F-VITAMIN

Tudományos név:   TELÍTETLEN ZSÍRSAVAK

 A kissé szabálytalan F-vitamin elnevezés alatt a telítetlen zsírsa­vakat kell érteni, amelyek mindennemű zsírszerű anyag — olajok és zsírok - alkotórészeit adják a szervezetben. A telítetlen zsírsavak lét­fontosságú forrásai a különböző típusú kötőszövetek tökéletes fejlő­désének, biztosítva e kialakuláshoz és az esetleges zavarok ellensú­lyozásához szükséges energiát.

Csak az ötvenes években adták az Egyesült Államokban a telítet­len zsírsavaknak az F jelzőt, miután felfedezték kétségtelen vitamin­aktivitásukat anabolikus jellegük alapján a szervezetben. Ezek a zsír-nemű anyagok gyakorlatilag nélkülözhetetlenek szervezetünk számá­ra, mivel a szükséges energiát biztosítják működéséhez; minden telí­tetlen zsírsavnak táplálékunkkal kell szervezetünkbe jutnia.

A hatvanas években Dr. HART és Dr. COOPER (Los Angeles, Kalifornia) végeztek kutatásokat az F-vitamin élettani szerepével kap­csolatban, nevezetesen a prosztatát védő és a koleszterol anyagcserére gyakorolt hatásairól.

Kémiai szempontból ezek a zsírnemű anyagok nagy molekula­tömegű etiléntartalmú zsírsavak, amelyek molekulalánc-hossza állati vagy növényi eredetüktől függ. A „telítetlen" megjelölést a molekulá­ban jelenlévő egy vagy több kettőskötésről kapták, amely lehetővé te­szi, hogy több ilyen lipidjellegű molekula egymáshoz kapcsolódjon; a telített zsírsavak nem tudnak molekulaláncukhoz további anyagokat kötni. A kettőskötések számától függően beszélhetünk pl. egyszere­sen, kétszeresen, háromszorosan vagy sokszorosan telítetlen zsírsavakról. Idővel a telítetlen zsírsavak legnagyobb része hidrogenáció-val telített zsírsavvá alakul.

A telítettség fogalma azt jelenti, hogy egy szerves vegyület nem képes további anyagokat megkötni.

A telítetlen zsírsavakhoz tartozik például az olajsav egy telítetlen kötéssel, a linolsav két, a linolénsav három és az arachidonsav négy telítetlen kötéssel. Nagy „hiányosságuk", hogy szobahőmérsékleten igen könnyen oxidálódnak, és az avasodásként ismert folyamat révén telített zsírsavakká alakulnak.

Az F-vitamin mindenekelőtt a foszfatid jellegű lecitinben talál­ható mint annak lényeges összetevője. Ezek alapján minden olyan lecitinben gazdag tápanyag - például a kukorica, szója, tojássárga, marhamáj, egyben a lecitin emésztőrendszeri lebomlása réven gazdag telítetlenzsírsav-forrás is.

Szabad F-vitamin található az avokadó körtében, a kukorica, sütőtök, napraforgó, földimogyoró és a len magjában. A sárgadinnye és a tök magja is jelentős mennyiségben tartalmazza; sőt a búzacsíra, a dió, mandula, valamint a pórsáfrány (Carfhamus tinctorius), a kuko­rica, szezám, szója, és napraforgó magjából hideg sajtolással nyert olajok tekinthetők a leggazdagabb növényi eredetű F-vitamin-forrásnak. Ami az állati eredetű zsírokat, mint F-vitamin-forrásokat illeti, elsősorban a zsíros húsú halak tekinthetők telítetlen zsírsavban gazdagnak: az angolna, tonhal, orsóhal, amelyek egyben nagy kalória bevitelt is biztosítanak. A húsoknál a marhahús, a belsőségeknél pedig a máj és az agyvelő tartalmaz igen nagy mennyiségű F-vitamint. Mindezek ellenére mégis a lecitin a szervezet anyagcseréje számára legjobban hasznosítható F-vitamin-forrás.

Az etiléntartalmú telítetlen zsírsavak anyagcseréje a gyomorban kezdődik, ahol minden zsírnemű anyag egyéb táplálékrészekkel ke­vert állapotban van, és hidrogén-telítettségük függvényében bomlanak le lassabban vagy gyorsabban a dehidrogenációs átalakulás során.

Ezután az epe által emulzifikált zsírok fokozatosan elszappano-sodnak ahogy előrehaladnak a bélüregben, és itt a telítetlen zsírsavak közvetlenül hatnak a „chylomicronokra", azaz az óriás zsírmolekulák-ra, előidézve mintegy „ködszerű" eloszlásukat. így nem rakódik le koleszterol az erek belső falára, és elkerülhetővé válik végzetes meg-keményedésük. Az F-vitamin, és főleg a linolsav hatására a kemény zsírok fokozatosan lipolízisen mennek át.

A bélnyálkahártyán keresztül felszívódva a zsírsavak biztosítják a fölös mennyiségű koleszterol oldatban tartását, szállítását és végül eltávolítását: ezt nevezzük az F-vitamin koleszterotrófikus (koleszte-rolellenes) hatásának. Ez egy igen fontos mozzanata a szív- és érrend­szer védelmének. Azonban meg kell jegyeznünk, hogy nem a táplá­lékkal bevitt, hanem a szervezet által előállított koleszterolról van szó ebben az esetben - azaz, arról, amely kémiai felépítésében igen ha­sonló a táplálékból származó koleszterolhoz, de saját szervezetünk termeli a májban és a vékonybélben. Fontos megjegyezni, hogy egyes szervezetek, még a táplálékkal bevitt zsírok teljes hiányában is feles­leges mennyiségben állítanak elő koleszterolt, és folyamatosan ún. hiperkoleszterolémiás (túl nagy mennyiségű koleszterin a vérben) ál­lapotot tartanak fenn, amely neurotikus vagy pszichoszomatikus ere­detű.

A szervezetben a kétszeresen, háromszorosan vagy többszörösen telítetlen zsírsavak keverednek a növényi olajokban gyakran jelenlévő szitoszterinekkel, amelyek csökkentik a koleszterin felszívódását a bélnyálkahártyán keresztül. Főleg a béta-szitoszterin hatásos, mert kismértékben csökkenti a vér koleszterin és béta-lipoprotein koncent­rációját.

A növényi olajok főzése közben - főleg ha ez gázlángon törté­nik 180 °C felett - a zsírmolekulák oxidálódnak, valamint rákkeltő szénhidrogének és a mérgező akrolein keletkezése közben bomlanak. Ez utóbbi etiléntartalmú aldehid, amelyből több veszélyes polimerszármazék keletkezik. A koleszterol koncentrációjának csökkenése azáltal is megtörténik, hogy az állati vagy növényi eredetű zsírok minden esetben tartalmaznak telített zsírsavakat is, és az epe működé­se révén megkönnyíti a koleszterin kiválasztását a bélrendszeren ke­resztül. Igen fontos kapcsolat van a többszörösen telítetlen zsírsavak és a telített zsírsavak aránya között, ennek 0,50 körüli értéknek kell lennie, amelyet egészséges és harmonikus táplálkozással lehet biztosí­tani; azonban számításba kell venni a zsírok szitoszterin tartalmát is.

Az F-vitamin képes kettőskötései segítségével két vagy több jód-, illetve hidrogénatomot megkötni. Ez a magyarázata annak, hogy a csontok normális növekedése telítetlen zsírsavak nélkül nem lehetsé­ges, másrészről a B-vitamin-csoport tagjaival kapcsolatba kerülve az idegrendszer harmóniáját is biztosítja. A telítetlen zsírsavak, egy ma még nem teljesen ismert folyamat révén, szintén fontos szerepet ját­szanak a véralvadás jelenségében, a plazmatikus fázis utolsó előtti lé­pésében, vagyis a protrombináz szintézisében, ami által befolyásolják a véralvadék kialakulásának gyorsaságát. A túl gyors véralvadás meg­akadályozásával az F-vitamin védi a keringési rendszert a koronáriás trombózistól.

Ugyanakkor a telítetlen zsírsavaknak fontos allergia elleni és gyulladásgátló szerepük is van, nagyon hatásosak az asztma vagy egyes bőrproblémák kezelésénél, kivéve a visszeres fekélyeket. A pattanások, és egyéb bőrfertőzések, mint a furunkulus, látványosan gyógyulnak a táplálékkal rendszeresen bevitt F-vitamin hatására. Sőt még a fogszuvasodás vagy a szabálytalanul növő fogsor állapota is ja­vul az F-vitamin felszívódása révén.

Másrészről a telítetlen zsírsavak elősegítik a fogazat szabályos növe­kedését, és feszültségoldó, antistresszhatásukkal jótékonyan befolyásolják az idegrendszer működését, ezáltal védve a gazdag ideghálózattal rendel­kező sima izmokat valamint a szívizomzatot is. Egyébként amerikai szerzők kimutatták a telítetlen zsírsavak specifikus gyulladásgátló hatását a prosztatamegnagyobbodásnál, és a fokozott vizeletürítésnél, amellyel olyan járulékos zavarok is enyhülnek, mint például a hólyaghurut, a lábak duzzadása vagy a libidó csökkenése.

A telítetlen zsírsavak a szervezetet védik a röntgen- és egyéb ionizáló sugárzásokkal szemben, vagy legalábbis csökkentik ezek ká­rosító hatásait.

Végül a telítetlen zsírsavak védik a kötőszövetek hidratáltságát és a kollagén stabilitását, e tulajdonságuk alapján sikerrel alkalmazzák ezeket a vegyületeket egyes pikkelyesedéssel járó bőrbetegségek gyógyításában.

 Az F-vitamin-hiány  zavarokat okozhat a szerve­zetben, mivel a telítetlen zsírsavak egyes emésztési problémák esetén, mint például a hasmenés, nem találhatók tökéletesen oxidált állapot­ban, és ezáltal zavart okoznak elsősorban a B-vitamin-csoport tagjai­nak a bélnyálkahártyán keresztül történő felszívódásában.

Az F-vitamin-hiány pontos tünetei azért sem teljesen ismertek, mert nagyrészt összekeverhetők az emésztési zavarokat okozó A-vagy D-vitaminok hiányának tüneteivel. Azonban ha telítetlen zsírsa­vakban szegény az étrend, a következő tünetek tapasztalhatók: látszó­lag ok nélküli és hosszan tartó hasmenés, száraz pattanások, a bőr természetellenes szárazságából következő ekcéma, valamint ehhez kapcsolódóan a körmök töredezése és hajhullás. A veseműködés za­varai, és fokozatos, megállíthatatlan fogyás.

A telítetlen zsírsavhiány következménye a bőrszövet túlzott szá­razsága, amely a bőr szaruképleteinek nagyfokú érdességéhez és töré­kenységéhez vezet: a körmök lemezesen berepedeznek és törékennyé válnak, jelentős hajhullás is tapasztalható. Bizonyos, bőrpírral kísért ekcéma tünetei is megjelenhetnek, máskor nagymértékű szőrtüsző-gyulladás lép fel.

Gyakorlatilag nem ismertek F-hipervitaminózis-tünetek, mivel a táplálékkal történt túlzott telítetlen zsírsavbevitel az általunk jól is­mert eperohamban nyilvánul meg, amikor az elfogyasztott felesleget az epeváladékkal együtt kihányjuk. Ha a fölös mennyiség nem vált ki ilyen drasztikus tüneteket, egyszerűen a széklettel ürül ki a szerve­zetből.

Aki rendszeresen nagy mennyiségű szénhidrátot fogyaszt,annak több F vitaminra van szüksége. Bár a legtöbb dióféle a telítetlen zsírsavak kitűnő forrása, a paradió (brazíliai dió) és a kesudió nem az!