Miért fontos ez a fehérje?

Kedvelt fűszereink mellrák ellen is hatásosak?

A szintetikus multivitaminok és a tüdőrák.

A rák is megelőzhető. De hogyan?

 Magyarországon havonta 5 ezer új daganatos beteget diagnosztizálnak, nem túlzunk tehát, ha azt mondjuk, a rák még ma is egyik legnagyobb ellenségünk. Mindemellett az is igaz, hogy egyre jobbak a betegek gyógyulási esélyei. A cél azonban az lenne, hogy megelőzzük a bajt; nem meglepő tehát, hogy az idei rákellenes világnap – február 4. – kulcsszava a prevenció lett.

Évente 140 ezren halnak meg Magyarországon, 33 ezer esetben a rák valamely formája a korán jött halál oka. A lehangoló hazai adatok mellett az Egészségügyi Világszervezet (WHO) előrejelzése sem derít jobb kedvre, a szervezet jövendölése szerint 2020-ra évi 10 millióra növekedhet – a jelenlegi hatról – a rák miatt elhunytak száma.  Így érthető, miért tekinti az orvostudomány az egyik legnagyobb kihívásnak azt, hogy megtalálja – szinte naponta érkeznek hírek az erre vonatkozó legkülönfélébb kísérletek ereményeiről – a daganatos betegségek általános és biztos gyógymódját. Vannak kezelések, gyógyszerek, termékek, amelyek pillanatnyilag is segíthetnek az embereken, de általános "csodaszer" nincs. Éppen ezért hirdetik az orvosok, hogy a legbiztosabb a megelőzés, ami hangozzék bármilyen hihetetlennül is, sokszor nagyon egyszerű dolgokon múlik.

A baj ott kezdődik, amikor valamely sejtünkben fellép egy belső információs hiba – ennek lehetnek genetikai vagy életmódbeli (egészségtelen táplálkozés, túlzott alkoholfogyasztás, dohányzás) okai  –, majd elszabadul a rendellenes sejtosztódás. Ha szerencsénk van, immunrendszerünk felveszi a harcot, és helyreállítja a keletkezett zavart, rosszabb esetben nem sikerül időben leállítani a rákos sejtburjánzást. Tulajdonképpen ettől a  pillanattól fogva – különösen, ha rosszindulatú sejtszaporodásról van szó – elkezdődik a visszaszámlálás. A végkifejlett azon múlik, sikerül-e időben, még az áttétek előtt felismerni a betegséget, és megtalálni a megfelelő kezelést, amellyel tünetmentessé tehető a betegség; igaz, ma már a teljes gyógyulás sem ritka. 

Egy biztos, a daganatos megbetegedések a jövőben is meghatározó okai lesznek az értelmetlen halálozásoknak, de bíztató, hogy a rák áldozatainak életkora egyre nő, azaz a fejlett országokban egyre öregebbek azok az emberek, akik belehalnak e betegségekbe. A magyar statisztikából is kiolvasható, hogy az áldozatok 65-70 százaléka 65 éves vagy öregebb, de még mindig soknak tűnik az a 30-35 százalék, amely a fiatal betegeket jelenti.

"Minden harmadik lehetséges rákbetegség megelőzhető egyszerű, mindennapos egészségmagatartási szabályok ismeretével és betartásával" - szögezte le megkeresésünkre Simon Tamás, a Magyar Rákellenes Liga elnöke, aki szerint bármennyire magától értetődők ezek az előírások, igenis foglalkoznunk kell velük. Így gondolja ezt a Nemzetközi Rákellenes Szövetség (UICC) is, amely az idei rákellenes világnap kulcsszavának a megelőzést választotta. Mint mondják, a világszerte évente diagnosztizált 12 millió új rákos megbetegedés 40 százaléka megelőzhető lenne. A genfi székhelyű szervezet szerint a prevenció egyik fontos, ám gyakran feledésbe merülő formája az oltás. A rákos megbetegedések közül ugyanis minden ötödik összefüggésbe hozható vírusos vagy bakteriális fertőzésekkel, amelyek közvetlenül teremtik meg a rák veszélyét vagy legalábbis növelik a betegség kialakulásának kockázatát. A legismertebb példa erre a humán papillomavírus (HPV) okozta méhnyakrák és a hepatitisz B-vírus okozta májrák. A rák e két fajtája ellen már vannak védőoltások, a lehetőségeket azonban ki is kell használni. (Óriási szakadék húzódik a gazdag és a szegény országok között, a méhnyakrákos halálesetek 80 százalékát például a fejlődő országokban észlelik.) A megelőzés másik támasza az életmódváltás. A rendszeres mozgás, az egészséges táplálkozás, a visszafogott alkoholfogyasztás, a kevésbé intenzív napozás, valamint a dohány kerülése ugyancsak csökkenti a rák kockázatát. A szövetség világszerte arra szólította fel az egészségügyi hatóságokat, hogy tudatosítsák az emberekben ezeket az összefüggéseket.

Simon Tamás szerint ránk különösen igaz, hogy olyan daganatos betegségben halnak meg nagyon sokan, amelyek megelőzhetők lennének. A világ adatait összesítő GloboCan adatbázis tanúsága szerint az évenkénti 9 ezer tüdőrákossal mi vezetjük a listát, továbbá a legnagyobb esélyünk a vastagbél- és emlőrákra van, előbbi a férfiaknál, utóbbi a nőknél a második leggyakoribb daganat. Valamenyi szóbanforgó rák könnyen megelőzhető. Nézzük, hogyan is.

 Hat egészséges szabály

Az egészséges életmódra vonatkozó tizenkét szabály közül hat a rák megelőzésére vonatkozik, ezeket vesszük gorcső alá. Az első és legfontosabb, hogy felejtsük el a dohányzást – ha most leraknánk a cigarettát, akkor is húsz évig lennének még tüdőrákosok –, ha rászoktunk, mindent megér, hogy megszabaduljunk tőle, mégha nehéz is. (Kutatók kiderítették, hogy a nikotinhoz való ragaszkodás erősebb lehet, mint például a heroinfüggőség.) A legideálisabb persze az lenne, ha rá se szoknánk a füstölésre, ám pillanatnyilag ott tartunk, hogy a dohányzásellenes lépések ellenére is ijesztően terjed a fiatalok és a nők körében a cigarettázás. A férfiak körében végzett felmérés szerint 38 százalékuk rendszeresen rágyújt, míg 6 százalékuk azt vallotta, hogy csak alkalmanként hódol e szenvedélynek.

Ám az ijesztő adatoktól nem mindenki rémül meg, aki évek óta dohányzik, nem fogja eldobni a cigarettát, mert évente többezer ember halála hozható összefüggésbe ezen életformával. A legtöbb dohányos azzal érvel, miért hagyna fel káros szenvedélyével, amikor számos olyan példát tud mondani, amely azt igazolja, hogy több évtizedes dohányzás után is lehet egészséges az ember nyolcvanévesen is. Az orvosok erre azt mondják, szerencsés kivétel mindig akad. A statisztikák ennél kijózanítóbbak, tíz dohányos közül általában egy-kettő tüdőrákos lesz, míg a többi nem éri meg azt a kort, hogy kialakuljon nála a daganat, mert hamarabb elviszi valamilyen más nyavalya, például egy infarktus, amely akár kapcsolatba is hozható a dohányzással.

A tüdőrák megelőzést segítené az is, ha a mostani helyzettel ellentétben lennének átfogó kötelező szűrések, ugyanis  a legtöbb tüdőrákos már előrehaladott állapotban kerül orvoshoz; ilyenkor kevés az esély a gyógyulásra.  A tbc miatt egy ideig kötelező volt a tüdőszűrés, ám mivel legtöbb megyében csökkent a tébécések száma, megszűnt a kötelező vizsgálat. Jelenleg tehát csak ajánlások vannak, a tüdőgyógyász szakmai kollégium szerint például a 40 év feletti dohányosoknak évente el kellene menniük röntgenre.

Simon doktor szerint ugyanilyen fontos lenne mérsékelni az alkoholfogyasztásunkat, a nyelőcső, a gyomor rákos megbetegedéseiért ugyanis sok esetben ez tehető felelőssé. Tanuljuk meg jól kezelni a stresszhelyzeteket, például a személyiség fejlesztésével, és ne akarjuk minden bánatunkat alkoholba folytani. Lényeges továbbá, hogy figyeljünk a testsúlyunkra, amit leginkább egészséges táplálkozással és rendszeres mozgással érhetünk el. Ebben sem vagyunk erősek: egy friss felmérés szerint a lakosság mindössze 13 százaléka sportol rendszeresen, táplálkozási szokásainknak pedig közük sincs az egészségeshez.
"Az utóbbi időben egyre több a bőrrákos, ez semmi mással nem magyarázható, mint az emberi felelőtlenséggel; a nyaralásnak nem arról kellene szólnia, hogy egy hét alatt rákvörösre égünk" - hangsúlyozza a rákliga elnöke, aki szerint ha el akarjuk kerülni e daganattípust, óvakodnunk kell a napozástól.  De nem lehet megfeledkezni azokról a szexuális úton terjedő betegségekről sem, amelyek rákot okozhatnak. Ilyen például a már említett HPV vírus által okozott méhnyakrák, amely évente 400 asszony életét követeli. A baj ez esetben is igen egyszerűen megelőzhető: ne váltogassuk túl gyakran szexuális partnerünket (vagy legalább használjunk óvszert), adassuk be a védőoltást - egyelőre nagyon drága, 90 ezer forint -, vagy járjunk el szűrésekre. A szűrővizsgálatok hasznosságát leginkább a finnországi adatok bizonyítják: ott évente "mindössze" két nő hal meg méhnyakrákban,  míg itthon a háromévente behívott nők alig tíz százaléka jelenik meg a szűréseken, ahogyan a mellrák kiszűrését szolgáló vizsgálat sem túl népszerű, jó ha a nők fele elmegy ezekre. És még csodálkozunk a siralmas hazai statisztikákon?

Haspuffadás, bélgázok - Mi okozza a panaszokat?

Két nagy csoportra oszthatjuk a panaszokat. Objektív esetben kimutatható a megnövekedett bélgáz mennyisége (fizikális vizsgálattal, natív hasi röntgennel). A felfúvódottságról panaszkodó betegek többségében a bélgáztartalom normális, azonban irritábilis bél szindróma miatt a normális bélfeszülést is fájdalomként, diszkomfortként élik meg.

    *  Levegőnyelés: Evés, ivás, beszéd közben természetes folyamat, hogy kis mennyiségű levegő jut a gyomorba. Ha étkezésünk kapkodó, ideges, rendszertelen, viselkedésünk feszült, ideges, a levegőnyelés kóros mértket ölthet, puffadásos panaszokat, böfögést okozva.

    * CO2 felszabadulás: Szénsavas italok fogyasztása illetve a gyomornedv bélbeni semlegesítése közben képződik. Általában a bélfalon át felszívódva a tüdőn keresztül távozik, azonban máj- és szívelégtelenség esetén ez nehezített.

    * Baktériumok általi gáztermelés a vastagbélben: A vékonybélben meg nem emésztett tápanyagok (rostok, cellulóz, laktóz) a vastagbélbe jutva bakteriális bontáson esnek át, mely gázképződéssel jár.

      Az így képződött bélgázok a végbélnyíláson át távoznak. A termelődött gázok 99%-át szagtalan összetevők adják, azonban a vastagbélbe került fehérjék és illékony zsírok kellemetlen szagot eredményezhetnek.

      Az emberek 30-50 százalékának vastagbélflórája olyan baktériumokat is tartalmaz, melyek metán szintetizálására képesek (ezáltal válhat gyúlékonnyá a távozó bélgáz)

A következő állapotok vezethetnek puffadáshoz

    * fokozott levegőnyelés stressz, viselkedészavar, kapkodó étkezés, krónikus rágógumihasználat miatt

    * nagy mennyiségű szénsavas ital fogyasztása

    * emészthetelen illetve fel nem szívódó szénhidrátok fogyasztása,

    * felszívódási zavar laktóz-intoleranciában, lisztérzékenységben

    * parazitafertőzés (Giardia lamblia)

    * hasnyálmirigy-elégtelenség miatti emésztési zavar

    * irritábilis bél szindróma

    * antibiotikumkezelést követő bélflóra-sérülés

    * gyógyszerek mellékhatása (lactulose, Glucobay)

Mit tegyünk a haspuffadás ellen?

Idült haspuffadás esetén ki kell zárnunk a laktóz- és lisztérzékenységet, a parazita-fertőzést, kihagynunk a panaszt fokozó gyógyszereket, kerülni a magas rost-tartalmú élelmiszereket és a fel nem szívódószénhidrátokat (pl. a rágógumiban lévő szorbitol).

Ha emésztési zavarra van gyanú, ezt hasnyálmirigy-enzim készítményekkel tudjuk kezelni (Mezym Forte, Pankreoflat). A puffadás leggyakoribb oka azonban a fokozott levegőnyelés és az irritábilis bél szindróma.

Gyógyszeres terápiával mindkét esetben igen szerények az eredmények, javulás csak az életmód megváltoztatásától várható.

Tehát mindenkinek javasolt a gyakori, rendszeres, nyugodt, kis étkezés, a szénsavas italok kerülése, az étkezéseket követő levezető testmozgás, a stressz megfelelő feldolgozása (relaxatio, jóga, autogén tréning, sport), a puffasztó ételek kerülése és probiotikumok rendszeres használata.

Ha ezeket sikerül megvalósítanunk, nem csak a puffadás fog szűnni, hanem egészségi állapotunkban is jelentős javulás várható.

Forrás:WEBBeteg - Dr. Plósz János belgyógyász, gasztroenterológus

(Az emberi bélflórát 300-500 különböző baktériumfaj alkotja, számuk az emberi sejtek tízszerese. A széklet száraz súlyának 40-60 százalékát is ezen baktériumok adják.)

Hogyan előzd meg a vastagbélrákot?

A D-vitamin magas vérszintje kapcsolatba hozható a vastagbélrák kialakulásának alacsonyabb kockázatával – írja a British Medical Journal.

Számos korábbi tanulmány felveti, hogy kapcsolat van a D-vitamin és a vastagbélrák között, azonban eddig nem volt erre meggyőző bizonyíték.

Európai kutatók egy széleskörű együttműködés keretein belül vizsgálták a keringő D-vitamin, valamint a D-vitamin- és a kalcium-bevitel függvényében a kolorektális rák (vastag- és végbélrák) kialakulását.

Következtetéseiket az Európai Prospektív Vizsgálat a Rákbetegségek Területén (EPIC) adatai alapján vonták le, mely 11 nyugat-európai ország 520 ezer esetére terkedt ki.

1992 és 1998 között a résztvevők kérdőívek segítségével megadták étkezési és életmód-szokásaikat, valamint vérmintákat gyűjtöttek. Néhány évvel később 1248 esetben alakult ki a vastag- és végbél daganata, ezeket az eseteket 1248 egészséges kontroll alanyhoz hasonlították.

Azon a résztvevők esetén, akiknek vérében magas D-vitamin koncentrációt mértek, közel 40 százalékkal csökkent a vastag- és végbélrák kialakulásának valószínűsége az alacsony vitaminszintűekhez képest.

A kutatók továbbá azt is kimutatták, hogy az optimális koncentráció 50-75 nmol/l, ugyanis míg az 50 alatti érték fokozott kockázatot jelentett, addig a 75 feletti érték nem járt további kockázatcsökkenéssel.

Azonban a kutatók más daganatok esetében még nem vizsgálták a D-vitamin szerepét. Sőt jelenleg azt sem tudják, a magasabb D-vitaminszintet inkább étrendi változtatásokkal, vagy az étrend mérsékelt napfénnyel való kombinációjával érhető-e el.

Forrás:ötvenentúl.hu

---------------------------

Lenmag: kicsi, de hasznos

Péksütemények tetején, müzlik összetevőjeként mindenki találkozhatott már ezzel a szép, selymesen fénylő, barna magocskával. Érdemes ismerni és tudatosan is beépíteni az étrendünkbe.

Ismerjük meg!

A len (Linum usitatissimum) az egyik legrégibb kultúrnövényünk, amelyet évezredek óta termesztenek az emberek a rostjáért (amelyből a legfinomabb textíliákat, a hófehér vagy festett, hűvös tapintású lenvásznakat tudják készíteni), valamint az ehető magjáért illetve az abból nyerhető olajáért.
Egyéves növény, a 30-80 centiméteres száron váltakozó oldalon ülő levelei lándzsásak. Ötszirmú virága kék - a különleges, mélykék szemű lánykákat ezért nevezik lenvirág-szeműeknek a XIX. századi regényirodalomban -, toktermésében találhatóak a fényes, félcentis, lapos, hegyes magjai. A lenmagot (Lini semen) már a i.e. II. évezredben is termelték és használták gyógyszerként.

Miért jó?

A lenmag nyálkaanyagot, többféle olajat (linol-, linolénsav, olajsav gliceridjeit), fehérjét, cianogén glikozid keveréket tartalmaz. Vitaminokban (A, B, C, D és E) gazdag, ásványi anyagtartalma is jelentős: kálium, foszfor, magnézium, kalcium, kén, vas, cink, nátrium, klór mangán, szilikon, réz, fluor, alumínium, nikkel, kobalt, jód, alybdenum, króm is van benne.

A modern táplálkozástudomány a lenmagnak elsősorban azt a tulajdonságát értékeli, hogy a benne bőségesen található olaj legnagyobb része a legfinomabb esszenciális (omega-3) zsiradék, amely az emberi szervezet számára jótékony hatású, sőt, gyakorlatilag nélkülözhetetlen. (A lenmag 35 százalék zsiradékot tartalmaz, aminek 72 százaléka esszenciális!) Ennek fogyasztása hozzájárul az optimális vérzsírszinthez, gátolja az érfalakon a meszes plakkok lerakódását.

Régóta gyógynövényként ismert, a népi gyógyászat különböző formákban tetőtől talpig szinte minden szervünkre jó hatásúnak tartja az agyműködés serkentésétől kezdve a légutak gyulladásos betegségeinek, köztük a hörghurutnak az enyhítésén át az emésztőrendszer számos problémája mellett a legkülönbözőbb bőrpanaszokig, ízületi megbetegedésekig. Ajánlják természetes gyulladásgátlónak is, például külsőleg ekcéma, bőrgyulladások, kelések, furunkulusok kezelésére, de belsőleg is, a legkülönbözőbb légző- és emésztőszervi megbetegedések esetén is a nyálkahártyák regenerálására.

Bevethető bélrenyheség, bélmegbetegedések és székrekedés alkalmával, de nyákkészítmények formájában egyéb gyomor- és bélmegbetegedések kezelésére is. Teája a menstruációs görcsöket is enyhíti, prosztata-megbetegedések ellen is javasolt.

Hogyan fogyasszuk?

Fogyasztható teaként: két evőkanálnyi összezúzott lenmagot áztassunk egy bögre vízbe, ahol egy félóra alatt megduzzad. Leszűrve, melegítve kortyoljuk el. Egészben is fogyasztható, ilyenkor arra kell vigyázni, hogy bőséges - legalább tízszeres mennyiségű - folyadékkal nyeljük le. Borogatáshoz néhány evőkanálnyi lenmagot összetörve tesznek gézanyagból készített zacskókba, és ezt leforrázva, már nem forrón helyezik a gyulladt bőrfelületre, például furunkulus esetén. Főzetét nyálkahártya regenerálására tartják alkalmasnak, ilyenkor legalább tíz percig kell forralni.

A lenmag hasznos tápanyagainak egy része nem tud hasznosulni a szervezetben, mert a maghéj felületén található nyálkaanyag nem emészthető - ezért ajánlják, hogy fogyasztás előtt kicsit törjük össze a magokat. Természetesen az a legszerencsésebb, ha nemcsak alkalmilag, gyógynövényként, hanem egészséges táplálékként, sőt, kellemes, dióhoz hasonlító íze miatt is rendszeresen fogyasztjuk. Darált formában belekeverhetjük kefirbe, joghurtba, müzlibe, ízesíthetjük, díszíthetjük vele salátáinkat, belesüthetjük kenyerünkbe, süteményeinkbe stb. Ezekhez jó ötleteket kaphatnak a HáziPatika Egészségreceptek rovatából is, ahol olvasóink a magos kenyér, puffancs, sütemény receptjeit is megosztották velünk. Lenmagőrlemény, liszt is kapható, ezt is felhasználhatjuk ételeink főzéséhez, sűrítéséhez. Különlegesség a lenmag csíra is - bioboltokban ehhez is hozzájuthatunk.

Tippek-tanácsok

Elsősorban saláták ízesítésére alkalmas a hidegen sajtolt lenolaj, amely csemege-, vagy bioboltokban beszerezhető.
Figyeljünk arra, hogy frissen vásároljuk és fogyasszuk el, hiszen könnyen megavasodik. A lenmag illetve a lenolaj cianogén glikozid, vagyis az ún. kéksav tartalma miatt kisgyermekeknek nem adható.

Jó tudni azt is, hogy a gyógyszerek felszívódását befolyásolhatja, ezért lenmagtermékek fogyasztása és a gyógyszerek bevétele között két óra várakozás ajánlott.
Mivel a lenmag székrekedés ellen leginkább azzal hat, hogy térfogata sokszorosára duzzadva ingerli a bél mozgását, ezért tilos alkalmazni bélelzáródás, gyomor-bélszűkület esetén.

Érdekességek

A svájci cölöpépítményeknél talált lenmagok, rostok alapján a történészek arra következtettek, hogy már a közép-kőkori ember is ismerte és hasznosította a lent rost- és olajnyerésre. Az ókori egyiptomi piramisokban és sziklasírokban is találtak lenmagokat a halottaknak adott "útravalóként". Orvostörténeti feljegyzés először Hippokratésztől maradt fenn a lenmagról, aki testi fájdalmak és hasmenés elleni gyógyszerként ajánlja, ezer évvel később pedig Paracelsus köhögéscsillapítóként nevezi meg a lenmagból főzött nyákot.

A lenmag felületén lévő nyálkának érdekes biológiai szerepe van: a növény jövőjét, további szaporodását van hivatva biztosítani, hiszen ez segíti a magokat, hogy egy részük akkor is megőrizze csíraképességét, ha egy állat megeszi ezeket és végighaladnak annak emésztőcsatornáján.

Forrás:HáziPatika.com

----------------------

Jövőre már kapható a  rákmegelőző kapszula!

   A finn orvosi biotechnológiai cég, a Biohit hétfőn bejelentette, olyan kapszulát fejlesztett ki, amely a rákkeltő acetaldehid semlegesítésével segít a gyomor- és a garatrák megelőzésében.

 Az acetaldehidet a szájüregben lévő mikrobák állítják elő alkoholból és cukorból. Az egészséges gyomorban lévő gyomorsav általában elpusztítja ezeket a mikrobákat, a savhiányos gyomorban azonban túlélhetnek, és ott folytatják tovább az acetaldehid termelését.

 Nyilvánvaló, hogy az acetaldehid első osztályú rákkeltő anyagnak minősül, vagyis a legrosszabb fajta rákkeltő tényezők közé tartozik, és az is egyértelmű, hogy a savhiányos gyomor a gyomorrák kialakulásának egyik kockázati tényezője – nyilatkozta a Biohit vezérigazgatója, Osmo Suovaniemi a Medipressen. A vállalat vezetője elmondta, hogy a kapszula, melyet a Biohit a Helsinki Egyetem kutatóival együttműködésben fejlesztett ki, semlegesíti az acetaldehidet, amikor étkezéskor vagy alkoholfogyasztáskor beveszik, és ezáltal segít megelőzni a rák kialakulását.

- Azt csak a jövőben fogjuk megtudni, hogy pontosan hány rákos esetet sikerül megelőzni a készítménnyel – tette hozzá Suovaniemi, mivel a kapszula rákmegelőző hatásának meghatározásához évekre lesz szükség.

 A vezérigazgató azt is elmondta, hogy a gyógyszer a szükséges klinikai kísérleteket követően megkapta a gyógyszerfelügyeleti hatóságok engedélyét.

 A Biohit azt tervezi, hogy a vény nélkül kapható kapszula az idei év első felében lesz kapható a finn gyógyszertárakban, nemzetköri forgalmazását pedig legkésőbb 2011-ben kezdi meg.

Forrás:2010.01.23.  Ötvenentúl.hu

------------------------------------

A hunzák 100 évig élnek!

  A hunzaiak igen hosszú életűek, fiatalon és öregen egyaránt életerősek, állóképességük kimagasló, és megdöbbentő egészségnek örvendenek. Nem ismerik a civilizációs betegségeket, többek között a rákot sem!

Hunza Pakisztán legészakibb csücskében helyezkedik el, ott, ahol Pakisztán Oroszországgal és Kínával találkozik. Fekvése lélegzetállító; nem kevesebb, mint hat hegylánc húzódik e területen. A hegycsúcsok átlagmagassága 6100 méter, s itt található a 7600 méter magas Rakaposhi-csúcs.

Hunza népe egy különlegesen termékeny völgyben él, amely a sziklás vonulatok közé ékelődik. A völgy 10-30 ezres népessége kétezer évig csaknem teljesen el volt zárva a világ többi részétől. a terület egészen mostanáig szint teljesen megközelíthetetlen volt, mivel az egyetlen be- és kijárat a környező hegyek oldalában kanyargó ösvény volt, melyen a közlekedés az év legnagyobb részében igen kockázatos. Az út mindössze 60 centi széles. Veszélyesen elrojtosodott kötélhidakon kell átkelni, az utat több helyen mindössze a meredek sziklafalból kilógó fatörzsek tartják.

Mint már említettük, a hunzaiak nem ismerik a szívbetegséget, magas vérnyomást, daganatos megbetegedéseket. A nőknél ismeretlen a klimax, a férfiak még 90 éves korukban is nemzőképesek, és táncolnak ünnepségeiken. Több ezer éves földrajzi elszigeteltségüknek köszönhetően a hunzák egészséges és természetes életszokásokat követnek.

A pakisztáni-afgán-kínai határvidéken élő közösség szellemi néprajzáról (például eddig nem ismert samanizáló szokásairól) könyvet is írt egy magyar szerző, Csáji László Koppány (Tündérek kihalófélben - Hunoktól a hunzakutokig). Csáji 2001-es kutatóútját megelőzően nyolc évtizeddel egy világszerte nagyra becsült brit sebész és orvos, dr. Robert McCarrison ezt írta az amerikai orvosszövetség újságjának 1922. január 7-i számában: "A hunzáknál nincs ismert rákos eset. Ennél a népnél hatalmas sárgabarack-ligetek vannak. A sárgabarackot a napon szárítják meg, és igen bőséges mennyiségben fogyasztják."

McCarrisont Nagy-Britannia kormánya nevezte ki a múlt század elején, a brit megszállás ideje alatt, India táplálkozásának megfigyelésére. A brit orvos főleg a Gilgit zóna szokásait írta le Észak-India egyik tartományában, Észak-Kasmírban. Híressé azonban az tette, hogy fölfedezett egy népet - a hunzákat -, melynek nem voltak orvosaik és kórházaik, fiai mégis 100 éves átlagéletkort értek el, tökéletes életerőben és jó egészségi állapotnak örvendve. Hét évig tanulmányozta őket, s az akkori világ egyetlen népbetegségét sem fedezte fel náluk. A 90-110 év közötti lakosok vizsgálata során kiderült, hogy vérnyomásuk, koleszterinszintjük és szívműködésük normális. Életerejük titkát egyedül táplálkozási szokásaikban találta meg.

A hunzák a zöldségeket és gyümölcsöket, gabonaféléket, a tejet és tejtermékeket főzés nélkül - tehát szinte kizárólag nyersen fogyasztják! -, húst pedig csak igen ritkán esznek. Egyáltalán nem használnak hántolt (fehér) rizst, cukrot és sót, a szintetikus táplálékokról még csak nem is hallottak.

Az energia hiányos Hunzában gazdasági kényszer a tüzelőanyag-fogyasztás minimumra szorítása, ezért főznek rendkívül keveset és eszik az ételeik legalább 80%-át nyersen.

Rengeteg sárga- és őszibarackot, körtét, almát, szilvát, szőlőt, cseresznyét, szedret, fügét és sokféle dinnyét, rengeteg vadon termő bogyófélét esznek. Fő élelmiszereik ezen kívül még a búza, az árpa, a köles, a hajdina, illetve egy Jób könnyének nevezett fűféle gömbölyű magjai.

Nyáron a gyümölcsöket tehát nyersen fogyasztják, télen és tavasszal padig szárítva. Hunzában a tipikus téli reggeli szárított barackból és kölesből készített kása, melyet frissen őrölt lenmaggal szórnak meg.

A zöldségek közül a mustárfű, a spenót, saláta, a gyökerek, mint a répafélék, a paszternák, a burgonya, a torma; a babfélék, a csicseriborsó, a lencse és más csíráztatott hüvelyesek, valamint a tökfélék. Sok füvet is használnak étkezési és gyógyászati célra egyaránt, így például a mentát vagy a kakukkfüvet. Lenmagot ugyancsak termesztenek, és kevés olyan ételük van, ami ilyen vagy olyan formában ne tartalmazná. A friss csöves kukoricát is nagyon szeretik, ezt sem főzik meg. Télen a hunzaiak beáztatják a lencsét, babot, borsót, majd nedves ruhán kiteszik a napra, és akkor fogyasztják őket, amikor csírázni kezdenek.

A hunzák földjén, ahol a pénz fogalmát nem ismerték, egy ember gazdagságát a birtokában lévő sárgabarackfák számán mérték le. Minden utazó említést tesz a hunzák hatalmas sárgabarack-ligeteiről. A nálunk is termő gyümölcsöt ők az év minden szakában fogyasztják, amikor friss a termés, azt, de a magját nem dobják el, hanem a napon megszárítják, s elteszik télire. Naponta 30-50 barackmagot esznek meg. Ebből préselnek olajat, amellyel sütnek-főznek, s még kozmetikumként is használják. Asszonyaik arca a préselt barackmag-olajnak köszönhetően még élemedett korban is ránctalan, bársonyos. A fehér hun nők egyik jellegzetessége - és büszkesége - a ténylegesnél 15-20 évvel kevesebbnek látszó életkor.

Dr. Allen E. Banik szemorvos is felkerekedett, s kutatóútjáról A hunzák földje (Hunza Land - Whitehorn Publishing Co., 1960) címmel írt könyvet. Részletes beszámolókat ad benne a hunzák életmódjáról. Feljegyezte, hogy a hunza felnőttek 50 gramm protein, 36 gramm növényi zsiradék és 354 gramm szénhidrát elfogyasztásával valamivel több, mint 1900 kalóriát vesznek magukhoz naponta. (Az összehasonlítás kedvéért: egy átlag amerikai napi energia-bevitele 3300 kalória, 100 gramm fehérje, 150 gramm zsír.)

A kutatók megfigyelték azt is, hogy a hagyományos hunza étrend az átlagos amerikai étrendnél kétszázszor több nitrilozidot tartalmaz. A gabonafélékben és a csonthájasok gyümölcsében is előforduló nitrilozidok - dr. Ládi Szabolcs orvos meghatározásával - "olyan hatást fejtenek ki a szervezetben, hogy a daganatosan osztódó, illetve már daganatossá átalakult sejteket szelektíven, belülről úgymond megmérgezik és blokkolják a daganatsejtnek a további fejlődését".

A hosszú életű fehér hunok ivóvize hegyi gleccserek olvadásából keletkező patakokból származik. Ez a víz tele van a kőzetekből kioldott ásványi anyagokkal, szinte fehér tőlük, ezért a hunzák a hegyek tejének is nevezik. Az ásványi anyagokban dús vizet a növények is felveszik és a leveleikben a felszínre hozzák. A hunzák sok ilyen növényt (hajdina, köles, lucerna - olyan gabonafélék, amelyek B17 vitaminban rendkívül gazdagok, akárcsak a sárgabarack magja) fogyasztanak. Az általuk naponta elfogyasztott ásványi anyag mennyisége a százszorosa annak, amit a nyugati civilizációkban javasolnak az orvosok.

Hunza-föld, a magas hegyvidék nagyon nehéz megélhetést nyújt az itt élőknek. Hosszú életük titka tehát a munka, az örökös mozgás mellett a mértékletes koszt, legfőképpen a sok ezer kajszibarack fa (benne az A vitamin). A száz esztendőt megélt hunza, aki ki van téve a hegyi szélnek, a zord télnek és az égető napnak, a mi társadalmunkban hatvanasnak tűnne.

A Földön élő hat leghosszabb életű népcsoport egyikének fiai, a hunzák napi 7-10 órát töltenek a tűző napon. Bőrükön mégsem jelennek meg káros elváltozások, mert - így egy magyar családorvos - "a napsugárzás akkor lehet rákkeltő, ha az ásványi anyagok és vitaminok hiányától legyengült szervezetet éri az ultraibolya sugárzás".

Forrás:drimmun.com

--------------------------

A zöld tea gátolja a rák terjedését

A zöld tea képes meggátolni a dohányzás következtében kialakult rákos sejtek növekedését - tette közzé tanulmányának eredményeit egy taiwani orvostanhallgatóa múlt héten Kaliforniában megrendezett konferencián.

I-Hsin Lin és még néhány kutató a taiwani Chung Shan Orvosi Egyetemről vezetik a tanulmányt, melyet Lin január 12-én mutatott be a Tüdőrák Molekuláris eredete című konferencián, melyet az Amerikai Rákkutató Szövetség és a Nemzetközi Tüdőrák Szövetség közösen tartottak.

Lin csapata 510 esetet tanulmányozott, köztük 170 olyat, akiknél tüdőrákot diagnosztizáltak. Kérdőívek segítségével meghatározták a cigarettázás, és zöld tea fogyasztási szokásaikat, valamint a genotípusukat.

Azt találták, hogy az egész csoportból, a zöld teát nem fogyasztóknak ötször nagyobb esélye a tüdőrákra, mint azoknak, akik naponta legalább egy pohár zöld teát isznak. Ha csak a dohányzókat vesszük, a teát nem fogyasztóknál tizenháromszor nagyobb a valószínűsége, hogy kialakul a rák. Az eredmények emellett azt is megmutatták, hogy a genetika ugyancsak szerepel a kockázati tényezők között.

"A tanulmányunk talán utat mutat arra, hogy tüdőrák esetében, dohányzás következtében kialakult karcinogenezis folyamatát és a rák környezetét megváltoztathatja a zöld tea fogyasztása."

A bejelentésre reagálva több egészségügyi szervezet úgy nyilatkozott, hogy továbbra is a legjobb út a tüdőrák elkerülésére, ha leszokunk a dohányzásról, amivel Lin egyet értett.

Forrás:betegszoba.hu

-------------------------

Miért okoznak a zsíros ételek vastagbélrákot?

A kutatók már régóta figyelmeztetnek arra, hogy az elhízás mellett a túl sok zsír és cukor fogyasztása a vastagbélrák megnövekedett kockázatának is kitesz minket. Most kimutatták azt az összefüggést, amely megmagyarázza, mi áll ennek hátterében.

A Temple Egyetem kutatói egészséges személyek vastagbelének szövetmintáit hasonlították össze vastagbélrákban szenvedő betegek normál vastagbélszöveteivel.
A vastagbéldaganatos betegek normál szöveteiben a szénhidrátok, lipidek és aminosavak lebontásáért felelős géneken lévő epigenetikai jegyek átképződtek. (Az epigenetikai jegyek olyan kémiai módosítások, amelyek ki-bekapcsolóként szolgálnak sok gén számára.)

"Az ilyen ételek úgy változtatják meg a metilációs mintákat az adott személy inzulin génjein, hogy a szükségesnél több inzulint pumpálnak ki" - magyarázta a tanulmány vezető szerzője, Carmen Sapienza. Azt is elmondta, hogy a daganatos sejtek nagyon szeretik az inzulint, és több kutatás is kimutatta, hogy növekedésükhöz használják. Az inzulinnak csak a hasnyálmirigyben szabadna kifejeződnie, ezért Sapienza szerint a túl sok inzulin káros. Arra is rámutatott, hogy az emberekben általában csak 50 év felett alakul ki vastagbéldaganat, így nem egyértelmű, mikor kezdődnek ezek az epigenetikai módosulások.

A kutatók azt feltételezik, hogy amennyiben az egészséges szövet módosulása a test más egészséges szöveteiben is kimutatható, ezt a kolonoszkópia mellett nyál- vagy vérvizsgálattal ki lehet mutatni. Fel lehet használni tehát a vastagbélrák diagnosztizálásához, illetve a betegség kockázatának meghatározásához.

F:50plusz.

Hogyan válhat rezisztenssé egy daganat a kemoterápiára?

"Az áttétes emlő-, prosztata-, tüdő- és vastagbélrákos betegek nagyjából 90%-ánál alakul ki rezisztencia a kemoterápiával szemben. A Nature Medicine-ben megjelent legújabb tanulmány most egy olyan, eddig nem ismert mechanizmust azonosított, ami magyarázatot ad erre a jelenségre. A kemoterápiás kezelés hatására a tumorsejteket körülvevő egészséges sejtek kezdenek egy olyan fehérje termelésébe, ami segíti a daganatnövekedést.".......