|
A hosszú
élet titka: hal, zöldség, bor, tea,
lassú élet, szerető közeg.
A görög Ikaría szigete 65
évnél idősebb lakóinak
bevonásával készült
vizsgálat szerint a helyiek átlagosan egy
évtizeddel tovább élnek, mint az
európaiak többsége, és
emellett életük végén is
remek egészségügyi állapotnak
örvendenek. A szakemberek szerint a szigetlakók
életmódjának több pontja is
meghatározó szerepet játszik
hosszú élettartamukban.
Ikaría
lakói még a hagyományos
mediterrán étrendhez viszonyítva is
sok halat, valamint zöldséget esznek, és
viszonylag kevés húst fogyasztanak. A kilencven
évnél idősebb szigetlakók
esetében tízből hatan még mindig
nagyon aktívak fizikailag, míg Európa
többi részén ez az arány 20
százalék. A helyiek olívaolajban
készítik az ételek
többségét és a
hegyoldalakról gyűjtött vadon termő
zöldségeket, illetve
gyógyfüveket
táplálkozási és
gyógyászati célokra
használják – adta
hírül a BBC News.
Az idősebbek
kedvelt napi itala az egyebek között
szárított
zsályából, kakukkfűből,
mentából és
kamillából főzött tea, amelyet helyi
mézzel édesítenek. Ikarián
viszonylag alacsony a dohányzók
aránya, bevett szokásnak
számít a délutáni
szunyókálás, a helyiek
életritmusa kellemesen lassú, az emberek szoros
kapcsolatot ápolnak a családjukkal,
barátaikkal és mérsékelt
mennyiségű bort fogyasztanak. A kiterjedt család
fontos társadalmi szerepet biztosít az időseknek,
akiknél a depresszió és az időskori
elbutulás aránya is alacsony.
Az
Athéni Egyetem kardiológusaként
dolgozó Krisztina Krüszohou szerint a
szigetlakók ugyanazoktól a
betegségektől – egyebek között
ráktól, illetve szív- és
érrendszeri betegségektől – szenvednek,
mint a világ bármely más
részén élő emberek, ám
náluk csupán életük
későbbi szakaszában jelentkeznek a
problémák. "Ezeket a betegségeket nem
lehet elkerülni, de az itteniek évekig
képesek megőrizni ugyanazt az
életminőséget" – húzta
alá a szakember. Mint hozzátette: a
kardiovaszkuláris betegségek
nagyjából 55 és 60 éves kor
között jelentkeznek, ám az
Ikarián élőknek csupán tíz
évvel később kell számolniuk a
tünetekkel.
Az egyetem a jövőben geológiai tanulmányokat fog végezni annak kiderítése érdekében, hogy a térségben tapasztalható természetes radioaktivitás vajon hatással van-e a rákos megbetegedésekre. Ikariát a közelmúltban az úgynevezett "kék zónák" közé sorolták. Ezen területek lakói az átlagosnál tovább élnek. Miért élnek 100 évig a kék zóna lakói? A kék
zóna titkát kereste Dan Buettner felfedező, aki
arra próbált rájönni,
miért élnek a Föld egyes
területein hosszabb ideig az emberek. Könyvet
írt eredményeiről Kék
zónák: leckék a hosszú
élethez azoktól, akik legtovább
éltek címmel. Ebből kiderül, milyen
felfedezésekre jutott, s hogy mit jelent a kék
zóna diéta és
életmód.
Buettner négy régiót állapított meg a Földön, melyeket a kék zónába sorol. Ezeken a területeken az emberek 100 évig, vagy még tovább éltek, sőt, idős korukban is igen élénkek voltak! A kék zóna diéta a következő területeket tartalmazza: Ovoddát, a szardíniai hegyi várost, mely a mediterrán szigetek egyike, Olaszországhoz tartozik. Okinawát, mely az Észak-kínai tengerben fekvő, apró sziget, számos kis sziget tartozik hozzá. Costa Rica Nicoya Peninsula nevű helyiségét: a leghosszabb ideig élő emberek laknak itt az amerikai kontinensen. Loma Linda California is a kék zóna része: a többségében adventista közösség vegetáriánus étrendet folytat és igen erős hittel rendelkezik. A kék zóna területei egyáltalán nincsenek közel egymáshoz, de általánosságban vannak köztük hasonlóságok. Az emberek étrendje ugyanis gazdag a tápláló, egészséges és nem feldolgozott ételekben, az állati eredetű táplálékban pedig szegény. A
szardíniaiak mediterrán étrendet
követnek – mely egyébként is
előnyeiről ismert –,
többségében fava babot,
gyümölcsöt fogyasztanak, húst
csak vasárnap és ünnepi alkalmakkor,
vörös bort, valamint kecske- és birka
tejet, tejtermékeket készítenek,
zöldségeket és teljes gabonát
esznek.
Az okinawaiak titka amellett, amit esznek, hogy úgy vélik: csupán addig ehetnek, amíg 80 százalékban telítettnek nem érzik magukat. Ez természetesen szabályozza a kalória-bevitelüket, mely köthető az élethosszhoz. Mit esznek leginkább? Barna rizst, szója termékeket – misót, tofut –, zöldségeket, édesburgonyát és halat. Nicoya Peninsula
lakosságánál inkább a
gyümölcsök kerülnek
előtérbe. A narancs, mangó, papaya, a kukorica, a
bab, rizs, squash és a tojás.
Étrendjük mellett olyan vizet isznak, amely magas
ásványi anyag tartalmú, kalciumban
és magnéziumban gazdag.
Loma Linda California lakói abban különböznek a többi közösségtől, hogy ez a helyiség nem távoli területeken található meg, viszont az ott élők hetednapi adventisták. Erős hitük mellett vegetáriánus étrendet követnek, gyümölcsöket, zöldségeket, zabot, dióféléket és vizet fogyasztanak. Amellett, hogy
egészségesen táplálkoznak,
más dolgok is szerepet játszhatnak abban, hogy a
kék zóna lakói hosszú
életűek. Az emberek, a családok közel
állnak egymáshoz, megosztják
egymással gondjukat-bajukat, de
örömüket is. Ez a fajta
hozzáállás köztudottan
stresszcsökkentő, ahogyan az is, hogy spirituális
emberekről van szó, meggyőződésük nem
csak azt határozza meg, hogyan élnek,
céltudatosságot is ad nekik. Fizikailag ezek az
emberek aktívak. Közülük sokan
fizikai munkát végeznek, halászok,
farmerek, cowboyok egész életükben,
és idősebb korukban is aktívak maradnak. A
diéta folytatásával
általában az a gond, hogy amint az ember
eléri célját – annyit mutat
a mérleg, amennyit szeretne –, a fogyás
megáll, mert az illető visszatér
korábbi étrendjéhez.
Számos sikeres diéta próbálja megértetni az emberekkel, hogy ha rálépnek erre az útra, akkor legcélszerűbb már le sem lépni róla. Egészségüket és fittségüket így őrizhetik meg! Kialakítanak egy új életmódot, és ehhez tartják is magukat. A kék zóna lakói egész életükben egészségesen élnek, az élethez, az emberi kapcsolatokhoz való hozzáállásukról pedig lenne mit tanulnunk, bárhol élünk is. Forrás: NapiDoktor |