A csicsóka a napraforgóhoz hasonló, de gumós növény, melynek gumó­ja a földben károsodás nélkül áttelel. De a teljes mennyiségű gumó ki­szedése után is marad annyi apró gumó a talajban, amennyiből a növény újra és újra kihajt, így évelő növényként termeszthető. Pusztán arra kell figyelni, hogy évente — a burgonyához hasonlóan — ritkítsuk, és megfelelő tápanyaggal lássuk el.

A mai egészségtelen túltáplálkozás — a mozgásszegény életmód mellett — elsősorban abból adódott, hogy a magasabb inzulinszint miatt kitoló­dott a jóllakottság-érzés. Ezért — a fizikai aktivitás (mozgás!) növelése mellett — olyan élelmiszereket célszerű fogyasztani, amelyek csökkentik az inzulinszintet és a vele járó falánkságot, de — a viszonylag kisebb táp­anyagtartalom mellett—jobban is laktatnak. Ezek közé tartozik a—régen szegények krumplijának nevezett — cukorburgonya, népies nevén: csicsó­ka. Nagy előnye, hogy míg a burgonya szénhidrátja, a keményítő a szer­vezetben teljesen szőlőcukorrá bomlik (s ennek minden grammja inzulin-felhasználásra szorul), addig a csicsóka kissé kevesebb szénhidrátja csak­nem teljesen (96%-ban) gyümölcscukorrá bomlik le. Ebből napi 30-80 grammot tud a szervezet — még a cukorbeteg szervezete is — inzulin nél­kül hasznosítani. A csicsóka fogyasztása tehát csökkenti az inzulinszintet, s ezzel együtt a fokozott éhségérzetet, illetve ami ennek következménye, a túl táplálkozást is. Ezért azután kiválóan hasznosítható az elhízás, a cukor­baj, valamint ezek szövődményeinek megelőzésében, gyógyításában.

A csicsóka, burgonyánál 5-6-szor nagyobb rosttartalma fokozza a lak­tató hatást, és egyben gátolja a székrekedést is. Nem érdektelen megjegyez­ni, hogy 100 g csicsóka 15 g szénhidrátot, 1,2-2 g fehérjét, 0,2 g zsírt és 2-2,5 g nyersrostot tartalmaz. Ezeket a cukorbetegek természetesen a na­ponta engedélyezett szénhidrát-mennyiségükbe számítsák be!

Főzve, sütve a csicsókából ugyanolyan ételeket készíthetünk, mint a bur­gonyából; meghámozni nem kell, csupán dörzsöléssel tisztítható.

A gumók­ból csicsókasürítmény is készül, melynek számos konyhatechnikai és orvos­biológiai előnye van: igen erős és nagyon zamatos ételédesítő (a répacukor­nál másfélszer, a szőlőcukornál pedig 2-3-szor édesebb), valamint figyelemreméltó vízmegkötő tulajdonsággal is rendelkezik (a vele készített tésztaféleségek frissességüket huzamosabb ideig megőrzik). A sűrítmény összetett cukorként számos létfontosságú ásványi (kálium, magnézium, kalcium, foszfor) és nyomelemet (króm, réz, vas, cink, szelén) tartalmaz, gyümölcscukra pedig — amint már említettük — inzulin nélkül is hasz­nosul.

Fizikai és szellemi erősítő hatása mellett ezért eredményesen alkal­mazható a cukor- és zsíranyagcsere-zavarok, a szív- és érrendszeri beteg­ségek, valamint a májbántalmak és rosszindulatú daganatok megelőzé­sében és kezelésében.

A csicsókasűrítmény használatakor  csökken a  koleszterin koncentrációja (amely érkárosító hatású), és fel­tűnően csökken a húgysavszint.Köszvényes betegek gyógykezelésénél is hasznos.

A csicsókagumó növényi rostjai megkötik a másod­lagos vastagbélrákot keltő epesavakat. A sűrítmény magnézium-, cink-, réz- és szeléntartalma rákellenes hatású, melyet állatkísérletekkel igazol­tak.Erős fizikai megterheléskor megemelkedik a vér húgysavszintje, ennek következtében a szervezet kisebb fizikai megterhelést bír el (ez a kifáradás élettani háttere), az izomzatnak viszont a nagyobb igénybevételhez (pl. sport) nemcsak cukorra, hanem foszforra is szüksége van. A csicsókasűrítmény egyszerre akadályozza meg a húgysavszint teljesítményromlást okozó emelkedését, valamint elegendő cukrot és foszfort juttat az izomzatba.

Csicsókatorta

1/2 kg csicsóka ,1/2 kg Graham-liszt ,10 dkg kukoricadara ,10 dkg búzadara, 3 evőkanál méz ,3 evőkanál őrölt ánizsmag ,5 dkg darált dió, 1 l kristályvíz, 1/2dl olaj szamóca- vagy málnadzsem, 1 dl tejszín, olaj és korpa a tepsi kikenéséhez.

A csicsókát meghámozzuk, lereszeljük, majd habverőv­el elkeverjük a vízzel, az étolajjal, a mézzel, a liszttel és a darával, hozzáadjuk az ánizst és a darált diót. Olajjal ki­kent, korpával meghintett formába öntjük, és egy órát áll­ni hagyjuk.

Közepesen meleg sütőben egy óráig sütjük. Kihűtjük, majd lapjában kettészeljük. Közepét megken­jük a lekvárral, tetejét pedig a felvert tejszínhabbal díszítjük.

Csicsókafánk

1 kg csicsóka,csipetnyi őrölt kömény,1 kávéskanál őrölt koriander,1 kávéskanál római kömény,csipetnyi kardamom ,5 dkg élesztő,55 dkg teljes kiőrlésű tönköly- vagy búzaliszt,olaj a sütéshez.

A csicsókát alaposan megtisztítjuk, majd annyi vízben tesszük fel főni, ami egyujjnyira ellepi. Fűszerezzük, majd a forrástól számított 5 perc múlva leszűrjük, és habverővel krémmé verjük, vagy turmixoljuk a főtt csicsókát. A főzőléből 2 dl-t langyosra hűtünk, majd megfuttatjuk ben­ne az élesztőt, majd a csicsókához adjuk és hozzákeverjük a lisztet. 2 óra hosszat meleg helyen kelesztjük.

Evőkanállal forró olajba szaggatva kisütjük. Egészségesebb, ha teflon tepsiben, olaj nélkül sütjük ki. A fánkocskákat édes és sós öntetekkel, mártásokkal, szószokkal tálalhatjuk.