B8-VITAMIN

 BIOTIN, KOENZIM R

BIOS II b FAKTOR

Fizikai-kémiai szempontból két biotint lehet megkülönböztetni: a tojássárgájában található alfabiotint és a májból kivonható bétabiotint. Az egyedüli különbséget az indokolja közöttük, hogy a tiofénvázhoz kötődő valeriánsav a bétabiotinban található, míg ennek alfaizomérje az alfa-biotinban van. Ezek a vegyületek alkoholban jól, vízben kevésbé jól oldódnak, könnyen oxidálódnak; érzékenyek a fényre, de hőstabilak, ami biztosítja főzés utáni intakt állapotukat.

A B8-vitamin elsősorban a sörélesztőben, sütőélesztőben, a bú­za- és rizslisztben, a csokoládéban, tojássárgában, gombákban, ká­posztafélékben és a karfiolban található; kisebb mennyiségben a sár­gaborsóban, babban, csirkében, sertéshúsban, földimogyoróban és az állati belsőségekben, mint máj, szív és vese fordul elő.

A szervezet napi B8-vitamin-szükségletét bőségesen fedezi a klasszikus étrend általi bevitel. Hosszú hónapokig tartó szigorú fo­gyókúrás étrend kell ahhoz, hogy hiánya kialakuljon. A szervezetbe bevitt ideális B8-vitamin mennyisége naponként 300-350 ug között van.

A B8-vitamin második forrása a szaprofitabaktérium flóra által a vékonybélben szintetizált biotin, de a mai napig nem sikerült e máso­dik biotin forrásnak sem a jelentőségét sem hasznosítását pontosan megállapítani a szervezet anyagcseréjében

A többi vitaminnal együtt a biotin is a vékonybél nyálkahártyá­ján keresztül szívódik fel, ahonnan a vérkeringés a kötőszövetekhez szállítja. Mennyisége a szervezetben szervenként változó, legnagyobb mennyiségben a májban, az agyban és a bőrszövet különböző rétegei­ben található meg.

A B8-vitamin egy részét a vese választja ki, 30-40 ug ürül ki huszonnégy óra alatt ily módon; a szervezet által nem hasznosított to­vábbi, a bevitt biotinnál nagyobb mennyiség pedig a széklettel távo­zik; azonban kémiai úton lehetetlen különbséget tenni az élelmiszerek által bevitt és a szervezetben szintetizált biotin között.

A B8-vitamin jelentős szerepet játszik a szervezetben zajló nagyszámú biokémiai reakcióban; mint például a széndioxidból szár­mazó gyököt szállító sajátságos koenzim fontos láncszemét képezi a karboxilálási és ranszkarboxilálási folyamatoknak, amelyek a KREBS-ciklus lényeges lépéseit alkotják.

A biotin koenzim funkciója lehetővé teszi, hogy egyes plazmatikus fehérjékkel enzimkomplexet alkotva a széndioxidot egé­szen annak eltávolításáig szállítsa. Ugyanilyen kelátképzödés révén a B8-vitamin részt vesz purinok, pirimidinek és egyes aminosavak, mint a citrullin, ornitin, glicin, leucin, izoleucin és a metionin.

A biotin szerepe még nem fejeződik itt be: részt vesz a propionsav borostyánkősavvá alakításában, amelynek egyik lépése az acetil-koenzim A malonil-koenzim A-vá alakulása, ami egyben a telí­tetlen zsírsavak szintézisének kiindulópontja is.

A biotin esetében ugyanúgy nem alakul ki táplálkozási elégte­lenség miatti spontán avitaminózis mint a több B-vitaminnál. Szintén nem figyelhető meg felszívódási zavarok miatti vitaminhiány, hanem csak gyógyszerek mellékhatásaként: olyan antibiotikumok szedésekor,amelyek a vitaminokat szintetizáló szaprofita-bélflórát teszik tönkre. Egyébként az előbbiekben már említett nyersen fogyasztott tojásfehér­je avidintartalma okozhatja B8-vitamin hiányát.

Végül az idegrendszeri tünetekre a diffúz izomfájdalmak és a lokalizált paresztézia megjelenése jellemző.

A B8-vitamin hiányakor ellentmondásosan a vizelet igen kis mennyiségben tartalmaz biotint: 5 ug-t huszonnégy óra alatt, a szer­vezet igyekszik elkerülni a vese általi biotinvesztést. Túlzott mennyi­ségű biotin kiürülése azonban egyértelműen arra utal, hogy élelmisze­rekkel vagy a bélbaktériumok által szintetizált biotin felesleges mennyiségben került a szervezetbe, amelyet eddig csak a székletben lehe­tett megtalálni

.