HASZNOS CSEMEGE-E A CSOKOLÁDÉ?


Általában nem ismeretes, hogy a metilxantin származékok, azaz a koffeint, a teobromint vagy teofillint tartalmazó italok kárt okoznak a szervezetben.

Ellenben ismerjük azokat az általuk előidézett súlyos elváltozásokat, melyek miatt egyes szöveteket károsodás ér. A metilxantint a sejtek megkötik, felhalmozódik bennük, és kiürítésük nagyon hosszú időt vesz igénybe, minek következtében a sejtek működésében változás áll be.

Metilxantint a kávé, a tea, a csokoládé és a kóla tartalmaznak.

Mihelyt a metilxantin folyadék vagy gyógyszer formájában a szervezet­be jut, hatását rögtön kifejti. Hatása négy óra hosszat tart. A csokoládé vagy kakaó elfogyasztása után gyorsulhat a szívverés, emelkedhet a vér­nyomás; fáradtság, álmatlanság, kézremegés és enyhébb egyensúlyi zavar léphet fel. Egyesekből félelmet és szorongást vált ki. Néhány óra vagy nap elmúltával más tünetek is mutatkozhatnak: alvászavar, fejfájás, nyugta­lanság, remegés, bizonytalan járás, szédülés, ingerlékenység és rossz köz­érzet.

Ha valaki rászokik a kakaóra és a csokoládéra, és idejében nem tud hoz­zájutni, ingerlékeny lesz, ébersége csökken és erőt vesz rajta az álmosság.

A metilxantin a szívbetegségre, az allergiás panaszokra és a cukorbeteg­ségre rosszul hat, a vízháztartást kedvezőtlenül befolyásolja. Ez az anyag a depresszióhoz, a tizenévesek körében pedig az agresszív magatartáshoz is hozzájárulhat. Metilxantin hatására a gyomor és a bélcsatorna meg­betegedéseinél a panaszok súlyosbodnak. A kromoszómákat is károsítja, ezért az utódoknál fejlődési rendellenesség léphet fel. Azoknál, akik a metilxantint tartalmazó élelmiszert rendszeresen fogyasztják, a rákos megbetegedések gyakoribbak, szervezetük ellenálló képessége kisebb. Eddig a csokoládé káros hatásának csupán egy részét ismertettük.

Tagadhatatlan, hogy a mirigyszövet burjánzásában a metilxantinnak szerepe van. Mivel egyes enzimek működését gátolja, hatása a mérgekhez hasonlítható. A csokoládénak ez az anyaga az egyes mirigyek szöveteiben kiválthatja a kóros tömlők (ciszták), és kötőszöveti (fibrosus) daganatok képződését, különösen az emlőkben, ahol mind a két változás együtt kelet­kezik.

Egy fiatal orvosnő, akinek emlőjén a fibrózis elhatalmasodott, na­ponta kb. 1300 milligram metilxantint juttatott a szervezetébe mindaddig, míg arra figyelmeztették, hogy ennek az anyagnak erre a szervre mennyi­re káros a hatása. A kávé, a tea, a kólás italok és a csokoládé fogyasztásával felhagyott, annak reményében, hogy emlőbetegsége javulni fog. Alig egy hónap eltelte után a javulás jeleit észlelte. Két hónap múlva pedig a kóros elváltozások teljesen visszahúzódtak. E kedvező eredményért azon­ban meg is kellett szenvednie. Ti. a metilxantin hiányában heves fejfájás gyötörte, melyet fejfájás elleni gyógyszerrel nem lehetett megszüntetni. A metilxantin káros hatása miatt minden nőnek azt tanácsoljuk, hogy ilyen anyagot tartalmazó élelmet ne fogyasszon. Ezzel a mellrák veszélye is csök­kenthető. Sok orvosnak az a véleménye, hogy a metilxantin ugyanúgy hat a prosztata (dülmirigy) szöveteire, mint az emlőre.

A csokoládé értéke az általa kiváltott hatásokhoz képest elenyésző. Miért?


1. Hatása a mérgekéhez hasonlítható.

2. Zamatanyagai miatt.

3. A kakaó szüretelésének és feldolgozásának módja miatt.

A következőkben külön-külön vizsgáljuk meg ezekét:

1. A csokoládé vegyi összetétele

A teobromin a csokoládé legfontosabb metilxantin-származéka. A köz­ponti idegrendszerre tett hatása kiterjedt vagy körülhatárolt szélű bőrvisz­ketésben, depresszióban és szorongásban nyilvánul meg.
A kakaó a teánál (orosz, indiai, kínai, ceyloni) sokkal több tannint tar­talmaz. A tanain és az emésztőszervek rákos megbetegedése között a ku­tatók összefüggést találtak Ha az átmenetileg ágybavizelő gyermek min­den nap kakaót iszik, az ágybavizelés tartóssá válik Egy csésze kakaó kb. 112 milligram koffeint tartalmaz. A kakaó a kalciumnak a belekből való felszívódását megbéníthatja. Ha gyermekünknek azért adunk kakaót, hogy ne legyen kálcium hiánya, épp az ellenkező hatást érjük el vele, azaz még a gabonafélék, a hüvelyesek és a főzelékfélék kalciumjának, ennek a nélkü­lözhetetlen ásványi anyagnak a felszívódását is meggátoljuk. A csokoládé 0,45-0,49 %-ban oxálsavat is tartalmaz. Az oxálsav megköti a kalciumot. Mivel a kálcium-oxalát oldhatatlan vegyület, mely nem tud felszívódni, a kalcium távozik a bélcsatornából.

2. A csokoládéban levő adalékanyagok

A kakaó keserű ízét egy alkaloida, a káros hatású pirolizát adja, mely­nek erősen lúgos a kémhatása. Azzal, hogy ízét az édesítéssel javítottuk, a veszélyt nem csökkentettük.
Hogy a kakaóporból ízletes csemegét készítsenek, sok cukrot kell felhasz­nálni. Ahhoz, hogy a kakaópor és a cukor keveréke ne legyen szemcsés, ál­talában tejet, tejfölt vagy olajat adnak hozzá. Ezáltal kalóriadús, de egészségtelen élelmiszert állítanak elő. A legkisebb darab csokoládé is fokozza a belekben az erjedést, és ezzel károsan befolyásolja az emésztést.

3. A csokoládé szennyezettsége és a természeti környezet

A kakaó termelése és feldolgozása a többi élelemmel összehasonlítva egészségügyi szempontból sokkal rosszabb körülmények között folyik.
A kakaófa a trópusokon honos alacsony növésű fa. Magját megpirítják és porrá őrlik A csokoládé szilárd vagy félkemény állapotban kerül a fo­gyasztóhoz. Az apró szemcséjű kakaóporból készítik, és ezért legalább 50 %-ban zsiradékot kell hozzáadni.
A kakaófáról leszedett hüvelyes termést, a kakaóbabot ott helyben hal­mokba rakják és erjesztik. Ez a folyamat 3-8 napig tart. A kakaóport ké­szítésének kezdeti szakaszában sokféle szennyezés érheti. Erjedéskor a ha­lom belsejében magas a hőmérséklet, ami meggyorsítja a baktériumok és bizonyos penészgombák szaporodását. A kakaóbab nagy mennyiségű aflatoxint tartalmaz. A penészgombák termelik, rákkeltő hatása van. Az er­jesztésnek nagyon nagy szerepe van a kakóbab ízének alakulásában. Az er­jedés gyorsításához a kakaóbab enzimjei is hozzájárulnak. Az erjesztés után a kakaóbabot napon vagy szárítóban megszárítják, és csak ezután szállítják le a csokoládégyáraknak. A feldolgozás következő szakaszában a kakaóbabot megpirítják és megőrlik. Így kapják a kakaóvajat, ami nagyon hasonlít a földimogyoró-olajhoz. A kakaóvajon levő baktériumok elszapo­rodhatnak.
Mivel a cukor és a kakaóvaj, melyet a csokoládé tartalmaz, könnyen ki­csapódik, zamatanyagokat adnak a masszához, melyekkel ez a folyamat meggátolható. Ha a csokoládét 50˙C-on tárolják, 6-12 hét múlva a benne levő kakaóvaj megavasodik. A csokoládé rossz íze jelzi, hogy eltarthatósá­gi ideje lejárt. Az avasodást adalékanyagokkal lehet lassítani. A zamat­anyagok, melyek állagát habossá teszik és a kakaóvaj, amely olvadé­konnyá lágyítja, még károsabbá teszik.
Egyesek azt hiszik, hogy érzékenyek a csokoládéra. A túlérzékenységet tulajdonképpen a csokoládét szennyező növényi maradványok okozzák. Egy 11 éves gyermeket hasfájás és véres hányás miatt vittek orvoshoz. Ha­marosan piros kiütések jelentek meg a gyerek bőrén, A kórházban megfi­gyelték, hogy a gyomorfájás néhány perccel a csokoládéfogyasztás után kezdődik, és a kiütések is megjelennek. Ha a csokoládét a bőrére kenték, perceken belül tele lett kiütésekkel. A csokoládétól a végbél körüli bőr né­ha viszket. Ha a páciens felhagy a csokoládéevéssel, a viszketés elmúlik.
Nagy hibát követünk el, ha gyermekünknek, még ha ritkán is, csemege­ként kakaós készítmény adunk. Nemcsak károsodás éri szervezetét, hanem fölös kalóriával is terheli.

látogató számláló