Halálos gyógyszerkísérletek a fejlődő országokban

India az utóbbi öt évben az amerikai, brit és más európai gyógyszercégek "kísérleti terepévé" vált, ahol a laza szabályozásnak köszönhetően gondtalanul elvégezhetik az új készítmények szabadalmaztatásához szükséges klinikai vizsgálatokat - hívta fel a figyelmet a The Independent.

Azóta, hogy Újdelhi 2005-ben enyhített a gyógyszerkísérletekre vonatkozó előírásokon, egyre több nyugati gyógyszeripari vállalat dönt amellett, hogy a kontinensnyi országba szervezi ki az új készítmények tesztelését. Indiát a gyógyszergyárak számára nem csak a lazább szabályozás teszi kedveltté, hanem az 1,2 milliárdos lakosságának mérete és genetikai diverzitása is, ráadásul jelentősen megkönnyíti a munkafolyamatokat az, hogy az ottani orvosok többsége - a brit gyarmati múlt nyomán - beszél valamennyire angolul és az országban nagy számban találni a kísérletek lefolytatására alkalmas kórházakat is. Mára az orvosságok klinikai tesztelése Indiában egy jól jövedelmező iparággá vált, amely több mint 150 ezer embert "foglalkoztat" összesen mintegy 1600 vizsgálatban.

A kiszervezések egyik árnyoldala a gyógyszerek tesztelésével összefüggésbe hozható halálesetek növekvő száma. Egyedül Indiában 2007 és 2010 között legalább 1730 ember vesztette életét a nyugati fejlesztésű orvosságokkal kapcsolatos vizsgálatok résztvevőjeként, bár a vállalatok többsége úgy véli, a szóban forgó kísérleti személyek, akikre elsősorban betegségük miatt esett a választás, egyébként is belehaltak volna az életüket megkeserítő kórba. A gyógyszeróriások ellen kampányolók legfőbb érve, hogy a kísérleti alanyokat, akik gyakran India nyomornegyedeiből és legszegényebb közösségeiből kerülnek ki, nem tájékoztatják megfelelően a vizsgálat menetéről - kihasználva azt, hogy többségük nem tud írni-olvasni.

A The Independent több indiai államban, így Andra Pradésban is vizsgálódott, és számos esetben tapasztalt visszaéléseket, például, hogy egy oltóanyag tesztelésébe szülői jóváhagyás nélkül vontak be gyerekeket. A 13 éves Szarita Kudumula - akin egy, a HPV (humán papillomavírus) ellen az amerikai Merck vállalat által kifejlesztett készítményt teszteltek - is így járt. Szülei csak az után értesültek a klinikai vizsgálatról, hogy lányuk összeesett és meghalt. "Senki nem kért tőlünk engedélyt" - mondta Szarita édesapja. A termék tesztelése mindazonáltal az Andra Pradés állambeli hatóságok beleegyezésével történt.

Gulam Nabi Azad indiai egészségügyi miniszter korábban a parlamentben bejelentette, hogy 10 külföldi gyógyszercég - közöttük az amerikai Pfizer és Eli Lilly, a német Bayer, a francia Sanofi-Aventis - összesen 22, a kísérletek közben vagy közvetlenül azokat követően 2010-ben elhunyt személy után fizetett kártérítést a hozzátartozóknak, esetenként 3 ezer fontot (1,1 millió forintot), ami a politikus szerint nevetséges összeg a szóban forgó vállalatok által az új készítményekért bezsebelt hatalmas pénzekhez képest.

"Az indiaiakat pénzszerzésre használják a vállalatok. Általában analfabéta és szegény embereket választanak, akik egyébként soha nem tudnák megengedni maguknak a cégek által forgalmazott drága gyógyszereket" - állapította meg Dr. Csandra Gulhati indiai orvos, aki az elmúlt egy évtizedben hazájában lefolytatott gyógyszerkísérletekről gyűjtött adatokat. A nyugati gyógyszercégek azonban váltig állítják, hogy következetesen ügyelnek a szabályok betartására. A Brit Gyógyszerészeti Társaság egy nemrég kiadott közleményében hangsúlyozta: a szabadalomszerzési procedúra részét képezi az, hogy a brit hatóságok a klinikai próbákat is jóváhagyják - függetlenül attól, hol végezték őket - a nemzetközi irányelvek figyelembe vételével.

India mellett számos más fejlődő országban, így Kínában, Indonéziában és Thaiföldön is jelentősen megemelkedett az utóbbi években az óriáscégek irányítása alatt zajló gyógyszerkísérletek száma. A vezető nyugati gyógyszergyárak, amelyek 2010-ben 40 milliárd fontot ( 14,8 billió forintot) fordítottak kutatás-fejlesztésre, a készítmény-tesztelések fejlődő országokba való kiszervezésével átlagosan 60 százalékkal csökkentik kutatási költségeiket. A legutóbbi felmérések szerint az európai gyógyszercégek által az új termékek szabadalmaztatásához gyűjtött klinikai adatok közel fele a fejlődő országokból származik.