztott kurkumin milyen arányban szívódik fel a vérbe, milyen koncentrációban jut el a szövetekhez, és ezek után milyen hatást vált ki az emberi szervezetben.

Egy új gyógyszer bevezetése előtt alapvető fontosságú az ideális dózis megállapítása. Akár még az aszpirin is lehet káros, ha túl nagy mennyiségben alkalmazzák. Az ideális dózis megállapítása viszont hosszadalmas folyamat eredménye, és a gyógyszercégek egyelőre nem nagyon tülekednek, hogy a vizsgálatokat a kurkumin esetében is elvégezzék. A gyógyszergyárak amúgy is előnyben részesítik az olyan vegyületeket, amelyeknek egyértelmű a támadáspontja, a többféle hatással bíró szereknek ugyanis a mellékhatásai is számosabbak lehetnek. Ott van továbbá a népi gyógyszerek zűrzavaros szerzői jogi helyzete. A kurkuma a szerzői jogbitorlás tipikus, biotechnológiából vett példájává vált, miután a Mississippi Egyetem levédette a szert, mint sebgyógyulást fokozó vegyületet. Az amerikai szabadalmi hivatal érvénytelenítette a szabadalmat, mivel az indiai kormányzat tudományos tanácsadói hivatala megkérdőjelezte a szabadalmaztathatóság egyik feltételét: nevezetesen a találmány újdonság mivoltát. Külön érdekesség, hogy a hivatal egy 1953-as indiai szakcikken túl ősi szanszkrit szövegekre is hivatkozott, melyekben már részletezték a kurkuma gyógyító erejét. Ennek ellenére több cég is próbálkozik a kurkumin módosított származékainak piacra dobásával - így érvényesítve az újdonság kritériumát - ám a befektetők így sem szívesen támogatják egy olyan szer fejlesztését, melynek hatása több támadásponton keresztül érvényesül.

Mindezek ellenére, ha sikerül túljutni a gyógyszerfejlesztés buktatóin, és a biztonságosság is beigazolódik, a kurkumin olcsó versenytársa lehet számos elterjedt gyógykészítménynek. A bíztató állatkísérletek után Gregory Cole, a University of California kutatója például már a klinikai kísérleteket készíti elő, melyektől azt várja, hogy beigazolódik a kurkumin Alzheimer-kórt megelőző hatása. Amennyiben sikerrel járnak, feleségével úgy tervezik, hogy a szert étolajba keverve dobják majd piacra, bárki számára elérhetővé téve azt.

Gary Stix cikke nyomán, Scientific American, 2007. február

Forrás:origo.hu

A kurkuma megöli a rákos sejteket

A legújabb brit kutatás szerint a kurkuma 24 órán belül megkezdi a rákos sejtek elpusztítását.

Régóta gyanították, hogy a fűszer-gyógynövény erős gyógyító tulajdonsággal rendelkezik, de ezt most végre tesztekkel is bebizonyították. A kurkuma biológiailag aktív összetevője a kurkumin, illetve ezek származékai, a kurkuminoidok számos igen kedvező hatását sikerült már dokumentálni: ismert antioxidáns, ezen kívül gyulladásgátló, vírus-, baktérium- és gombaölő hatású, ami segíthet a rák, a cukorbetegség, az ízületi gyulladások, az Alzheimer-kór, és más betegségek kezelésében is.

A szer csontritkulás és a demencia ellen hatásának tesztelése már folyik, Nagy-Britanniában pedig a garat-nyelőcső rák ellen kezdik vizsgálni.

A kutatók szerint a kurkuma a laboratóriumban 24 órán belül elkezdte elpusztítani a rákos sejteket.

A szakemberek nagyon bizakodóak, mert az eredmények új távlatokat nyithatnak a rák kezelésében. A nyelőcsőrák egyre gyakoribbá vált a hetvenes évek óta, ezért is nagyon fontos megoldást találni erre a betegségre.

*********************************

Kurkuma - Egzotikus dísznövény modern lakásokba és kertekbe

A kurkumáról mindenkinek az egzotikus fűszernövény jut eszébe, pedig dísznövényként a modern lakások dísze lehet.

A gyömbérfélék családjába tartozó nemzetség több mint 40 fajt ölel fel. A növény Ázsia trópusi mocsaraiban őshonos, innen indult világhódító útjára. Ma már Amerikában, Ázsiában és a Havai-szigeteken is termesztik. Fűszerként a gyökerét használják. Élénk téglavörös színű, kesernyés-aromás pora a curry egyik legfontosabb alkotóeleme.
Szobanövénynek, vágott virágnak és fűszernövénynek egyaránt termesztik szerte a világban. A felső, úgynevezett murvalevelek rózsaszínűek vagy fehérek, és érdekes formát öltenek, ami érdekesen mutat a lakásban. Mivel trópusi növényről van szó, figyeljünk oda, hogy meleg igényes növény 15 fok alatt már megfázik. A kurkuma akár 70 centiméter magasra is megnőhet, vagyis akkor érdemes választani, ha lesz hozzá megfelelő tér nagyobb korára is. Sötét színű, rusztikus cserepekben a modern, kissé ridegebb stílusú lakásokat is stílusosan díszíti. Tartása egyszerű, virágzási ideje pedig akár 3-4 hétig is eltarthat.

Gondozása szinte ugyanaz, mint a többi hagymás dísznövénynek: tavasszal a gumót ültessük jó vízáteresztő képességű virágföldbe, majd minimálás locsolással kezdjük el meghajtatni. Virágzása alatt adhatunk neki kicsit több vizet, de fontos, hogy ne öntözzük túl, mert nagyon hamar kirohad a gumója. Nyáron kitehetjük a kertbe vagy az erkélyre, és megfelelő árnyékos helyen egészen szeptemberig kint maradhat a szabadban.

A virágzás végén csökkentsük le a locsolást, hagyjuk, hogy a virág és az összes levél teljesen visszaszáradjon, ezt követően vágjuk le, a gumót pedig tegyük el télire pihenni egy fagymentes helyre.

Tavasszal újra előszedett gumót azután ismét elültethetjük és meghajtathatjuk, így minden évben gyönyörű, virágzó dísznövényünk lesz. Szaporítani tőosztással vagy a gyöktörzs feldarabolásával lehet, akár otthon házilag is.

 Forrás: Kovács Erika,viragcenter.hu

A kurkuma védhet a demencia ellen is.

Védhet a szellemi leépüléstől, ha hetente egyszer-kétszer kurkumával fűszerezett ételt, például curryt fogyaszt valaki - idézte svéd kutatók megállapítását a The Daily Telegraph brit napilap online portálja (www.telegraph.co.uk).

Ecetmuslicákkal végzett kísérleteikben a Linköpingi Egyetem szakemberei úgy találták, hogy azok a gyümölcslegyek, amelyeknek a kurkuma hatóanyagát, a kurkumint adagolták, 75 százalékkal tovább éltek társaiknál. A megállapítás segít megmagyarázni azt is, hogy miért ritkább a szellemi leépülés az indiai idős emberek körében nyugati kortársaikhoz képest.

A kurkumin nem oldotta fel ugyan modellállatokban az amiloid fehérjeplakkokat, de felgyorsította az új idegszálak képződését azáltal, hogy csökkentette az úgynevezett oligomerek (összecsapódott fehérjék) mennyiségét, amelyek a káros plakkok előformái. "Az eredmények igazolták, hogy az oligomerek azok, amelyek a leginkább ártanak az idegsejteknek" - hangsúlyozta Per Hammarstrom kutatásvezető. "Most azt mutattuk meg, hogy állatmodellben kis méretű molekulák is befolyásolhatják az amiloid fehérjék képződését" - tette hozzá a kutató.

Több elmélet született már arról, hogy az oligomer fehérjék miként járulnak hozzá az Alzheimer-kór kialakulásához, a mostani tanulmány ezekhez szolgál újabb adalékkal. A kurkumint a kurkuma gyökeréből nyerik ki, és évezredek óta használja gyógyításra a keleti orvoslás. Támogatja a szívet, segíti az emésztést, véd a fertőzések ellen, de nemrégiben rákvédő és trombózisellenes hatásairól is beszámoltak. Az eredeti tanulmányt a PLoS One című tudományos portálon ismertették a szerzők.
F: MTI

Még néhány hasznos  tudnivaló a "szent porról"

A kurkuma bizonyítottan előnyős hatásai

A kurkuma bizonyítottan előnyös hatásai

Részletek: http://www.webbeteg.hu/cikkek/egeszseges/19822/a-kurkuma-jotekony-hatasai

A kurkuma bizonyítottan előnyös hatásai

Részletek: http://www.webbeteg.hu/cikkek/egeszseges/19822/a-kurkuma-jotekony-hatasai