Tudományos név:

Kémiai szempontból a kolin természetes formában erősen bázi-sos jellegű, színtelen viszkózus aminoalkohol. A környezetből meg­köti a széndioxidot, nagyfokú oldékonyságát a vízben és alkoholban hidrogéntartalmának köszönheti, metilcsoportjai révén pedig a lipideket emulgeálja.

J-vitamint a teljes nyers tej, tojássárgája és az állati belsőségek (borjú-, sertés- és marhamáj, bárányvese) tartalmazzák jelentős mennyiségben. A következő növényi tápanyagokban található kolin: szója- és búzacsíra, bab, sárgaborsó, néhány gombafaj és a sörélesztő, görögbab.

A szervezet napi B7-vitamin-igénye, úgy tűnik, hogy nem halad­ja meg a hetven-kilencven mg-ot, bár amerikai munkákban ennek tíz­szerese is megtalálható a szokásos vitaminigényt illető túlzásokkal. Az előbbi napi kolinszükséglet terhesség alatt megnövekedik, amelyet a klasszikus táplálkozási szokások bőségesen kielégítenek hiánytüne­tek megjelenése nélkül.

A kolin anyagcseréje a gyomorban kezdődik, ahol a zsírok emulgeálásában vesz részt, ez a szerepe a duodénumban a legkifejezettebb. Felszívódása a vékonybélfalon át történik, ahonnan a vérke­ringésen keresztül a májba jut, hogy mennyiségének nyolcvan száza­léka itt raktározódjon. A B7-vitamin egy részét a vékonybél szaprofitabaktérium flórája szintetizálja bizonyos növényekből és aminosavak lebontásából származó trimetil-aminból és etilén-oxidból.

A kolin nagyon fontos szerepet játszik a szervezetben, mivel a foszfolipidek és egyes aminosavak, főleg az endogén lecitinek szin­tézisében, felépítésében vesz részt. Mindenekelőtt általános szerve­zetvédő funkciója van; a betain szintézisén keresztül a májat, a nevrinen keresztül a neuronokat védi.

A lecitinnek jelentős lipotrophatása van, azaz megakadályozza a zsírok kötődését a májban és szállításukat a kötőszövetek felé meg­gyorsítja a transzmetilációs folyamatok segítségével.

A J-vitamin elősegíti a vitaminok raktározódását a májsejtekben, és jelentős a szerepe a zsírban oldódó vitaminok felépítésében azáltal, hogy felszívódásukat elszappanosított állapotukban a vékonybélből meggyorsítja.

A kolinnak egyébként vazodilatációs (értágító) hatása is van, és fokozza a bélperisztaltikát is, amikor kelátképződéssel acetil-kolinná alakul, amelyet a koleszterináz bont le, vagy amikor a muszkurinnal alkot kelátot, amelynek szintézisében szintén részt vesz. A belekre gyakorolt hatás azzal magyarázható, hogy a B7-vitamin stimulálja a paraszimpatikus idegrendszert és gátolja - vagy legalábbis lassítja - a szimpatikus idegrendszert.

A B 7-vitamin hiányának következtében a vérben magas kolesz­terinszint alakul ki az összlipid és a trigliceridek koncentrációjának veszélyes emelkedésével, amely a szív- és érrendszert károsító érel­meszesedéshez vezethet. Ezeken a zavarokon kívül megfigyelhető az epekőképződéshez vezető máj- és a májutak elzsírosodása, akármi­lyen kevéssé veszélyes mértékben emelkedik is az urátok és oxalátok koncentrációja.

Majd az előbbiekben említett keringési rendellenességeken túl, a vér a hemogliáz általános zavarai miatt abnormálisan sűrűvé válik, és súlyos viselkedésbeli zavarokat idéz elő az agyi vérellátás elégtelensége miatt, amely fokozott isémiaveszéllyel jár. Az agyérproblémák előjelei a következők lehetnek: először memóriazavarok lépnek fel, majd sántítással kísért izomrángások jelentkeznek.