A Mesterek Hét Titka

A Mester-légzés részei:

1. belégzés 7 másodpercig,

2. szünet 1 másodpercig,

3. kilégzés 7 másodpercig,

4. szünet 1 másodpercig.

A gyakorlat alatt ne erőltessük a látásun­kat, és vigyázzunk, nehogy túl sok energiával töltsük fel a szemet. A kezdésnél engedjük, hogy a szempár a napos vagy a holdas, csilla­gos égen kalandozzon, majd állapodjon meg tekintetünk a horizonton vagy bármely kije­lölt ponton. A szem befogad bizonyos sugara­kat a Nap fényéből, a Hold és a csillagok pis­lákolásából, és ezek a sugarak pozitívan hat­nak a személyiségre. Az emberi szem is bo­csát ki sugarakat, ezek tükrözik a személyi­ség érzelmi síkján történő eseményeket, és tükrözik a célt is, amelyre az akarat és a gon­dolatok összpontosulnak.

A gyakorlathoz szükség lesz egy négyzet alakú papírra, a közepén egy körülbelül pénz­érme nagyságú fekete ponttal. Koncentrál­junk erre a pontra, és a képzelet segítségével változtassuk a pontot a választott rezgésnek megfelelő színűvé.

Az igaz Mester gondolatai tökéletesen ellen­tétesek a köznapi ember gondolataival. Igaz ez a Mester akaratára és érzelmeire is. Folyama­tosan törekednünk kell arra, hogy finomítsuk a gondolatainkat, az akaratunkat és az érzel­meinket. Amint az akaratunk, a gondolataink és az érzelmeink segítségével tudatosan meg­nyílunk a külső hatások előtt, idővel - amikor a lélek pozitív tartalommal telik meg -, egyfor­mán képesek leszünk befogadni és kibocsáta­ni a rezgéseket. Az igaz Mester kibocsátó és befogadó is egyben. Ő a tézis, az antitézis és a szintézis. A gondolat, az akarat és az érzelem eggyé válnak benne.

A koncentrációs és meditációs gyakorlatok végzése alatt, valamint az energia befogadása és kibocsátása idején mindig a Nap felé kell fordulni. Forduljunk tehát reggel keletnek, délután délnek, naplementekor nyugatnak, éjjel pedig északnak. A szabály alól az egyet len kivétel az, ha bizonyos személyes okok mi­att a gyakorló érzi, hogy szüksége van a Hold­ból és más helyekről érkező asztrális hatások­ra.

Mielőtt a következő gyakorlatok tanulmá­nyozásába és gyakorlati kipróbálásába fog­nánk - és ez különösen érvényes azokra, akik korábban sosem végeztek ilyen légzési techni­kákat -, érdemes megismerkedni néhány alapvető légzőgyakorlattal.

Az első gyakorlat különösen jó segítség a fi­zikai gyengeség, a fáradtság és a betegségek ellen. Először üljünk le, és lazuljunk el telje­sen: tartsuk egyenesen a gerincoszlopot, tol­juk ki a mellkast, zárjuk a szájunkat. Most lassan engedjünk ki minden levegőt a tüdő­ből, de figyeljünk arra, hogy a mellkas kitolva maradjon. Amikor a tüdő teljesen kiürült, számoljunk húszig. Ezután lassan szívjuk be a levegőt az orron keresztül. Amint a tüdő megtelt levegővel, kezdjünk lassú kilégzést. Ezt végezzük háromszor.

A második gyakorlat - ellentétben az előző­vel - nem a testre irányul, hanem az a célja, hogy relaxálja a gondolatokat és az érzéseket, és a béke érzetét adja. Ezt éppen ellenkező módon érjük el. Lassan kell belélegezni, amíg a tüdő annyira megtelik, hogy már nem fér bele több levegő. Ekkor számoljunk húszig, majd sok, hosszú sóhajjal engedjük ki a leve­gőt a tüdőből. Ezután kezdjünk ismét lassú belégzési. Ezt a gyakorlatot is összesen há­romszor végezzük.

Mindkét gyakorlat pozitívan hat a személyi­ségre, amint világosan érezhető is lesz majd. Ezeket érdemes naponta többször elvégezni. A következő gyakorlatokhoz csak akkor fogjunk hozzá, ha ez a két gyakorlat már a jól bevált napi rutin részévé vált.

A Mesterek Első Titka

Ez a légzőgyakorlat megnyitja a kozmikus erők előtt a személyiség négy szintjét, ezért különösen kedvező hatása van a gondolatra, az érzelmekre, a vágyakra és a cselekedetek­re.

Üljünk egy székre. Nyújtsuk ki a hátat, húzzuk hátra a vállunkat, és toljuk ki a mell­kast. Irányítsuk szemünket a Napra, vagy egy pontra a falon, esetleg más függőleges felüle­ten, ülőhelyünktől 1-2 méter távolságra. Fi­gyeljük meg, hogy nap-légzést vagy hold-lég­zést végzünk-e. A jobb orrfélen át végzett lég­zés melegítő és elektromos tulajdonságú. A bal orrfélen végzett légzés hűtő és mágneses jellegű. Most lazítsuk el minden izmunkat - csak a hátat és a nyakat egyenesen tartó iz­mokat nem.

Kezünket tegyük a combunkra, kicsit nyissuk az ujjakat, a hüvelykujj érintse a térdek belső felszínét. A képen látható módon kissé nyis­suk a lábunkat. Az ujjak V-alakot formázza­nak. Ugyanígy tegyünk a lábbal, a lábszárral és a combokkal. A V-szimbólum érvényre jut­tatja a gravitációs és segítő erőket - ez a folya­mat akkor válik világossá, ha megfigyeljük a v, az f és a ph hangok szerepét kiejtés közben a mantrákban.

Most fordítsuk figyelmünket a Gaja Lámára (Gah-el-lha-mah), a világegyetemben szaba­don áramló kozmikus élet-energiára. Csak akkor tudunk a Gaja Lámára koncentrálni, ha ebben részt vesznek a gondolataink, az akaratunk és az érzéseink. Irányítsuk a gon­dolatot az életenergiára, és tapasztaljuk meg ezt az energiát, a minden létező dolog iránti szeretet túláradó érzésével. Az akarat segítsé­gével tartsuk a Gaja Lámát a fejben és a szív­ben, majd vezessük ezt a kozmikus erőt a megfelelő csatornákon át, melyek segítségével az erő mozgásba lendíti a személyiség fizikai, mentális, spirituális és érzelmi szintjeit.

A most felvett helyzetet „egyiptomi pozíció­nak" nevezik.

Lélegezzünk ki minden levegőt a tüdőből. Számoljunk hétig, ezalatt kezdjünk lassú be-légzést. Maradjunk telítve a Gaja Lámával és ugyanekkor képzeljük a vörös színt a magunk előtt látott fekete pontra. Tartsunk 1 másod­perc szünetet, majd számoljunk hétig, közben végezzünk lassú kilégzést, ugyanekkor képze­letben küldjük a vörös színt a gyomor terüle­tére, a test alsó részére és a tarkóra.

Ismételjük meg a gyakorlatot még kétszer, tehát összesen három légzést végezzünk a vö­rös színben.

Az előző gyakorlatban, melyben a test alsó része a vörös színnel kapcsolódott, a kilégzés­kor a gyomor kissé elődomborodott. Most folytatjuk a következő gyakorlattal. Ebben a sárga színre kell koncentrálni, a has pedig vé­gig behúzott marad. A második gyakorlat azonnal követi az elsőt. 1 másodpercnyi szü­net után végezzünk 7 másodpercig belégzési, közben csak a mellkast toljuk előre. 1 másod­perces szünet után végezzünk 7 másodpercig kilégzést, koncentráljunk a sárga színre, a mellkasra és a homlokra. Ezt a gyakorlatot is még kétszer kell ismételni, tehát összesen há­rom légzést végzünk majd a sárga színben.

1 másodperc szünet után folytassuk azzal a gyakorlattal, amelyben a belégzés alatt kell kitolni a mellkast és a gyomortájék felső ré­szét. Ismét 1 másodperc szünet után számol­junk hétig, ezalatt lassan engedjük ki a leve­gőt, ugyanekkor koncentráljunk a napfonatra (köldök csakra ill. életerő), a fejtetőre és a kék színre. Ezt a gyakorlatot is háromszor kell el­végezni.

1 másodpercnyi szünet után folytassuk a légzést a fehér színnel, a mellkas a has és a rekeszizom bevonásával. Összpontosítsunk mindkét karunkra, kezünkre, a lábszárra, a lábunkra és az arcunkra, képzeletünkben változtassuk azokat fehérré.

A gyakorlatok során nagyon fontos a fent említett színek kivetítése a megfelelő testré­szekre. A hatás javarészt ettől függ. Ha a vizualizálás képességét még egyáltalán nem, vagy csak részlegesen sikerült kifejleszteni, akkor a képzelőerő funkcióját a megfelelő gyakorla­tokkal kell serkenteni.

Ajánlatos naponta többször rövid képzelőe­rő gyakorlatokat végezni. A képzelet segítsé­gével jelenítsünk meg egy részlet gazdag tár­gyat - például egy állat fejét - annyira való­sághűen, amennyire csak lehetséges. Amikor elértük, hogy képesek vagyunk hosszú időn át tisztán felidézni önmagunkban egy bará­tunk képét, és amikor valóban „látjuk" ma­gunk előtt az illető személyt, akkor bővítsük a gyakorlatot úgy, hogy a hangját is „halljuk".

Hasonló gyakorlatokkal képessé válunk majd a képzelet segítségével akár „illatot érez­ni", „ízlelni" vagy „érinteni" is.

A Mester-légzés egy-egy színben háromszor 16 másodpercig tart. A teljes Mester-gyakor­lat tizenkét légzésből áll, s összesen 3 percig és 12 másodpercig tart.

Naponta 1-2-szer végezzük a gyakorlatokat, és hamarosan tapasztalni fogjuk jótékony ha­tásukat. A Mesterek Első Titka megteremti a kozmikus erők elmélyült ismeretét, és össze­kapcsolja a személyiséget a magasabb erők­kel. Jártasságot ad az itt alkalmazott légzés­technikák alapját képező légzési ritmusban (7-1-7), továbbá elősegíti az érzékelésen kívü­li észleléseket, a látnoki képességet.

A Mesterek Második Titka

Ezt a gyakorlatot álló helyzetben végezzük. Álljunk fel, a gerincoszlop és a nyak egyenes vonalat alkosson. Kezünket engedjük le a törzs mellé. Amikor ellenőriztük, hogy nap- ­vagy hold-légzést végzünk-e, kicsit tegyük előre a jobb, vagy a bal lábat. Szemünket for­dítsuk egyenesen a Nap, vagy a korábban em­lített pont felé.

A mellkas és a gyomortáj környékének iz­maival préseljünk ki minden levegőt a tüdő­ből. Ne maradjon benne levegő!

Most 7 másodperces lassú belégzés közben emelkedjünk lassan lábujjhegyre, kezünket kulcsoljuk össze, mintha szorosan átkarol­nánk a levegőben jelenlévő Gaja Lámát. Gon­doljunk a vörös színre és toljuk ki a gyomor­szájat. Tartsunk 1 másodperc szünetet.

7 másodperc alatt végezzünk kilégzést, ha­joljunk előre és érintsük meg a sarkunkat, közben lazítsuk el a kezünket, ugyanekkor töltsük fel a hasat és a tarkót a vörös színnel. Pihenjünk 1 másodpercig.

Végezzünk még két légzést ugyanígy, köz­ben koncentráljunk a vörös színre, majd vé­gezzünk három hasonló gyakorlatot a sárga, hármat a kék és hármat a fehér színre össz­pontosítva.

Ez a tizenkét légzés együtt 3 percig és 12 másodpercig tart. Ez a Mesterek Második Tit­ka. A légzés típusától függ, hogy melyik lábat kell előretenni. A nap-légzésnél a jobb, a hold­légzésnél a bal lábat.

A Mesterek Második Titka megtanít arra, hogyan közeledjünk a barátainkhoz vagy az ellenségeinkhez; lelki egyensúlyt és harmóni­át ad. Kifejleszti azt a képességet, hogy meg­halljuk a normál ember hallástartományán kívül történő eseményeket.

Megjegyzés: Mossuk meg a lábunkat vízzel és szappannal, vagy töröljük le alkohollal. A hideg víz a mágneses pólust aktiválja; a meleg víz az elektromos pólust. Éppúgy ha belegázo­lunk egy patakba, folyóba vagy a tengerbe, át sétálunk egy harmatos réten, vagy a kádban állunk, annak mágneses hatása van; ha po­ros úton vagy homokban sétálgatunk, annak pedig elektromos hatása van.

Jól szárítsuk meg a lábunkat, és finoman dörzsölgessük a két kezünk között. Aztán masszírozzuk meg mandulaolajjal, kakaóvaj­jal vagy egyéb növényi olajjal. Ne használjunk állati zsírból készült kenőcsöt!

Szenteljünk különös figyelmet a nagylábujj megfelelő állapotának. Masszírozzuk mindkét kézzel, húzzuk és nyújtsuk, hogy megelőzzük a. zsibbadást. A nagylábujj legyen aktív és élő. A nagylábujj szoros kapcsolatban áll a hallás­sal (a hallóideggel) - mint mondani szoktuk, ha valami kellemetlen dolgot hallunk ma­gunkról, hogy „ráléptek a lábujjamra". A nagylábujj alakítja ki a testben a harmóniát és az összhangot. Amikor a nagylábujj húzá­sát végezzük, a kar és a láb legyen nyújtott.

Burkoljuk be a lábunkat természetes anyaggal (pl. selyemmel), és húzzunk rá ha­risnyát vagy zoknit. Cseréljük a kötést, ha a láb nedves vagy hideg lenne. így jól megelőz­hetjük a megfázást, a köhögést, a fül-, szem­es torokfájást.

A Mesterek Harmadik Titka

Üljünk le egy székre. Egyenesítsük a hátat, húzzuk hátra a vállunkat, toljuk ki a mellkast - pontosan úgy, ahogy az Első Titok gyakorla­tainál. Jelöljünk ki szemmagasságban egy pontot, ez a pont lehet a Nap vagy a Hold is. Körülbelül 1 méter távolságra jelöljünk ki egy másik pontot is a padlón vagy a földön. Most figyeljük meg, hogy nap-légzést vagy hold-lég­zést végzünk-e.

Lazítsunk el minden izmot, kivéve a hátat és a nyakat egyenesen tartó izmokat. Kezün­ket tegyük a combra, könnyedén nyissuk szét az ujjakat, a középső ujj a térd felé nézzen. A két sarkunk legyen 7-8 centiméter távolságra egymástól, a lábakat kissé fordítsuk kifelé V alakban.

Préseljünk ki minden levegőt a tüdőből. Ütemesen hajoljunk előre, a nyak és a gerinc maradjon egy vonalban, szegezzük tekintetünket a földön kiválasztott pontra, és végez­zünk belégzést 7 másodpercig. Nyújtsuk a törzs alsó részét, ugyanekkor koncentráljunk a vörös színre. A belégzés alatt összpontosítsuk gondolata­inkat az élet örökkévaló erejére és mondjuk ezt „a légzés az élet".

Amikor a bordák elérték a combot, 1 má­sodpercig tartsuk vissza a lélegzetünket, és mondjuk magunkban: „a légzés az élet".

Végezzünk 7 másodpercig kilégzést, és las­san egyenesedjünk fel a kiinduló helyzetbe. Töltsük fel a hasat és a tarkót a vörös színnel, és mondjuk el újból: „a légzés az élet”. Emel­jük föl tekintetünket a szemmagasságban ki­jelölt pontra.

1 másodperces szünetekkel ismételjük meg még kétszer a gyakorlatot, és töltődjünk fel a vörös színnel.

Egymásután végezzünk három légzőgyakorlatot a sárga színre koncentrálva, majd köves se három-három légzés a kék és a fehér szín­re összpontosítva.

Ez a tizenkét légzés együtt a Mester-gyakor­lat. Összesen 3 percig és 12 másodpercig tart.

Módosítás: Minden Mester-gyakorlatban fontos eldönteni, melyik légzéstípust gyako­roljuk. Figyeljünk arra, hogy egyensúlyt tart­sunk. Ha a gyakorlatokat reggel nap-légzéssel végezzük, akkor délután vagy este ugyanazo­kat a gyakorlatokat hold-légzéssel kell végez­ni. Ez nagyon fontos a személyiség egyensú­lyának kialakításához.

A Mesterek Harmadik Titka kifejleszti a jó ízlést és a távolságok felmérésének képessé­gét. Erősíti az aurát és a mágneses mezőt. Amint megtanultuk a gyakorlatokat, ráébre­dünk: valóban a légzés az élet.

A Mesterek Negyedik Titka

Álljunk egyenesen, kinyújtott nyakkal és hát­tal, kis terpeszállásban. Tekintetünket irá­nyítsuk egy pontra a falon, esetleg a Napra, vagy a Holdra. Egyik kezünket emeljük éppen a szem fölé, a tenyér az arc felé nézzen. Gon­dolatainkat és akaratunkat összpontosítsuk teljesen a Gaja Lámára, a mindenütt jelenlé­vő kozmikus életerőre. Fontos a gyakorlat kezdése előtt ellenőrizni, hogy nap- vagy hold­légzést végzünk-e.

Most a mellkas és a gyomorszáj izmainak segítségével préseljünk ki minden levegőt a tüdőből.

Kezdjünk gyorsan körözni a karunkkal, egy kört 1 másodperc alatt írjunk le. Azt a kart használjuk, amelyik oldalon lélegzünk. A körzést úgy kell végezni, hogy a kar elhaladjon a szem előtt, és egy pillanatra eltakarja azt a bi­zonyos pontot.

Végezzünk 7 másodpercig lassú belégzést, gondolatainkat összpontosítsuk a vörös szín­re, közben végezzünk hét karkörzést. Ezután könnyedén ejtsük a kart a törzs mellé.

1 másodperc szünet után azonos karral kö­rözzünk ismét hétszer, és végezzünk kilégzést 7 másodpercig.

Ugyanekkor teljes szellemünkkel irányítsuk a vörös színt a hasra és a tarkóra. Ezután könnyedén ejtsük le a kart, majd tartsunk 1 másodperc szünetet.

Itt a gyakorlat második része következik. Emeljük fel egyenesen a karunkat, és hétszer szorítsuk ökölbe a kezünket, közben végez­zünk lassú belégzési 7 másodpercig és kon­centráljunk a vörös Gaja Lámára.

Most 1 másodpercig szorítsuk erősen az ök­lünket, hogy remegni kezdjen, majd hajoljunk gyorsan előre, és üssünk a lábunk előtt a föld­re. Amikor a kéz a padlót érinti, kezdjük el a kilégzést és ugyanekkor engedjük ki az öklün­ket.

A 7 másodperces kilégzés alatt egyenesed­jünk fel, koncentráljunk a vörös színre és emeljük fel a kart, ezután könnyed kört leírva engedjük le a törzs mellé. Tartsunk 1 másod­perc szünetet.

Ismételjük meg a gyakorlat mindkét részét a másik karral is, és ismét koncentráljunk a vörös színre. Ebben a gyakorlatban tehát négy légzést végzünk egy színben - ez tizenhat légzés: négy a vörös színben, négy a sárga színben, négy a kék színben és négy a fehér színben.

A Mesterek Negyedik Titkánál álljunk egye­nesen, kissé kifordított lábakkal. A karunkat forgassuk körbe. A hét körzés után könnyedén ejtsük le a kart. Figyeljünk arra, hogy a lábak kifelé álljanak.

Figyelmeztetés: A gyakorlat első részét 1 másodpercnyi szünet után kövesse a második rész. A két fél így válik egésszé.

A második részt azzal a karral és kézzel kezdjük, amely megfelel a légzés típusának.

A Mesterek Negyedik Titka gyakorlatának második része: álljunk egyenesen, a lábak le­gyenek kissé szétnyitva. Végezzünk belégzési, emeljük fel az egyik karunkat, és lassan szo­rítsuk ökölbe a kezet. (1.pozíció)

Az 1. pozícióból (fent) váltsunk 1 másodperc alatt a 2. pozícióba úgy, hogy gyors előrehaj­lással erőteljesen a talajra ütünk. Ugyanek­kor lélegezzünk ki, és engedjük ki az öklün­ket. Ezután emeljük a kart az 1. pozícióba, majd engedjük le kiinduló helyzetbe.

1 másodperc szünet után kezdjük a gyakor­latot a másik karral és kézzel (lásd 1. pozíció). A gyakorlat megacélozza az akaraterőt, és a testet elektromossággal tölti fel. Ez később is­mételten energiaforrásként hasznosítható.

A Mesterek Ötödik Titka

Álljunk egyenesen. A gerincoszlop és a nyak alkosson egyenes vonalat. Álljunk kis terpesz­állásban, a térdet enyhén hajlítsuk. Lazítsuk el minden izmunkat. Ellenőrizzük, hogy me­lyik légzéstípust alkalmazzuk, a nap- vagy a hold-légzést. Tekintetünket szegezzük egy pontra, esetleg a Napra vagy a Holdra. Kon­centráljuk akaratunkat és gondolatainkat a mindenütt jelenlévő kozmikus életerőre, a Gaja Lámára.

Alsó tartásból emeljük karunkat hátrafelé, majd a fej fölött vigyük előre vállmagasságig. Itt „lebegtessük" a karokat, mintha repül­nénk. A kéz csuklóból petyhüdten lógjon.

Most a mellkas és a gyomortájék izmainak segítségével préseljünk ki minden levegőt a tüdőből. Összpontosítsuk gondolatainkat a vörös színre. Végezzünk 7 másodperc alatt belégzést, és feszítsük meg a kar izmait a csuklóig. A kezek maradjanak lazák. Összpontosítsuk a vörös színt a hasra. Tartsunk 1 másodperc szünetet.

Ezután 7 másodperc alatt végezzünk kilég­zést, lazítsuk el a kar izmait, és hajlítsuk be karunkat a mellkas felé: a jobb kart a mellkas jobb oldalához, a bal kart a mellkas bal olda­lához. Ugyanekkor töltsük fel testünk alsó ré­szét és tarkónkat a vörös színnel.

Végezzük el a gyakorlatot háromszor a vö­rös színben, ez kapcsolódik a testhez; három­szor a sárga színben, ez kapcsolódik az intel­lektushoz; háromszor a kék színben, ami a lé­lekhez kapcsol; háromszor a fehér színben, amely az érzelmekhez köt. Összesen tehát ti­zenkétszer végezzük a gyakorlatot. Közben a térd maradjon enyhén behajlítva.

Végezzük el ismét a gyakorlatot háromszor minden színben, de most a két kart oldalra nyújtsuk ki, a kéz ismét ernyedten lóg. Az utolsó légzés során végezzünk körzést mind­két karral, ekkor kezünk már nem ernyedt, hanem felfelé néz, ujjainkat pedig úgy nyújt­suk ki, hogy egymást ne érintsék. Ejtsük le a kart a törzs mellé és gyorsan fújjuk ki a leve­gőt szájon át, a ha szócska kíséretében - mint a haha szónál -, amíg minden levegő eltávozik a tüdőből. Eközben hagyjuk, hogy a kar erőt­lenül előre-hátra lengjen.

Ez a gyakorlat tehát három légzést tartal­maz minden színben: kettőt előrenyújtott kar­ral, egyet oldalra nyújtott karral kell végezni. A Mesterek ezen Ötödik Titka lehetővé teszi, hogy legyőzzük a Föld tömegvonzását, jelké­pesen felemelkedhetünk a levegőbe, repülhe­tünk és vízen járhatunk. Ezt azonban ne ért­sük szó szerint!

A Mesterek Hatodik Titka

Álljunk egyenesen, mintegy fél méternyi tá­volságra egy szék támlája mögött. Fogjuk meg határozottan a széktámla oldalát, azután tér­deljünk le. Közben egyensúlyozzunk a talp­párnákon és hajoljunk kissé hátra, hogy meg­találjuk az egyensúlyi helyzetet. Próbáljunk ezen a ponton lazítani.

Könnyedén kapaszkodjunk a szék támlájá­nak két oldalába, fújjunk ki minden levegőt a tüdőből. Végezzük nyugodtan, minden erőlte­tés nélkül.

Most lélegezzünk be 7 másodpercig, majd erősítsük a fogást. Tekintetünket irányítsuk szemmagasságban egy pontra. A nézésünk azonban ne váljon merevvé! Ennek érdekében időről-időre mozdítsuk el tekintetünket a sa­ját eredeti fókuszpontjára (a természetes éles­látás távolsága.). Most hosszú sóhaj­jal lélegezzünk ki.

Az ismételt belégzés után tartsuk vissza a lélegzetünket 7 másodpercig, közben kulcsol­juk ujjainkat - nem túl szorosan - a szék tám­lájára. Ezután lassan ismét teljesen enged­jünk ki minden levegőt a tüdőből.

A jógik a lélegzet 7 másodperces visszatar­tását Kumbakánák nevezik. A kilégzés során az elektromos és mágneses erők aktiválód­nak. Ez az önkívület és a béke érzését teremti meg. E kilégzést a jógik Recsakának hívják. A belégzés neve Puraka.

A gyakorlat alatt hőhullámokat és áramüté­seket érezhetünk a koponyaalapnál, valamint a koponya egyéb területein. Mágneses áram száll fel a gerincoszlop mentén, ezzel aktiváló­dik a nyúltvelő, az ikertestek, a IV. és V. nyakcsigolya, a tobozmirigy és az agyalapi mi­rigy. Olyasféle érzést tapasztalunk, mintha harangok zúgnának, ezután tudatosan érzé­kelni fogjuk az aura kiterjedését vagy növeke­dését. Ezt néha szárnycsapások érzése kísér­heti, mintha hátulról a fejünknek ütközne egy madár. Ő Ka, a madár az egyiptomi mitológi­ában.

E tapasztalatok mind normális részei a gya­korlatnak. Azonnal hagyjuk abba, ha hirtelen minden elsötétedik körülöttünk! Ha nem így teszünk, olyan transz- vagy alvás-állapotba kerülhetünk, amiből többé senki nem éb­reszthető fel. Ugyanez a helyzet akkor is, ha észrevesszük, hogy a térdünk már nem érinti a talajt, és testünk a levegőbe emelkedik. Ilyenkor is félbe kell szakítani a gyakorlatot. A levitációt (a lebegést) és a transzállapotot fel­tétlenül kerülni kell!

A kilégzés során lazítsuk kicsit a kéz szorí­tását, de ne engedjük el teljesen a szék tám­láját. A gyakorlat befejezése után 3 percig és 12 másodpercig maradjunk ebben a helyzet­ben. A teljes gyakorlat nyolc légzést, illetve a már ismertetett 24 másodperces légzéseket foglalja magában (belégzés 7 másodpercig, szünet 7 másodpercig, kilégzés 7 másodper­cig, szünet három másodpercig), így összesen 3 percig és 12 másodpercig tart.

Ebben a gyakorlatban fontos szerepet ját­szik a transzmutáció (az átváltoztatás), a transzformáció (az átalakítás) és a transzfiguráció (az átalakulás). Hasonlatos a Bölcsek kövének elkészítéséhez, mely a közönséges fé­meket nemesfémmé változtathatja. E gyakor­lat megvalósítja a személyiségben a Gatra-Szamara Kertjének transzfigurációját, továb­bá az elektromos és mágneses erők átalakulá­sát az egyedekben és a világegyetemben, mi­közben megteremti az egységet az emberi lé­nyek aurális légköre avagy az ún. „tojás" és a Föld között.

Megjegyzés: Igen fontos, hogy a fent említett gyakorlat végzése közben ne legyenek a közelünkben bútorok, asztalok vagy egyéb tár­gyak. A transzállapotban ugyanis hirtelen el­eshetünk és megsérülhetünk. Érdemes a föl­det beteríteni párnákkal vagy állatbőr taka­rókkal.

A Mesterek Hetedik Titka

Ez a titok nem kapcsolódik az előzőhöz abban az értelemben, hogy az időjárás irányításával kapcsolatos, és tisztán mágikus gyakorlat­ként teljesen önálló helyet foglal el. Mégis itt ismertetjük a Mesterek Hetedik Titkaként.

Álljunk egyenesen egy asztal vagy oltár előtt, amelyen egy meglehetősen nagy és mély (lehet szögletes vagy kerek) tálat félig töltöt­tünk vízzel. Az asztal vagy oltár éppolyan ma­gas legyen, hogy kezünket a kar túlzott hajlítása nélkül kényelmesen rátehessük. Álljunk szemben a Nappal vagy a Holddal. Ütemes lihegéssel teljesen ürítsük ki a tüdőt.

Mindkét kezünket tegyük a vízzel telt tálba, tenyerünk érintse az edény fenekét, ujjainkat tárjuk szét, a két kéz hüvelyk- és mutatóujja érjen össze.

Most 7 másodperc alatt végezzünk mély belégzést, tartsuk vissza lélegzetünket 1 másod­percig, majd sóhajtásokkal lassan engedjük ki a levegőt a szájon át, amíg a tüdő teljesen kiürül. Eközben mély, sóhajtó hangot hallas­sunk.

Tartsunk 1 másodperces szünetet, majd 7 másodperc alatt lassan szívjuk be, ezután en­gedjük ki a levegőt nyögő hang kíséretében.

Tartsunk 1 másodperces szünetet, majd is­mét végezzünk lassú belégzési 7 másodper­cen át. Várjunk 1 másodpercig, majd a lassú kilégzés közben az üvöltő szél hangját hallas­suk. Ez három teljes légzés: egy sóhajtás, egy nyögés, egy kiáltás.

Ismételjük meg háromszor, így összesen ti­zenkét légzést végzünk. A sóhajtó, a nyögő és a kiáltó kilégzés során használjunk valami olyan szócskát, amelynek rezgései felébresz­tik a szélben és a viharban lakó elemek szel­lemeit. Ez a szó az i-hó-áá, ezt mondogassuk a sóhajtó, a nyögő és a kiáltó kilégzés során. Amint e titok segítségével felébrednek a szél és a vihar erői, hatni fognák a környező időjá­rási viszonyokra, s elhozzák a hatalmas szel­lemeket: El Borahot (a villámlás szellemét) és Wátot (a szél szellemét).

A gyakorlat idején összpontosítsuk tekinte­tünket a Napra vagy a Holdra. Ez az összpon­tosítás azonban ne legyen túlzottan erőltetett. Ha a szemünket nem erőltetjük, néha elmosó­dottan láthatjuk a Nap vagy a Hold körvona­lait.

A Mesterek Hét Titka - az itt leírt gyakorla­tok - egyben a teljes szabadság hét kulcsa; megszabadítanak a láncoktól, amelyek az em­bert rabszolgaságba süllyesztő kedvezőtlen körülmények, hatások és örökölt tulajdonsá­gok miatt keletkeztek bennünk.

Az ismertetett gyakorlatok előhívják a test­ben tudatosan megőrzendő ritmust. Ezt pedig a lehető leggyakrabban végzett alaplégzéssel sajátíthatjuk el: belégzés 7 másodpercig, szünet 1 másodpercig, kilégzés 7 másodpercig, szünet 1 másodpercig.

E ritmus megnyit bennünket a pozitív gon­dolatok felé, képessé tesz arra, hogy jó dolgo­kat mondjunk és tegyünk, létrehozzuk isteni önmagunkat, tudatos létezésünk valóját. Ily módon csatornává válunk a természetfeletti erők átáramlására. A felmérhetetlenül gaz­dag tudás részünkké válik, és önmagunk lé­tezése lesz ezután a tanítómesterünk.