CUKOR NÉLKÜL -

CUKORBETEGEKNEK,

FOGYÓKÚRÁZÓKNAK

A hagyományos módon készült befőttek, lekvárok eltarthatóságát a cukor fokozza. Ha cukor nélkül tartósítunk, még a szokásosnál is gondosabban kell ügyelnünk arra, hogy csak kifogástalan nyersanyag­ból, kiforrázott üvegekbe és kifőzött eszközökkel végezzük a konzerválást.

Befőttet  bármilyen hibátlan, érett gyümölcsből készíthetünk a következőképpen:

A gyümölcsöt több vízben mossuk meg, csurgas­suk le és hámozás, darabolás után tegyük üvegbe. Öntsük fel felforralt, majd lehűtött vízzel, amibe minden kg gyümölcsre számítva 1,5 gramm benzoe­savas nátriumot és - a gyümölcs savanyúságától függően - 2-4 db édesítő tablettát kevertünk el. Az üvegeket dupla celofánnal kössük le (ha konzerves üveget használunk, csavarjuk rá a tetőt, ami alá szintén tettünk egy megnedvesített celofánlapot), és a gyümölcs keménységétől függően 15-25 per­cig gőzöljük. A vízben hagyjuk kihűlni.

Lekvárt is készíthetünk cukor nélkül

A jól megmosott, hibátlan, meghámozott, kima­gozott, feldarabolt gyümölcsöt ép zománcú lábos­ban, gyenge tűzön, állandóan keverve sűrűre főz­zük, majd a tűzről levesszük. 1 kg nyers gyümölcsre számítva belekeverünk 1,5 gramm benzoesavas nát­riumot és 4-5 tabletta porrá tört édesítő tablettát. Előmelegített kis üvegekbe töltjük és száraz gőzbe rakjuk.

Ivólét gyümölcsből vagy paradicsomból cukor  nélkül úgy készítünk, hogy a hibátlan gyümölcsöt, paradicsomot megmossuk, meghámozzuk és felap­rítjuk. Az aprómagvasakat áttörjük, a többi centrifugázzuk k vagy turmixoljuk. A gyümölcslébe 1 kg nyers gyümölcsre számítva keverjünk 1,5 gramm benzoesavas nátriumot és ízlés szerint 1 -2 db - ke­vés vízben feloldott - édesítő tablettát. A kiforrázott üvegeket papírral kibélelt lábosba állítjuk és beléjük öntjük a gyümölcslét. A lábosba annyi hideg vizet töltünk, hogy kb. az üvegek feléig, kétharmadáig érjen. Lassú tűzön addig melegítjük, amíg az üvegben levő lé gyöngyözni kezd, majd ezen a hőfokon tartjuk 25-30 percig. Ezután az üve­geket lezárjuk fémtetővel vagy kifőzött parafadugó­val, és száraz gőzbe tesszük. Másnap a gőzölést megismételhetjük. Amikor kivesszük a száraz gőzből az üvegeket, a parafadugókat vonjuk be olvasztott parafinnal vagy pecsétviasszal.

Almapüré

A megmosott, meghámozott almákat lereszeljük és egy kevés víz hozzáadásával hibátlan zománcú lá­bosban péppé főzzük. Az almát, amikor már egészen szétfőtt és a levét is elfőtte, kisebb üvegekbe töltjük, a tetejére egy borsónyi benzoesavas nátriumot szó­runk. Az üvegeket jól lekötözzük, kigőzöljük és a vízben hagyjuk kihűlni.

Alma reszelve

A reszelt almához a gyenge minőségű, hullott gyü­mölcsöt is felhasználhatjuk.

Öt kg megtisztított reszelt almához (ezt a mennyi­séget 8-10 kg almából kapjuk) 1 dkg szalicilt vagy benzoesavas nátriumot teszünk.

Az almát megmossuk, meghámozzuk és lereszel­jük, majd elkeverjük a szalicillal. Nagy üvegekbe szorosan lenyomkodjuk, majd lekötjük. Ha az alma nagyon - leveses, levéből leönthetünk egy külön üvegbe, amit néhány hét múlva, amikor a nagy üvegben a lé leapadt, visszaönthetünk. Az almából bármikor kivehetünk, a maradék nem romlik meg.

Szilva nyersen, gombócba

A teljesen hibátlan, érett, de nem puha szilvákat jól megmossuk. Berakjuk olyan nagyságú üvegbe, amelynek tartalma egyszeri felhasználásra elég (ez többnyire félliteres). Az üveget feltöltjük hideg víz­zel - így mérjük meg, hogy mennyi lére lesz szüksé­günk -, majd a vizet leöntjük és literenként egy kávéskanálnyi benzoesavas nátriumot keverünk el benne. Az oldatot visszaöntjük a szilvára, úgy, hogy azt ellepje. Az üveget lekötjük és hűvös, száraz hely­re tesszük. Gőzölni nem kell.

Levesnek, mártásnak eltett gyümölcsök

A megmosott, megtisztított gyümölcsöt - cseresz­nyét, meggyet, egrest, ribiszkét, szilvát, almát, birsalmát, körtétstb.- üvegekbe rakjuk. (Az almaféléket és a körtét hámozás után feldaraboljuk, citromos vízbe tesszük, hogy ne barnuljanak meg, majd le­szűrjük.) A gyümölcsre hideg vizet öntünk, hogy kimérjük, mennyi lére lesz szükségünk. Ezt a vizet azután felforraljuk, literenként 1 kávéskanál benzoe­savas nátriumot oldunk fel benne, és forrón az üve­gekben levő gyümölcsre öntjük. Szárazon gőzöljük.

Almalé

Az illatos almákat alaposan megmossuk, majd mi­után hibás részeiket eltávolítottuk, héjastól, magos­tól darabokra vágjuk őket. 1 kg gyümölcsre 1,5 liter vizet adunk. A gyümölcsöt egészen puhára főzzük. Szűrőbe vagy szitára tett tüllön vagy ritka szövésű vásznon keresztül levét lecsurgatjuk, és kiforrázott, száraz üvegekbe töltjük. Az üvegeket kifőzött dugóval ledugaszoljuk, és a víz forrásától számított 15 percig gőzöljük, majd a vízben hagyjuk kihűlni.

Málnaszörp

A hibátlan, friss málnát összetörjük és nyersen ki­préseljük. Az így kapott levet 10-12 órán át állni hagyjuk, hogy megtisztuljon. Ezután óvatosan leöntjük vagy kis műanyag csővel leszívjuk. Sörös­vagy szörpösüvegekbe töltjük, kifőzött parafadugó­val ledugaszoljuk, majd 30 percig gőzöljük. Gőzölés után a dugót még olvasztott parafinnal vagy viasszal is bevonjuk.

Eperlé

Az érett, teljesen hibátlan, friss földiepret vízzel le­öblítjük, lecsurgatjuk, leszárazzuk és nyersen szitán áttörjük. Egy-két óráig állni hagyjuk. A tiszta lét leöntjük (a visszamaradt sűrűjéből ízt főzhetünk), kiforrázott, száraz üvegekbe töltjük, amiket kifőzött parafadugóval ledugaszolunk, majd egy nagyobb fazékban - papírral betekerve - vízbe állítva, a víz forrásától számított 30 percig lassan gőzölünk. Ez­után a fazekat félreállítjuk, és pokróccal betakarjuk, hogy lassabban hűljön ki. A kihűlt üvegek nyakát viaszba vagy szurokba mártjuk és az üvegeket hűvös helyre tesszük.

Hasonlóan készíthetünk cukor nélkül gyümölcs­lét ribiszkéből, egresből. meggyből, cseresznyéből, sárga- és őszibarackból  is.

Áttörés előtt a gyümölcsöt jól megmossuk, kima­gozzuk, illetve meghámozzuk. A visszamaradt sűrű­jéből ízt főzhetünk.

Szilvalekvár

Az érett, megmosott magvaváló szilvát kimagozzuk és zománcos edényben, állandó keverés közben sű­rűre főzzük. Arra vigyázzunk, hogy le ne süljön a lekvár mert akkor kesernyés ízű lesz. Ha a kanál megáll a lekvárban - vagy kisebb mennyiség főzése­kor, keverés közben a lábos alja látható - a lekvár elkészült.

A sötét, fényes, sűrű lekvárt kis üvegekbe vagy cserépköcsögökbe töltjük. Csak másnap kötjük le, amikor a teteje már megbőrösödött.